„Neked meg mi az ott a nyakadban, te gyerek?!”
Hol van nyáron az a rengeteg gyerek, akik miatt év közben reggelente lelassul a forgalom az iskoláinknál? A szerencsésebbek a nagyszülőknél vagy táborokban nyaralnak, ám vannak olyanok is, akik felügyelet nélkül múlatják az időt. De vajon mit csinál egy gyerek egyedül?
Nem véletlenül adtam a fenti címet a cikkemnek, hiszen a mondat mélyen beleégett az emlékezetembe. Gyönyörű nyári nap volt, a vakáció első napja és én boldogan rohantam át a barátnőmhöz, hogy megmutassam neki az új szerzeményemet. Nagyon divatos volt, és szinte minden második gyereknek volt legalább egy. Olyan volt, mint az akkori telefonzsinór, de mi nyakláncként hordtuk, és csudás neonszínekben lehetett kapni. Emlékszem, az enyém rózsaszín átlátszó volt. Édesanyám erre akasztotta a kulcsaimat aznap, és én azzal szaladtam, csörögve-lihegve a szomszédba. A kopogásomra a barátnőm édesanyja nyitotta ki az ajtót, aki igazi háziasszony volt: egész nap sütött-főzött, és a családjára felügyelt. Hát bizony belőle szakadt ki a fenti mondat. Hangjában tömény lenézés volt, csipet undorral, máig nem feledtem. Később csak kicsit vigasztalt a barátnőm szeméből áradó leplezetlen irigység, hiszen ő sosem viselhetett olyan divatos nyakláncot, mint én.
Manapság már nem hordják a gyerekek a kulcsukat a nyakukban, így azt hihetné a felületes szemlélő, hogy már nem léteznek „kulcsos gyerekek”, akik egyedül, szülői felügyelet nélkül töltik a napjaikat. Ez azonban koránt sincs így. A mai „kulcsos gyerekekről” Peer Krisztina, gyermek- és ifjúsági szakpszichológus osztotta meg velem a gondolatait.
Manapság is léteznek „kulcsos gyerekek”?
Attól függ, mit értünk a „kulcsos gyerek” fogalom alatt. A nyár folyamán ugyanis nagyon sok szülő kényszerül arra, hogy gyermekét – aki már elég idős ehhez – egyedül, felügyelet nélkül hagyja otthon, amíg ő dolgozik. Ennek számos oka lehet: nincs a családban nagyszülő, nincs pénzük nyári táborra, esetleg kamasz gyerekről van szó, akit már bátrabban hagy otthon a szülő, de előfordulhat az is, hogy a „kulcsos gyerek” elhanyagoló családból jön. A ’80-as években elterjedt fogalom ma már azért nehezebben értelmezhető, mert a digitális világ adta lehetőségek nem feltétlenül a lakótelepi játszira, mint inkább a számítógép elé küldik a gyereket. Ezért kevesebb az utcai csellengés, amit felvált a tévé és a számítógépes, online játékok világa. Továbbá a mobiltelefon lehetőséget ad egyfajta ellenőrzésre, kapcsolattartásra.
Milyen veszélyek leselkednek rájuk nyáron?
Nehéz megmondani, mi rejt nagyobb veszélyt: egyedül vagy akár csapatosan bolyongani a lakótelepeken, utcákon, nagyvárosokban, vagy a tévé és számítógép előtt ülni akár egész nap. Amennyiben a szülő korábban megtanította a helyes internethasználatot, nem kell attól tartania, hogy gyermeke olyan oldalra téved, amely nem neki való, vagy esetleg cyber bullying áldozata lesz. (A cyber bullying online vagy mobilon történő zaklatást jelent, amely folyamatos, rendszerszerű, és célja az alany megfélemlítése, megszégyenítése és akár teljes ellehetetlenítése. – a szerk.) Az egyedül csellengő gyerekek, fiatalok inkább eshetnek áldozatul egy felnőttnek vagy esetleg egy kortársuknak, míg a bandázás a kortárscsoporton belüli és a kortárscsoportok közötti problémákat (érzelmi és fizikai bántalmazás, droghasználat) hívhatja elő. Ugyanakkor fontos hangsúlyoznom, hogy mindez nem a nyár sajátja, hanem sokkal inkább az adott gyermek „működésének” a következménye.
Melyik a legveszélyeztetettebb korosztály?
Különféle szempontok mentén lehet egy korosztály veszélyeztetett. Ez függ többek között a szülői, családi háttértől, az adott életkortól és a személyiségbeli tényezőktől (például megküzdési stratégiák használata, temperamentumbeli sajátosságok). Egy kisebb, alsó tagozatos gyerek inkább ki van téve a felnőttek vagy fiatalok bántalmazásának, míg egy kamasz a kortárscsoportok rejtette veszélyeknek, de ez sem törvényszerű.
Milyen óvintézkedéseket tehetnek a szülők a veszélyek elkerüléséért?
A legfontosabb a prevenció, ami azt jelenti, hogy már igen korán érdemes a kisgyermekeket, kisiskolásokat megtanítani arra, hogyan védjék meg magukat, hogyan képviseljék saját érdekeiket, hogyan érvényesítsék önmagukat. Továbbá fontos, hogy tudjanak segítséget kérni, ha baj van. A telefon és az internet segít abban, hogy ha a szülő személyesen nincs is jelen, de szóban vagy online tudja tartani a kapcsolatot a gyermekével.
5 dolog, amelyet mindenképpen az eszébe kell vésni egy kulcsos gyereknek
- Ha bajba kerülsz, kérj segítséget!
- A barátokat Te is választhatod!
- Ha bizonytalan vagy valamiben, akkor is szólj egy felnőttnek!
- Ha valamit nem tudsz egyedül megcsinálni, halaszd el és bízd a felnőttre!
- Ne add oda a kulcsod senkinek!
Ha a gyermek ezeket figyelembe véve tud cselekedni, az már fél siker. A mai fiataloknál általában már elvárás a kortársak részéről, hogy online vagy mobilon elérhetőek legyen, és ha megoldható, legyen ez így a szülők részéről is. Míg az én nyakamban feltűnő volt anno a lakáskulcs, manapság a mobiltelefon már nem az egy gyerek kezében sem, és vészhelyzetben az lehet a kulcs a biztonsághoz, az otthonhoz is.
(Megjelent a Budaörsi Napló 2016. júliusi számában.)
