Vágó Csaba: „A kárfelmérés végén tartunk…”

0
147
SONY DSC

A készülő 2021 évi városi költségvetésről is beszélgettünk Vágó Csaba polgármesteri kabinetvezetővel. Egyebek között azt mondta, hogy a város működését úgy tudjuk finanszírozni 2021-ben is, hogy a korábbi színvonalon maradjon. Nem nyúlnak hozzá a szociális ellátásokhoz sem. Fejlesztésekre azonban „amiket bárki megálmodott magának”, már nincs pénz.

Mivel a járványügyi korlátozások miatt nincsenek nyilvános képviselő-testületi ülések és szakbizottsági ülések, nem igazán lát bele a lakosság a város ügyeinek döntési folyamatába. Milyen témák vannak napirenden, ezeket kik és milyen körben beszélik meg, mielőtt a jogszabály szerint a polgármester dönt?

  • A kérdés többrétű. Az igaz, hogy valóban nincs tévéközvetítés a képviselő-testületi ülésekről, merthogy nincsenek bizottsági és képviselő-testületi ülések, hiszen nem is lehetnek, ugyanakkor a döntéseket mindig publikáljuk és követhetők a honlapunkon. A jogszabály szerint a polgármester az, aki dönthet. Ám az előterjesztéseket előtte minden szakbizottság minden tagjának és minden képviselő-testületi tagnak kiküldjük, hogy tegye meg az észrevételét az adott határideig. Olyan, mintha egy távszavazás zajlana, hogy hányan helyeslik, hányan nem és módosító javaslatokat is be lehet adni…

Az ellenzéki bizottsági tagok és képviselők is megkapják ezt a lehetőséget?

  • Nagyon szégyellném magam, ha erre lehetne nemmel válaszolni. Természetesen mindenkinek kiküldjük az anyagokat véleményeztetésre.

A költségvetésen kívül, mert arra mindjárt visszatérnék, vannak-e olyan témák napirenden, amit jó lenne kiemelni?

  • Bár nagy horderejű ügyek nincsenek, egyet kiemelnék. Azoknak a vállalkozásoknak, melyek bérleti jogviszonyban vannak az önkormányzattal, engedélyeztük a bérleti díj mérséklését vagy a teljes elengedését, illetve más fizetési könnyítést adtunk. Az előzménye, hogy már tavasszal kérte egy cég, hogy a bérelt teraszért ne kelljen fizetnie, amíg a járvány alatt nem tudja használni, mert zárva kell tartania.

Pandémia, elvonások, de a 2021-es költségvetésnek mégis csak el kell készülnie. Hol tart ez a folyamat?

  • A törvényi kötelezettség szerint február 15-ig be kell beterjesztenie a polgármesternek a képviselők elé a jegyző és a polgármesteri hivatal által összeállított költségvetési javaslatot, és onnantól kezdődhet meg a vitája, ami most nyílván írásbeli lesz. A határidőt be tudjuk tartani, most a kárfelmérés végén tartunk…

Kárfelmérés alatt az állam által az önkormányzatoktól történt elvonásokra gondol?

  • Ez három nagyobb részből áll. Az első a 2016-ban bevezetett úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, amit az állami költségvetésben szereplő, éppen aktuális képlet alapján kell meghatározni. Ez 2021-re Budaörsnek 3 milliárd forint fölötti összeget jelenthet. Azért a feltételes mód, mert a pénzügyminiszter saját hatáskörében adhat mérséklést, de nagyságrendi változásra nem számítunk. A második a helyi iparűzési adó lefelezése a kis- és középvállalatok (kkv) számára…

Amit egy friss információ szerint az Európai Bizottság is jóváhagyott…

  • Ami azonban nem azt jelenti, hogy ez ésszerű lépés lenne, csak annyit, hogy a közösségi joggal nem ellentétes. Ez milyen összegű bevételkiesést jelent Budaörsnek? Amikor decemberben Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, azt gondoltuk, hogy a kkv szektorba a 18 milliárd forint éves árbevétel alatti és 250 főnél nem többet foglalkoztató cégeket sorolják majd, az EU által elfogadott módon. Ők pedig az adóbevételeink 51százalékát adják. A megjelent jogszabályban azonban a 4 milliárd bevétel alatti cégek szerepelnek, ami tehát az önkormányzatoknak kedvezőbb, de nekünk ez is 1,5 milliárd forint kiesést jelent. A kettő együtt tehát egyelőre 4,5 milliárd mínusz, vagyis nagyon nehéz volt úgy terveznünk, hogy a város működéséhez ne hiányozzon forrás. Hozzátéve, hogy voltak még bizonyos tartalékai a városnak, amit a működéshez kell beterveznünk, a költségvetés egyensúlyának a megtartásához. Az állam által elvont harmadik tételt még nem említettem, ez a tavaly tavasszal elvont gépjárműadó, amin „csak” (és az idézőjelet kiemelném, hiszen ez például pont egy utca felújítására lenne elég) 170 milliót buktunk. Összegezve: most azt látjuk, hogy a város működését úgy tudjuk finanszírozni 2021-ben is, hogy a korábbi színvonalon maradjon, beleértve a karbantartásokat, de sok egyebet, fejlesztéseket, amiket bárki megálmodott magának, már nem.

A szociális ellátások terén is maradhat az eddigi a színvonal, vagyis hogy a rászorulók 22-24 féle jogcímen igényelhetnek támogatást? Vagy tervezik a szűkítését?

  • Nem nyúlunk hozzá a szociális ellátásokhoz. Erre a célra mindig elég nagyvonalúan tervezünk pénzt is, aminél az év során általában kevesebbet használunk fel. De ezen se szeretnénk változtatni, mert bármikor bekövetkezhet, hogy tömegeken kell, azonnal segíteni.

Van-e már arról valamilyen adat, hogy a járvány miatt többen szorulnak-e támogatásra?

  • A szociális ellátást igénylők száma nőtt, ha nem is drasztikusan, de az elmúlt évek során is növekedő volt a tendencia. Vagyis kifejezetten a járvány hatását mi még nem érezzük, az egyelőre a munkaügyi központokban csapódik le.

.A járvány első hullámában a polgármester hetente számolt be a COVID19-cel kapcsolatos helyi információkról. A másodikban ez nem jött vissza. Mi az oka?

  • Két dolog van a hátterében. Az egyik, hogy tavasszal nagyon nehezen fogadták el az emberek a szigorításokat, ezért súlyt kellett adni neki. A másik, hogy bár már akkor is különböző helyekről és nem mindig pontosan, de hétről hétre voltak helyi adataink a fertőzöttekről, a karanténba kerültekről. A második hullámban pedig egyáltalán nem ismerünk helyi számokat.

És a második hullámban az emberek jobban betartják a szabályokat?

  • Szerintünk igen, azzal együtt, hogy az ésszerűséget azért számon kérik…

Mint például a hétvégi kisebb tüntetésen a Hősök terén az éttermek tulajdonosai.

  • Nem pont erre gondoltam, de az ember azokat a szabályokat tudja a leginkább betartani, amivel azonosulhat, amiket indokoltnak és ésszerűnek tart. Vajon mennyire ésszerű járványvédelmi szempontból, hogy ha egy gimnáziumban a hatosztályosba járó hetedik és nyolcadikosok bejárnak, ugyanabba az épületbe, ugyanazokhoz a tanárokhoz, míg a felettük lévő évfolyamok tanulói távoktatásban, otthon kell, hogy tanuljanak?

Adatok és információk nélkül mégis mit tud tenni az önkormányzat itt helyben?

  • Az egyik, hogy bizonyos szabályok betartását és betartatását mi magunk nagyon komolyan vesszük. Mondok egy példát: megszüntettük az iskolák tornatermeinek a bérbeadását a járvány miatt, mert szerintünk gócpontok, bármennyire is jó lenne már sportolni. Bár a kormány a versenysportolóknak megengedi az edzéseket és versenyeket, mi összetömörítettük őket a sportcsarnokba, tehát az iskolákban ők sem edzhetnek.

 Az idősek tavasszal még kaptak az önkormányzattól házhoz szállított ételt. Ez ősszel anyagi okokból nem lett újra bevezetve?

  • Nem anyagi okokat mérlegeltünk, hanem azt, hogy a megfelelő szabályok betartásával most mindenki elmehet a saját igényeinek megfelelően bevásárolni, ezért „üzemszerűen bezárni” az otthonába és távol tartani egy korosztályt a minden napi tevékenységektől, nem indokolt. Aki azonban nem tudja ellátni magát most is fordulhat a támogató szolgálathoz vagy a szociális irodához, és ahogy azt a szociális ellátásnál említettem, segítünk.

 Több munkatársuk a városházán távmunkában dolgozik. Ha vége lesz a járványnak, megtartanak-e most bevált módszereket? Az online ügyintézésben Budaörs évekkel ezelőtt a többiek előtt járt, de nem igazán terjedt el, hiszen lényegében kimerül az időpontkérésben és a nyomtatványok letölthetőségében.

  • Pontosítanék. A mostani munkarend lényege, hogy kedden és csütörtökön távmunkában dolgozik mindenki, kevés kivétellel, és hétfőn, szerdán és pénteken bent vannak a munkatársak. Az ügyfélfogadásokat azonban ekkor is inkább online tartják, és nem tudok olyan esetről, amikor a személyes találkozó hiánya akadályozta volna a megoldást. Tehát érdemes lehet a távmunka egy részét átmenteni a békeidőkre. Ami a kérdés második felét illeti: a „Segít a hivatal” programban van mód online személyes ügyintézésre is, és akinek van ügyfélkapuja, tehát beazonosíthatóvá válik, az még több dolgot el tud ezen keresztül intézni. A szélesebb körű felhasználásnak az akadálya szerintem még mindig az elektronikus aláírás lassú terjedése és vannak jogszabályi korlátok.

Tudom, hogy erre a legnehezebb válaszolni, de mire számít, mikor indulhat meg újra a normális élet?

  • Én hivatalból és alkatilag is a legrosszabb verzióra készülök, hogy 2021 még alapvetően a járványról fog szólni. Ezt mondják virológiai és járványügyi szakemberek és a német belpolitikában is ez hangzott el. Magyarországon április-májusra tették a kormánytagok, hogy jöhet valamilyen enyhülés, amihez az kell, hogy a lakosság minél nagyobb arányban megkapja a védőoltást. De ez vajon mikorra érhető el? Elvileg már most kellene, hogy a háziorvosok elkezdjék beoltani a 60 felettieket, de azt sem tudják még, hogy ehhez mikor, mit kellene csinálniuk, tehát egyelőre tökéletes káosz van…

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here