Vaddisznót fogtak be

0
301

Ma reggel újabb öt vaddisznót fogtak be a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei a főváros környéki erdőkben, így az elmúlt egy év alatt 100 fölé emelkedett a sikeresen befogott állatok száma.

Az erdőgazdaság által alkalmazott módszerrel biztonságosan és hatékonyan csökkenthető a vaddisznók létszáma a lakott területekhez közeli erdőkben, ahonnan távolabbi erdőségekbe szállítják az állatokat. A befogás kutatási célokat is szolgál, hiszen több állatot nyomkövetővel is elláttak. Sajnos azonban sok helyen megrongálják a befogókat, amely megelőzéséhez a szakemberek a lakosság segítségét is kérik.

A főváros melletti erdőterületen hatékonyan működik a Pilisi Parkerdő Zrt. vaddisznó befogási programja: a ma hajnali órákban újabb öt állatot szállítottak el az egyik kihelyezett eszközből, ezzel már 100 fölé emelkedett a befogott állatok száma az elmúlt egy évben. Az állatorvosok bevonásával kidolgozott módszer célja, hogy a lakott területhez közeli erdőkben is biztonságosan, az állatvédelmi szempontokat szem előtt tartva lehessen csökkenteni a rendkívül jól alkalmazkodó vadfaj létszámát.

„A befogás nyár végétől kezdődően, főleg a téli időszakban eredményes, amikor már önállóan mozognak a tapasztalatlanabb, fiatal állatok, akiket aztán télen a szűkebb táplálékkínálat miatt könnyebb a befogóba csalogatni”mondta Kovács Ferenc, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdőgondnoka. A befogott példányokat a fővárostól és a lakott területtől távol lévő erdőségekben engedik szabadon, legtöbbször a Gödöllői-dombságban vagy a Budai-hegység félreeső, zárt erdőtömbjeiben. „Az állatok élve történő befogása folyamatos készenlétet kíván: a helyszín kiválasztásához ismernünk kell a vaddisznók mozgását, majd esetenként heteken keresztül napi rendszerességgel csalétket helyezünk ki a felállított befogóban. Naponta kora hajnalban ellenőrizzük az összes helyszínt, hogy az állatok eredményes befogás esetén is a lehető legrövidebb időt töltsék a 3×3 méteres rácsos ketrecben. A befogó ajtaját egyébként maguk a vaddisznók csukják be, amikor a ketrecbe szórt élelmet turkálva kioldják a felhúzott ajtó rögzítését” – mutatta be a folyamatot a szakember.

A több éve sikerrel alkalmazott eljárás során a csapdát aztán ponyvával takarják le, így az állatok maguktól elindulnak a szabadon hagyott kijárat, és az elé helyezett szállítóláda felé. Legtöbbször az önálló életet kezdő fiatal állatokat fogják be, egyszerre jellemzően 2-10 egyedet, akiket olyan távolságra szállítanak a lakott területtől, ahonnan már nem térnek vissza a főváros közelébe.

A befogás kutatási célokat is szolgál: a napokban egy újabb egyedet jelöltek meg GPS-nyomkövető nyakörvvel, aminek segítségével feltérképezhető az állatok élettere és mozgása. A gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével három éve közösen folytatott kutatás eddigi eredményei azt mutatják, hogy létezik egy olyan vaddisznó populáció, amely már nem hagyja el a belterületet, mivel megfelelő mennyiségű vizet és táplálékot, továbbá elegendő búvóhelyet is talál a házak között. Ezért egyre több önkormányzatnak kell foglalkoznia a vaddisznók létszámának szabályozásával, amihez a Pilisi Parkerdő szakemberei az eredményes befogási módszer bemutatásával segítséget nyújtanak. Ennek eredményeként befogókat alkalmaz például a budapesti XII. kerületi Hegyvidék Önkormányzata, ahol így sikeresen csökkentik a már belterületen élő vaddisznók létszámát.

 „Sajnos az utóbbi időszakban egyre gyakrabban fordul elő, hogy ismeretlenek megrongálják a csapdákat” – folytatta Kovács Ferenc erdőgondnok. „Elég, ha valaki becsukja az élesített csapda ajtaját, és máris hetek munkája veszett kárba. Van, amikor konkrét anyagi kárt is okoznak a rongálók, akik szétszedik a ketrec elemeit vagy tönkreteszik az ajtó zárszerkezetét. A befogás szempontjából komoly nehézséget jelent még a felelőtlen kutyatartás is, ugyanis a póráz nélkül szabadon engedett kutyák gyorsan megtalálják a befogóban lévő vaddisznókat, és támadásukkal, ugatásukkal komoly stresszt okoznak az egyébként is szokatlan helyzetben lévő állatoknak.”

 A szakemberek ezért az erdőjárók és a lakosság segítségét kérik a módszer sikeres alkalmazása érdekében. Ha a főváros környéki erdőkben 9-10 négyzetméteres, 1 méter magas ketrecet találnak, aminek a környékén többnyire kukoricát szórtak a földre, akkor kerüljék el a helyszínt, hogy ne riasszák el az állatokat. Ugyanezért fontos, hogy a kutyákat az erdőterületen minden esetben pórázon sétáltassák” – javasolja a szakember.

Forrás: sajtóközlemény