Ünnepi hangverseny volt tegnap a forradalom emlékére

0
426

Beethoven Egmont nyitányát és Dvořák 8. szimfóniáját  hallhattuk tegnap este a budaörsi városházán a 10 éves fennállását is ünneplő Vivart Budaörsi Sinfonietta előadásában, a Liszt díjas Török Géza vezényletével.

Október 23-a előestéjén visszatérő esemény az ünnepi hangverseny, ami az idén a hosszú hétvége miatt esett 20-ára – mondta megnyitó beszédében Wittinghoff Tamás polgármester. Aki kiemelte, hogy a komolyzene diadala korántsem volt véletlen 1956 októberében sem, a forradalom óráiban. Majd megismertette a hallgatóságot a világhírű zenész Cziffra György életével, akinek zongoratehetsége korán megmutatkozott az angyalföldi Triploszban, ahova egy szegény cigányzenész családba született, és bár nyolcévesen már bekerült a Zeneakadémiára, hiába volt ragyogó tehetség, az „előkelő” művészvilág nehezen fogadta be, ezért hogy családját eltartsa, lokálokban lépett föl. A második világháborúban katonaként szovjet fogságba került, de megszökött. 1950-ben feleségével és kisfiával együtt megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunkatáborba zárták. Kőfaragó üzemben dolgozott, de rabtársainak itt is koncertet adott. 1953-ban szabadult, és bár kezei a durva munkát megsínylették, újra a zongorázással próbálkozott, ismét a pesti éjszakában. Majd 1956. október 22-én Bartókot játszott a Zeneakadémián. Sokan máig állítják, hogy ennek a hangversenynek nem kis része volt az október 23-ai hangulat alakításában. A nyugati határ 1956-os, átmeneti megnyitását kihasználva családjával elhagyta Magyarországot. Először egy ausztriai táborba kerültek, de három nap múlva kikerültek onnan, és Cziffra a bécsi Brahms Saalban adott fergeteges sikerű zongorahangversenyt.

Az ünnepi esten hallott művekről, mint minden Vivart koncerten, Tóth Anna zenetörténésztől hallhattunk érdekes információkat.

Egyebek között azt, hogy Beethoven Egmont nyitánya véletlenül lett az a zenemű, amely már az első napoktól összefonódott a forradalommal az egész ország számára. Ugyanis 1956. október 23-án mielőtt megkezdődtek a harcok a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete körül, egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez. A Rádió elfoglalásától a forradalom végéig már csak innen szólt az adás, telefonvonalakon keresztül. A zenei anyagok azonban a rádió épületében maradtak, és a technikusok találtak egy régi lemezjátszót néhány lemezzel a Parlament egyik klubszobájában. Köztük volt a Himnusz, a Szózat, néhány magyar dal, és Beethoven Egmont nyitánya. Másnap délben ez szólt, mikor Nagy Imre bejelentette, hogy amnesztiát kap, aki azonnal leteszi a fegyvert, és a következő hetek egyik leggyakrabban játszott darabja lett.

Beethoven a zenét Goethe Egmont című színdarabjához írta, mely témájában is kapcsolódik a forradalomhoz, bár azt nem tudni, hogy ez véletlen, vagy a rádió technikusainak műveltségét dicséri. Főszereplője Egmont gróf, egy holland arisztokrata, akinek kivégzése a Németalföld fölött uralkodó spanyolországi Habsburgok ellen kirobbant forradalom egyik oka volt. Egmont tiltakozott az inkvizíció bevezetése ellen, és meg akarta győzni II. Fülöp spanyol királyt, hogy legyen engedékenyebb, de a király először udvariasan elutasította, majd bebörtönöztette eretnekség vádjával. Bár a gróf is katolikus volt, és a forradalom radikális protestánsaival szemben Fülöpöt támogatta, 1568-ban lefejezték. Halála után tiltakozási hullám söpört végig az országon, mely hozzájárult a végül Hollandia függetlenedéséhez vezető Nyolcvanéves Háború kitöréséhez. Az Állami Hangversenyzenekar a forradalom leverése utáni első koncertjét is az Egmont nyitánnyal kezdte. Hazánkban a színművet 1870-ben játszotta először a Nemzeti Színház, s akkor nem volt nagy sikere. Beethoven összesen 11 nyitányt komponált.

Dvořák Op. 88-as 8. szimfóniája hangzott el tegnap este másodikként, amit a szerző 48 éves korában, sikereinek tetőpontján, de egy küzdelmes, válságos korszak lezárásaként, 1889-ben komponált. A szimfónia hangulata derűs, oldott – hangsúlyozta Tóth Anna -, amihez később Török Géza karnagy hozzátette, hogy ebben is vannak azonban borús, fájdalmas részek.  Kilenc szimfóniájával Dvořak korának ismert, népszerű szerzői közé tartozott, hazájában Csehországban, és külföldön is.  Zenéjének nemzeti jellege a legnemesebb klasszikus hagyományokkal párosul

A zenének már az ókorban titokzatos erőt tulajdonítottak, s azt vallották, hogy a zenei hatás egyaránt lehet megnyugtató, illetve tevékenységre ösztönző. A tegnap esti ünnepi hangverseny méltó nyitánya volt az 1956-os forradalomra emlékező további budaörsi programoknak.

Fotók: Petőházi Emese