A magyar deviza ismét a shortosok célkeresztjében van, egy hónapja ismét a jelentősen emelkedett a forint ellen fogadók tábora. Az aktuális short állomány majdnem 2900 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy az utóbbi egy hónapban napról napra szinte folyamatosan nőtt.
Egy hónap alatt jelentős ingadozás mellett több mint 3,5%-ot gyengült a forint az euróval szemben. Mindeközben az utóbbi hetekben a feltörekvő devizák gyengülése is elindult, a lengyel zloty 1,8%-kal, a cseh korona pedig 3,2%-kal gyengült. A régiós devizák gyengülése tovább rontotta a forint helyzetét.Az év elejéhez képest a forint már több mint 10%-os gyengült míg a zloty 5,6%-kal, a korona pedig 5,8%-kal értékelődött le.
A gyengülés hátterében a shortolás mellett szerepet játszik az infláció emelkedése, hiszen az augusztusban jegyzett 3,9%-os infláció már majdnem a jegybanki toleranciasávon kívűl van. Miközben a második negyedéves gazdasági visszaesés is meghaladta a várakozásokat. A világszerte egyre csak növekvő új korona vírusos megbetegedések is borongossá teszik a részvénypiaci hangulatot is, így a kockázatvállalási kedv jelentősen mérséklődik, ez pedig a forintnak ebben a helyzetben ismét nem tesz jót. Ahogy a dollár erősödése sem, az amerikai deviza szeptember elején 1,20-ig gyengült az euróval szemben, majd onnan fordult. Ez pedig mint mindig most is rossz hír a feltörekvő piaci devizák számára. Mindemelett a forint az egyik legalacsonyabb reálkamattal rendelkezik jelenleg, ami még sérülékenyebbé teszi.
Bár a jegybank legutóbbi kamat-döntésén nem változtatott az alapkamaton, és azt a korábban is érvényes 0,6%-os szinten hagyta, az egyhetes betéti tenderén a meghirdetett tényleges kamat 0,75% volt, ami gyakorlatilag megfelel egy mérsékelt kamatemelésnek. Ez egy kis lendületet adott a forintnak amely a hír hatására erősödésnek indult és kis mértékben korrigált. Ez arra volt elég, hogy a 366,5 körüli szintről visszaforduljon, de rövid ideig tartott csak ki az erősődés és hamarosan ismét 365 felett volt az árfolyam.
A kamatemelés hátterében továbbra is az áll, hogy a jegybank elsődleges céljának az árstabilitás fenntartását tekinti és ezzel szerette volna megelőzni az inflációs kockázatok fokozódását. Ugyanakkor az infláció kordában tartása és a gazdaság élénkítése egyszerre meglehetősen nagy feladat így a jegybanknak nem lesz könnyű dolga.
Középtávon továbbra is a fent elemzett tényezők fogják meghatározni az árfolyam irányát. Október közepén a szeptemberi infláció, novemberben pedig a harmadik negyedéves GDP változás mértéke lehet jelentősebb hatással az árfolyamra.
