Tíz művész “ecsetelt” közösen

0
557

Post(OPEN)ART – Ecseteljünk közösen! – nyitott műteremnap volt a PostART-on

A Budaörs Fesztivál keretében a PostART-on vasárnap délelőtt a képzőművészet és a képzőművészek kaptak főszerepet. A magányos tevékenységnek nevezett alkotási folyamatba is betekintést nyerhettek az érdeklődők, de lehetett beszélgetni, együtt alkotni vagy egyszerűen csak nézelődni. A rendezvényre sok érdeklődő érkezett, nem kizárt, hogy lesz folytatás.

A nyitott műterem ötlete abból született, hogy Selmeczi Ágnes, a Budaörs Fesztivál szervezője szerette volna a zenei, színházművészeti kínálatot képzőművészettel kibővíteni. Mivel nekem itt van a műtermem az általa vezetett PostART-on, természetes volt, hogy segítek megszervezni egy ilyen programot” – tájékoztatott a rendezvény keletkezéséről Győrfi András festőművész (a képen éppen pihengetve).

A jelen lévő művészek többsége vállalta, hogy itt helyben dolgozik. Holott Havas Csilla egész technikája olyan, hogy nehezen dolgozik közönség előtt. A fémszobrász barátom P. Kovács Péter pedig nem hozott olyan szerszámokat, amivel itt csattogna, hiszen az egy nagyobb teherautónyi kapacitást igényelne, de azért eljött.”

A művész legnagyobb problémája a közönséggel való kapcsolatteremtés. Régebben ez a galériákon keresztül valósult meg, hiszen a galéria feladata, hogy felépítse a művészt kiállítással, albumokkal és némi anyagi támogatással. Egyre kevesebb azonban az ilyen galériás rendszer, de például Havas Csilla ezt csinálja Miskolcon – tudtuk meg.

Győrfi András azt is kérte a barátaitól, hogy hozzanak el 4-5 képet egy kis rögtönzött kiállításra, hogy kész műveket is lássanak az érdeklődők, amit meg is lehetett vásárolni.

Gulyás Boglárka (a Budaörsi Művészek Egyesületének tagja) és Debreczeny Zoltán, aki visszatérő vendég Budaörsön szívesen mutattak technikai fogásokat is az érdeklődőknek. Érdekes volt, hogy Bogi kávét használt a fehér lap elszínezésére, és hogy a deszkára festés előnyeke az, amikor a háttér térbe emeli a rajta lévő rajzot. Korbely István azt is megengedte, hogy a készülő festményén mázoljanak a vendégek, igaz, csak ott, ahol a geometrikus ábrák között nagyobb szabad terület volt.

Győrfi Andrásról kiderült, hogy  5-10 percig tart, amíg megfest egy kisebb méretű lovas képet. Szimbolikája bonyolult struktúrát képez. Majd megrendelésre készített egy másik festményt, amivel kapcsolatban egy kislányt faggatott, hogy mit gondol, mitől lesz a háttérben lévő fura épület kórházzá. De persze ő maga válaszolta meg, szépen rávezetve hallgatóságát, hogy ha egy KRESZ táblával jelzi az épület funkcióját, mindjárt egyértelművé válik. Később került  azért rá egy vörös kereszt is. Somogyi Ferenc mosolyogva jegyezte meg, hogy nem mindig van válasza az érdeklődők által feltett, miértekre, a művészet nem mindig magyarázható meg.

Szőke Péter Jakab a Wekerle telepről jött, képei készítéséhez általában akrilfestéket használ 5-6 rétegben. Az eseményre, anyák napja lévén, egy ilyen témájú képet kezdett alkotni a helyszínen.

„Nem csak egy kiállítást nyitunk meg most, hanem a munkánkat mutatjuk be, ami sokkal személyesebb. Itt meg lehet kérdezni, hogy ki, mit miért csinál, meg tudod nézni, hogy egy alkotó hogyan bontja ki azt a problémát, amit meg akar csinálni, magát a folyamatot. Egy galériában azonban csak a végterméket látod.  Persze ennek van hátulütője is, mert ha egy könnyebben megoldott festészeti stílust látsz, akkor esetleg aránytalannak érzed a befektetett munkát a festmény árával. Pedig a végtermék a lényeg” – hangsúlyozta Győrfi András.

A művészek, akiket nézhettünk munka közben:Győrfi András festőművész, Havas Csilla festőművész, Debreczeny Zoltán festőművész, P. Kovács Péter fémszobrász, Korbely István képzőművész, Szőke Péter Jakab festőművész, Ludvig Dániel festőművész, Mikó F. László festőművész, Gulyás Boglárka képzőművész,. Somogyi Ferenc szobrász.