Tibi: „Mintha egy fantasztikus filmben lennék”

0
1504

Sorozatunkban egy köztünk élő, igen aktív mozgássérült fiatalember életét követjük nyomon 2019-ben, hónapról hónapra. Debreczeni Tibor számára az október is igen zsúfolt volt programokkal. Volt több helyi rendezvényen és a fővárosban is. Olvassák el beszámolóját!

Októberben az első pár napban igazi indián nyár volt. Szinte napozni lehetett a jó meleg napsütésben, az arcomat a napsugarai felé tartottam, hogy minél több D-vitamint raktározzon el a szervezetem a téli időszakra.

Sajnos nem tartott sokáig a jó idő, egyik napról a másikra 10 fokot csökkent a hőmérséklet és beköszöntött az igazi esős, nyirkos, szeles októberi időjárás. A budaörsi felnőtt napközivel terveztünk péntekre egy programot, bíztunk benne, hogy akkorra már jobb idő lesz. Nem is tévedtünk, kisütött a nap, de eléggé friss volt a levegő. Jó fel kellet öltözni. A Nemzeti Múzeumba mentünk megnézni a World Press 2019 fotókiállítást. Tömegközlekedési eszközzel utaztunk, elektromos székkel nem mindig egyszerű, de gyorsan odaértünk. Szerencsére a középületek többnyire akadálymentesek, így egy kis kerülővel eljutottunk a kiállító teremhez. Bevallom, hogy a díjnyertes képek nem dobtak fel. Háborúról, szegénységről, éhezésről szóltak. Hiányoltam a vidám, optimista képeket. Szerintem nem csak rossz történik a világban!      

Október második szombatján került sor a Szentimrevárosi Egyesület Guriga csoportjának következő programjára. A klub vezetője csodálatos helyre vitt minket, a Tatai Fényes tanösvényre. Egy hosszú fapallón kellett bejárni a területet, teljesen akadálymentes, így kerekesszékkel is végig lehet rajta menni, ennek nagyon örültünk. Amint beléptünk a lápos vidékre, csodálatos látvány fogadott. A hegyekből leszivárgó csapadékból enyhén szénsavas források törnek fel, olyan tiszta volt, hogy látni lehetett a vízben úszó halakat. Láthattunk a csak itt található növénytársulásokat és állatvilágot. Néha olyan érzésem volt, mintha egy fantasztikus filmben lennék, holdbéli táj tárult elénk. A szakvezető sok érdekes dolgot mondott, így még jobban lehetett csodálni a természetet.

Sokáig fogunk emlékezni arra, amikor egy függőhídon végigmentünk a kerekesszékkel. A Túra végére megéheztünk, ezért pizzát rendeltünk ebédre. Jóízűen elfogyasztottuk és megbeszéltük, hogy kinek mi tetszett a legjobban. Délután elsétáltunk a tatai tóhoz, nem volt kis távolság, de megérte. Fáradtan, de most is élményekkel tértünk haza. Köszönjük a szervezőnek és az önkénteseknek!

A hónap közepére megint visszatért a meleg őszi idő, így a napközivel ismét elmentünk kirándulni. Ki kellett használni a jó időt. Most vonattal mentünk Székesfehérvárra városnézésre. Én elektromos székkel mentem, így szabadabban érzem magam, nem szorulok senki segítségére. Szerencsére már vannak akadálymentes vonatok. Az állomásról busszal mentünk be a belvárosba.  Sok emlékhelyet kerestünk fel, megnéztünk a Koronázó Bazilika Romkertet, az Országalmát. “Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta. A köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás ennek az ősi kiváltságnak állít emléket.” Nagyon szép volt a Virágóra, a számlapja csodás virágokból van kirakva. Az óra mellett virágokból kirakott, naponta átültetett, pontos dátum is olvasható. Megálltunk a Kató néni bronz szobra mellett, hogy készítsünk közös fotót vele. A kirándulásunk legvégén ittunk a Csitáry kút vizéből. Savanyú íze és magas ásványanyag tartalma miatt nagy népszerűségnek örvend. Nekem a fém íze miatt nem lesz a kedvenc italom! Most jártam harmadszor a városban, de mindig sikerül új szépségeket felfedeznem.  

Ebben a hónapban emlékeztünk meg az 1956-os eseményekről, most volt a 63. évfordulója. Az ünnep előestéjén voltam a Városházán meghallgatni az ünnepi hangversenyt. Fellépett a Vivart Budaörsi Sinfonietta zenekar. Három zeneművet adtak elő, Erkel, Mendelssohn és Liszt egy-egy darabját. Én ritkán jutok el komolyzenei koncertre, de jó volt hallani a sok hangszert egyszerre. Másnap elmentem a városi ünnepségre, megnéztem az ünnepi műsort és a koszorúzást.   

Október utolsó péntekén elmentem a művelődési házba, mert fellépett a Duma színház két tagja, Bödőcs Tibor és egy kedves ismerősöm, Hajdú Balázs is, aki már pár éve jár a napközibe önkénteskedni. Nagyon jól szórakoztam, jó volt  kikapcsolódni!  

Nem gondoltam, hogy az októberem is ilyen mozgalmasan telik, talán a meleg őszi időjárásnak köszönhető ez.                            

További képek ITT

A sorozat cikkei:

Az ősz jó oldalai ITT

Ilyen volt az augusztus ITT

A júliusi beszámoló ITT található.

Júniusról ITT,

május ITT,

április ITT,

Tibi  bemutatkozását és első beszámolóját majd a másodikat itt érdemes elolvasni.

 
 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here