A kormány jóváhagyta a budapesti elővárosi vasútfejlesztés elindítását. Az 1-es számú, Budapest – Győr – Hegyeshalom vasútvonalon a Kelenföld és Budaörs közötti vasúti kapacitásbővítéssel a vonal legforgalmasabb belső szakaszán kezdődik meg a harmadik vágány – és a negyedik távlati helyének – tervezése 9 kilométer hosszban. “Ez bizony nagyon jó, főleg, ha megvalósul” – kommentálta Vitézy Dávid bejegyzését Wittinghoff Tamás.

A fentiek a tükrében tehát nagyon jó hír, hogy Vitézy Dávid a Miniszterelnökséghez tartozó Budapest Fejlesztési Központ vezetőjének tegnapi Facebook bejegyzése szerint most tényleg sikerült haladást elérni ez ügyben.


Az új vágány Kelenföldtől egészen Törökbálint határáig vezet majd, és az elővárosi vonatok sűrítésén túl távlatban az innentől kiágazó Budapest és Pozsony-Prága/Varsó közötti nagysebességű vasút fővárosi bevezetését is segíti majd. A fejlesztés része Budaörs állomás akadálymentesítése is.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában is szereplő kapacitásbővítéssel az a célunk, hogy Tatabánya irányából is zónázó vonatok indulhassanak Budapestre, jelentősen javítva ezzel Tatabánya, Oroszlány, Tata és Komárom térségéből Budapest elérését. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a belső szakaszon, Biatorbágytól a mai S10-es és S12-es elővárosi vonatok sűrítésére is sor kerülhessen és így azok a jövőben a jelenlegi 30 perc helyett 15 percenként közlekedhessenek. A sűrítő vonatok a Déli pályaudvar helyett Kelenföldtől a Déli Körvasúton át közlekednek majd Pest felé, és kiszolgálják a következő években épülő Nádorkert, Közvágóhíd és Népliget vasúti megállóhelyeket is.
A Déli Körvasút építése azért is szükséges, hogy a nyugati agglomerációból megnövekvő vasútforgalmat a budapesti hálózat fogadni tudja. A fejpályaudvarokon erre nincs kapacitás, így a már felújított székesfehérvári, a fejlesztés alatt álló pusztaszabolcsi és a jövőben bővítendő tatabányai vonalról érkező többletvonatok mind a Déli Körvasúton közlekedhetnek majd Pestre, ott csatlakozva a szintén fejlesztés alatt álló hatvani és a tervezett reptéri leágazás révén fejleszteni tervezett ceglédi vonalhoz.

A tatabányai vonal fejlesztése tehát azt szolgálja, hogy a vasút versenyképesebb alternatívává válhasson a nyugati agglomerációból a Budapestre való bejutáshoz az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszán keletkező torlódások enyhítésével és egyidejűleg a Budapesten belüli versenyképesebb vasúti szolgáltatások elérését is segíti.
A tervezési feladatot Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett a Budapest Fejlesztési Központtal együttműködésben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.irányítja és az Európai Unió Kohéziós Alap támogatásával finanszírozza. A nyílt európai uniós közbeszerzési eljáráson kiválasztott tervező az UNITEF, a tervezési díj 705,2 millió forint, mely magában foglalja az engedélyezési és tendertervek elkészítését, a szükséges környezetvédelmi és költség-haszon elemzései feladatok elvégzését.”

“A közlekedési nehézségeink egyrészt a település földrajzi adottságaiból következnek. A domborzati viszonyok is behatárolják a lehetőségeinket. Az is kétségtelen, és ez a városban élők magasabb életszínvonalából következik, hogy egy családra átlagban több autó esik. De a fő probléma az, hogy Budapest nyugati kapujaként, hatalmas forgalom megy át a városunkat átszelő autópályán. A kormány felelőtlen és észszerűtlen intézkedése – az autópálya itteni szakaszának fizetőssé tétele – zúdított ránk még nagyobb forgalmat. A metró meghosszabbítása, vagy az elővárosi vasútvonal kiépítése egy felelősen gondolkodó kormányzat feladata lenne. Mi annyit tudunk tenni, hogy a saját eszközeinkkel igyekszünk tehermentesíteni a belső útjainkat. Ezt a célt szolgálja a most elkészült szervizút is. Sok európai település követi a mintánkat, azaz a városon belüli ingyenes közlekedést. Ha végre megoldódna a kötöttpályás elővárosi lehetőség itt, a nyugati agglomerációban, a fenti gondok megszűnnének. A külső települések forgalmának jelentős része nem a városon haladna át, mi pedig a buszjáratainkat úgy szerveznénk, hogy érdemes legyen azzal eljutni Budapestre” – ezt 2019. szeptemberében nyilatkozta a Budaörsi Naplónak a polgármester.

Kapcsolódó cikkeink: