Tényleg csak a párbeszéd hiányzott? – Bauhaus 2. rész

0
1700

Tegnapi cikkünkből kiderült, hogy a budaörsi önkormányzat Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottsága (TFVB) ülésén (végre?) érdemi párbeszéd alakult ki a Bauhaus Budaörsre tervezett új áruházáról a beruházó képviseletében a területet értékesítő Immochan Kft. és a beruházás ellen tiltakozó lakosok képviselői között.  Most lássuk az elhangzott pro és kontra érveket!

 

A bizottsági ülést Stift Nándor (BFE) elnök vezette, aki a 6. napirendi ponthoz érkezve először Vágó Csabának, a polgármesteri kabinet vezetőjének adta át a szót. Aki szinte azonnal továbbadta a közönség soraiban ülő Immochan Magyarország Kft. képviselőinek (erről a bizottság tagjainak természetesen szavazniuk kellett, de egyöntetűen támogatták a javaslatot), hogy közvetlenül ők adjanak eligazítást a projektről.

László Jenő azt hangsúlyozta, hogy az Immochan már évek óta szeretné hasznosítani a Decathlon melletti telkét, és hangsúlyosan felelősségteljes fejlesztést szeretne itt végrehajtani, az önkormányzattal és a lakókkal egyeztetve. (Arra a megjegyzésére, hogy az önkormányzat és a lakók érdekei minden bizonnyal ugyanazok, a közönség soraiból kisebb nevetés morajlott fel, hiszen a petícióra aláírásokat gyűjtők közvetlenül nem is a beruházóval, hanem a szerintük a beruházó érdekeit az ott élők érdekei elé helyező önkormányzattal állnak vitában.) Az önkormányzattal folytatott beszélgetések során megfogalmazódott, hogy igény lenne a tervezett áruház olyan megközelíthetőségére, ami megóvja a városlakók nyugalmát, illetve ami által a budaörsiek régi álma valósulhat meg, hogy a cég a saját pénzéből új lehajtók megépítésével megvalósítja Budaörs nyugat-keleti szervizútjának a jobb kihasználhatóságát, kétirányú közlekedéssel és körforgalmakkal. Így a Baross utcát nem terheli majd a Bauhaust érintő teherforgalom – folytatta a projekt vezetője – ,mert az is a szervizút felől zajlana. László Jenő külön kiemelte, hogy a fejlesztési terület és a lakókörnyezet között húzódó erdősávot „megtartani szándékoznak, 10-17 méteres sávban, ezzel is biztosítva a lakók nyugalmát”. A területen lévő jelenleg 3 hektár erdőből 1,5 hektárt akarnak megtartani, úgy, hogy 1 hektár területen pihenőparkot alakítanak ki. A meglévő erdőből pedig 0,5 hektárt „kitakarítanak” (hiszen itt nem telepített, hanem részben a terület gondozatlansága miatt kialakult erdőről és bozótosról van szó – a szerk.), és szükség esetén új fákkal pótolják, hogy kulturált erdősáv legyen. A másik 1,5 hektár helyett Budaörs más területén telepítenek 3 hektárnyi erdőt. (Hogy pontosan hol, arra sem ekkor sem a későbbiekben nem tudott a beruházó képviselője válaszolni, mert azt a Pilisi Parkerdővel kell majd egyeztetniük, ami még nem történt meg, mert a projekt jelenlegi szakaszában most kezdődnek igazán el a kivitelezést előkészítő munkák,– a szerk.)

Ezt követően Premecz Enikő (Jobbik) külsős bizottsági tag javaslatára a „Lakhelyünk nyugalmáért civil szerveződés” kapott szólási lehetőséget. Tőlük Mészáros Orsolya ült át a mikronhoz. Miután örömmel üdvözölte pedagógus kollégáit (a bizottsági tagok között ugyanis több tanár van) arról beszélt, hogy csoportjuk célja az élhető Budaörs megőrzése, amihez „szükséges az iparűzési adókból származó bevétel, a járható utak, de a tiszta levegő, az egészséges környezet egyaránt, hogy a lakosság pihenésre, nyugalomra vonatkozó joga ne sérüljön. Ez egy rendkívül kényes egyensúly, és a jelenlegi tervek alapján a Bauhaus-projekt veszélyeztetné vagy fel is borítaná ezt az egyensúlyt, ráadásul ez nem csak a környéken élőket érinti hátrányosan, hanem a város más területein lakókat is, hiszen az autópálya fizetőssé válása miatt Budaörs közúthálózata amúgy is leterhelt, s ez a beruházás további út- és környezeti terhelést róna ránk” – mondta. Hozzátéve: az elmúlt öt napban több mint 1200, a szervezet céljait támogató aláírást gyűjtöttek és a megkérdezetteknek a 95 százaléka írta alá a petíciót, amiből azt a következtetést vonták le, hogy „Budaörs lakossága nem támogatja, hogy a jelenlegi információk szerinti, nagy áruház épüljön ezen a területen.” Egy 6000 négyzetméteres még elfogadható lenne számukra, de az, aki aláírt náluk, „nem támogatja az erdős rész átstrukturálását, nem támogatja, hogy a beépíthetőséget 25 százalékról 40 százalékra emeljék.” A tanárnő azt is leszögezte, hogy folytatni fogják a lakosság tájékoztatását, mert „sokan még nem értesültek a tervezett beruházásról”. S kérik a szakbizottságot, hogy a döntés meghozatala előtt vegyék figyelembe a budaörsiek véleményét és érdekeit. A “Lakhelyünk nyugalmáért és a fákért” szervezet szószólója jelezte továbbá azt is, hogy miközben az Immochan szerint a budaörsiek többsége szeretné ezt a beruházást, nekik nincs tudomásuk lakossági felmérésről, mert a környéken lakók közül senkivel nem beszéltek, nem kérdezték meg őket, ellenkezőleg, amikor ők érdeklődtek, és tették ezt már másfél éve, de „eddig inkább egyfajta hárítás és titkolózás volt jellemző a beruházással kapcsolatban”.

A következő hozzászóló Becz György (BFE) volt, a terület önkormányzati képviselője, aki levelet kapott a környéken lakóktól, hogy jöjjön el és képviselje választópolgárai érdekeit, de mint mondta, amúgy is eljött volna. Szerinte nem állja meg a helyét, hogy nem volt a lakossággal érdemi egyeztetés, hiszen ő maga már másfél év óta kapcsolatban áll ez ügyben a jegyzővel, és több olyan megbeszélésen volt ott, melyre a civilszervezet akkori képviselője is kapott meghívást és részt is vett ezeken. (Később elhangzott, hogy az akkori képviselő már kilépett a csoportból.)

Az első bizottsági tag, aki kérdést tett fel Gáspár Béla (Fidesz) volt, aki újfent arról érdeklődött, hogy hol lesz a csereerdősítés. (Lásd fent, még nem tudni – a szerk.) Majd Löfler Dávid (Fidesz) lakossági fórum összehívását kezdeményezte, megragadva az alkalmat, hogy szemére vesse a polgármesteri hivatalnak, amiért ezt másfél év óta nem tette meg.

Vágó Csaba némileg értetlenül állt az üggyel kapcsolatosan, egyrészt azért, mert szerinte ténylegesen volt kapcsolat és tájékoztatás a civil szervezet vezetője és az Immochan Kft. között az elmúlt másfél évben, másrészt, mert váratlanul érte, hogy vannak, akik nem értenek egyet a Bauhaus-beruházással. Lényegében abból az incidensből szerzett erről tudomást – mondta -, ami csupán egy hete történt a városházán, a klímaváltozás kiállítás megnyitóján. De jónak tartja, hogyha megindul egy párbeszéd az érintettek között a Bauhaus-projektről, és kiderül, hogy „mi az a félelemcsomag, amitől ez olyan bizarrá válik”.

A kabinetvezető olvasatában a következő a tényállás: „van egy gazdasági-kereskedelmi szolgáltató (gksz) övezetbe sorolt terület, ami magántulajdonban van, és a tulajdonos olyan hasznosítással adja el, amit ez a terület besorolása lehetővé tesz. Ezen a területen van 3 hektárnyi, zölddel benőtt, szintén gksz besorolásba tartozó, erdőnek azért nem nevezhető rész, mert az erdőgazdaság szerint az ott lévő vegetáció túlnyomó részt akác, amit amúgy sem terveznek hosszútávon megtartani. Ebből maradna 1 hektár pihenőpark és 0,5 hektár erdősáv formájában, amely zöldsáv elzárná a lakosságot a zaj- és porhatástól, mögötte az épülettel, ami szintén lefogja a zaj- és porhatást az autópálya felől. Az áruház miatt keletkező forgalomnövekedés a kétirányúsított szervizúton valósulna meg. A rekultiváció tekintetében, a város egészét nézve, a másfél hektárnyi, főleg akácból álló vegetáció együttes kivágásával, és a város másik részén 3 hektárnyi cseres-tölgyes telepítéssel jó pozíció alakul ki a város ökológiai lábnyomának szempontjából.”  

Löfler Dávid szerint Vágó Csaba téved, hogy a lakosság nem jelezte az úgynevezett félelemcsomagját, hiszen már egy éve ő is kapott levelet a „Lakóhelyünkért és a fákért” csoport akkori képviselőjétől, amelyben megfogalmazták azokat az aggodalmaikat, amikkel most is szembetaláljuk itt magunkat. És abban a levélben látta, hogy a címzettek közt szerepelt az egész képviselő testület.

Premecz Enikő igen alaposan átgondolt és előkészített hozzászólásában vélt és valós ellentmondásokra mutatott rá az elhangzottakból és a területrendezési tervből idézve. Többek között jelezte, hogy az előterjesztésben nem 3, hanem 6 hektár csereerdősítés szerepel, de erre később azt a választ kapta, hogy 3 itt Budaörsön és 6 összesen, tehát 3 Budaörs határán kívül. „A Bauhaus családi napon a Bauhaus képviselője arról tájékoztatott, hogy ők is végeztek felméréseket és kétszáz, a projektjüket támogató telefonhívás volt, bár nem tudni, hogy milyen kérdéseket tettek föl, milyen tájékoztatást adtak e mellé, de ez a szám elenyésző a civilek 5 nap alatt szerzett több mint ezer aláírásához képest” – fűzte tovább gondolatmenetét. Így folytatva: „tavaly novemberben volt egy lakossági közmeghallgatás, ahol a lakók e területre vonatkozó kérdéseikre azt a választ kapták, hogy nem tud a hivatal ilyen tervről, különben is magánterület, nincs hozzá köze a hivatalnak, holott van egy része, ami önkormányzati tulajdonban van, ezek alapján kijelenthető, hogy félretájékoztatások történtek. (…) A forgalomnövekedés tekintetében a város lakói közül csupán a kamaraerdeiek fognak a szervizútról közelíteni, nagy részük a Szivárvány és az Árok utcát fogja használni, hogy az áruházba eljusson. (…) „A polgármester úr azt mondta egy nyilatkozatában, hogy nem kell a lakóknak az ingatlanjuk értékcsökkenésével számolni a Bauhaus miatt, hiszen a másik három áruház – Auchan, IKEA, Decathlon – mellett lévő ingatlanok ára sem csökkent. Viszont a kettő közt az a különbség, hogy azok messzebb esnek a lakóházaktól és a terepszinttől lejjebb vannak, mint a tervezett Bauhaus. (…) A parkolók tekintetében nem egyezik a táblázatban szereplő burkolt felületek területének adata a parkolóhelyek darabszámának leírt számával, illetve a mellékelt térképen még annál is több parkolóhelyet tüntetnek fel a tervek, így nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora lesz a parkoló (…) A pihenőpark éppen arra a területre esik, ami a legközelebb van az autópályához, ki fog ott sétálni?”

Vágó Csaba ezekre reagálva pontosított: nem állított olyat, hogy nem fog nőni a forgalom, de olyat sem, hogy nagyon meg fog nőni, csupán annyit állított, hogy az itteni forgalom lebonyolítására a kétirányúsított szervizút alkalmas lesz. A tavalyi közmeghallgatáson pedig, amikor ez a téma először fölmerült, a civilcsoport képviselőjénél lévő beruházási „fantom tervet” ő akkor látta először, tehát az önkormányzat semmilyen, nála meglévő információt nem hallgatott el. A tervezett pihenőparkról pedig azt gondolja, hogy úgy lesz kialakítva, gazdag vegetációval, hogy a portól és zajtól elhatárolják, így igenis lehet majd ott sétálni, futni, aktívan pihenni.

Ezt követően újra és újra ugyanazok a kérdések merültek fel, és a vita kétfelé ágazott, egyrészt, hogy kellő mértékű volt-e eddig a lakosság tájékoztatása, bevonása, a másik pedig arról, hogy amennyiben a beruházáshoz az önkormányzatnak módosítania kell a meglévő helyi építési szabályzatot, miben engedhet és miben ne engedjen.

A beruházó és a környéken élők vitájának a lényege, hogy az adott területre hány négyzetméteres áruházat lehessen felhúzni. Premecz Enikő a terület méretéből és az érvényben lévő maximális beépíthetőségből kiindulva azt is számolgatta, hogy az maximum hatezer lehet, és ennyit az ott élők el is fogadnának. Bakos Anita, az Immochan Magyarország Kft. egyik igazgatója erre elmagyarázta, hogy a cégnek két helyrajzi számon van ott telke, és az egyikre jön ki a hatezer. Ám ha a másikat is hozzáadják – amin az erdő van, és ami kivonható a művelés alól, erről már papírjuk van – akkor 8600 négyzetméteres épületet enged meg a jelenlegi szabályozási terv. „Sok mindent lehetne ezen a területen tenni, de mi felelősségteljes fejlesztők vagyunk” – hangzott el, ezért nem adják el bárkinek a területet, aki majd kivágja a fákat és egy olyan beépítést valósítana meg, ami valóban nem jó a lakóknak. „Logisztikai központot is építhetnénk, de nem ez a célunk. (…) Az eredeti célnak megfelelően szeretnénk hasznosítani, az, ami kereskedelmi funkció lenne. (…) Köszönjük, hogy egy hatezer négyzetmétert megengednének, de a jelenlegi szabályozás szerint is egy nagyobbat építhetnénk. Akár egy kétemeletes épület is felhúzható lenne ott, ami már így tizenhatezer négyzetméter lenne. És amennyiben a terület hasznosítása a jelenlegi keretek között valósulna meg, az azért lenne előnytelenebb a városnak, mert az új vevőnek nem kellene szabályozási terv iránti kérelemmel fordulni az önkormányzathoz, és akkor nem kellene bevállalnia annyi fejlesztést, mint amennyit mi, mint fejlesztők bevállaltunk. Az építési hatóság Budakeszi és a budaörsi önkormányzat nem tudná a lakosság érdekeit úgy képviselni a potenciális vevővel szemben, mint ahogy eddig tette.

Az utolsó szó azonban szerencsére nem ez az addig elhangzottakhoz képest barátságtalan mondat volt, hanem az, hogy amennyiben van rá igény, az önkormányzat és/vagy a beruházó meghirdet egy lakossági fórumot, ahol tovább lehet egyeztetni.  A TFVB pedig, ahogy tegnap is írtuk, elfogadta a beruházó tájékoztatását a tervekről, 5 igen, 1 nem és 1 tartózkodással.

ui. László Jenő ma délután arról tájékoztatta a Budaörsi Naplót, hogy a lakossági fórumot még októberben megtartják, és a pontos időpontról széles körben tájékoztatni fogják a lakosságot, mert azt szeretnék, ha a teljes városból minél többen ott lennének. Figyeljé(te)k a honlapunkat!

Írta: Borhegyi  – Eller