Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!

0
81

Május 12-én, 13-án és 14-én – Pongrác, Szervác és Bonifác névnapok találhatók a naptárban. Mindhárom szentként szerepel katolikus egyház kalendáriumában. Ezekről a néphagyomány úgy tartja, hogy rajtuk esett sérelem megtorlásaként fenyegetik a termést május közepén, és „fagyos szentekként” emlegeti. Több évszázados tapasztalat szerint május ezen időszakában gyakran tör be hideg levegő északnyugat felől, ahogyan idén is. Fagy csak az északi khg szélcsendes fagyzugaiban várható, de a most velük érkező hidegfronttal az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint sajnos nem érkezik megfelelő mennyiségű eső, pedig nagyon szükség lenne rá, hiszen március eleje óta alig volt számottevő csapadék.

A három szentnek tulajdonképpen annyi köze van a Kárpát-medence időjárásához, hogy véletlenül éppen ezeket a napokat jelölte ki számukra a katolikus naptár, mivel haláluk e májusi napokhoz köthetők.

E szentek közül kettő vértanú (Szent Pongrác, Szent Bonifác), Szent Szervác pedig hittérítő és eretneküldöző püspök volt. Szentté avatásukat azon cselekedeteikért érdemelték ki, melyekkel a korszak jellemző eseményei ellenére kiálltak vallásuk mellett, illetve terjesztették azt.

Diós István A szentek élete című könyvében olvasható, hogy Szent Pongrác a III-IV. század fordulója idején élt, és tizennégy éves volt, amikor meghalt. Diocletianus császár uralkodása idején gyakorolta a keresztény vallást, mígnem 304-ben „egy napon katonák el nem fogták, s a császár elé nem vezették. A császár megsimogatta arcát, és barátságos szóval kérte, hagyjon föl ,,babonaságával”. Pongrác félelem nélkül a szeme közé nézett, és ezt mondta: ,,Éveim szerint ugyan gyermek vagyok, mégis az enyém az én Uramnak, Jézus Krisztusnak az igazsága és ereje. Ezért a te intelmed nekem annyi, mintha az a festett kép beszélne ott a falon. Az istenek, akiknek imádását nekem parancsolod, csalók voltak. Nővéreiket meggyalázták és szüleiket sem kímélték. Ha ma egy hivatalnokod ilyen tetteket követne el, azon nyomban megöletnéd. És te nem röstelled, hogy ilyen isteneket imádsz?” – Diocletianus elnémult. Intett az őrségnek. A katonák elvitték a fiút, és lefejezték a Via Aurelián.”

Szent Bonifác szintén a kereszténység-üldöző római császárok idején élt. A legenda szerint egy Aglaes nevű nemes hölgy vagyonának volt a sáfára és egyben szeretője is. Egy idő után isteni intésre megbánták bűnüket és elhatározták, hogy Bonifác a vértanúk holttesteinek megkeresésére indul, hátha ily módon, engedelmesen szolgálván, imáik révén üdvöt nyerhetnek. Tarsus városába ment, ahol a kínok közt vergődő vértanúkat vigasztalta azzal, hogy szenvedésük jutalma az örök élet és boldogság lesz. Meglátta ezt egy Simplicius nevű bíró, aki miután megtudta, hogy Bonifác is keresztény, kínoztatta, s végül megölette. (forrás: www.mek.niif.hu)

Szent Szervác Örményországban született a IV. században, a legenda szerint papként a jeruzsálemi Szent Sír őrzője volt, majd isteni sugallatban kapott parancsot arra, hogy Tongeren püspöke legyen. Jelentős egyházi ember volt a korában, sok zsinaton részt vett. Üldözte az eretnekeket, kiváltképp az arianizmus követőit, akik „Jézus isteni mivoltát tagadták azzal, hogy a Fiú-isten nem öröktől való, hanem az Atya-isten teremtménye.” Élete vége felé megjelent előtte Szent Péter, aki arra utasította, hogy székhelyét Tongerenből Maastrichtba tegye át. A költözködés során a kimerültség vagy betegség okozta halálát 384. május 13-án. (forrás: Wikipédia)

A májusi fagyok azért különösen veszélyesek, mert ilyenkorra már sok növény növekedése megindul, a szőlő hajtásai is, melyek érzékenyek lehetnek a mínuszokra. A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növények palántáit is (például tökfélék, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ajánlatos kiültetni szabadföldbe.

Ezért rettegtek a régiek is ezektől a napoktól, ha kellett, tűzrakással fűtötték a szőlősorokat: „Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!” – tartja a mondás.

Egyéb tapasztalatok alapján a népi megfigyelés megállapította még a következőket is:

  • Pongrác napi eső jó a mezőnek, de árt a szőlőnek.
  • Ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.
  • Ha ilyenkor nagy a hideg, az ősz is hosszú lesz.
  • Ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható.
  • Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz, Szervác, Pongrác, Bonifác.

Forrás: egyebek között Diós István A szentek élete, wikipédia