Szeretetnyelv a családban

0
334

A kamaraerdei Közösségi Házban dr. Csizmadia Dóra pszichológus tartott tegnap délelőtt előadást, illetve beszélgetett a jelen lévő édesanyákkal és érdeklődőkkel. A “Mitől jó a család?” előadás sorozat ötlete a ház vezetőjének, Lupás Adriennek a fejében született meg, és most “Szeretetnyelvek” címmel szó volt a gyereknevelés kíméletes módszereiről, és a család többi tagjával való eredményes és szeretetteljes kommunikáció mikéntjéről is.

A  Kamaraerdei Közösségi Házban Kocsisné Ötvös Judit védőnő fogadta tegnap a mamákat és gyermekeiket, a ház vezetőjének, Lupás Adriennek a kérésére, aki egy új előadás sorozat keretében dr. Csizmadia Dóra (képünkön) pszichológust hívta meg, aki a családon belül kívánatosnak tűnő – hatásosabb és kíméletesebb – szeretetteljes kommunikációról beszélt, melyre általában akkor van szükség, ha eltérő igények fogalmazódnak meg szülő és gyerek, illetve a házastársak között.

Elhangzott, hogy a kisgyerekek, a szülők által indokolatlan hisztinek nevezett reakciója valójában mindig valamilyen igény kifejeződése és aszerint kell foglalkozni vele. A másik fontos tényező, hogy ilyenkor – és általában, ha egy tevékenységében mélyen elmerült gyermekkel szeretne valamit tudatni szülője – mindig fizikailag is érintkezésbe kell lépni a gyermekkel, például szemkontaktus felvételével, kézen fogással, hogy megkönnyítse a gyermek számára fantáziavilágából való kiszakadást és létrejöhessen a valós figyelem. Mindezeken felül természetesen a nyugalom megőrzése szükséges és az idő rászánása.

Szó esett a Gary Chapman által felállított öt szeretetnyelvről is (minőségi idő, testi érintés, dicséret, ajándékozás, szívességek megtétele), illetve elhangzott egy fontos módszer: mivel az egyes szeretetnyelvek csak úgy működnek, ha a másik fél számára is azonos jelentésűek, ezért például a gyerektől érdemes megkérdezni, ő mit tart a szeretet kifejezésének, miből tudja, hogy szeretik? Optimális esetben minden családtaggal külön-külön is kell foglalkoznunk. Gyakori, hogy a házaspárok a gyermek születése után megfeledkeznek az egymásra figyelésről, minden figyelmüket az utódnak szentelik. Ez nem tesz jót a házasságuknak. De nem csak kettesben érdemes minőségi időt eltölteni, az anyáknak saját magukra is időt kell szakítaniuk, hogy feltöltődjenek és újult erővel legyenek képesek szeretetnyelven kommunikálni.  „Saját szeretettankunkat fel kell tölteni” – fogalmazott a pszichológus, aki maga is két kisgyerek édesanyja.

S hogy milyen a jó kommunikáció? Természetesen ez a kérdés is felmerült a beszélgetés során, s elmondható, hogy akkor jó, ha a két ember közötti kapcsolat sem sérül és a cél is megvalósul. Eszerint sem a versengő (csak a saját érdekeire van tekintettel), sem az alkalmazkodó (saját igényeit feláldozza másokéiért), sem az elkerülő (inkább elkerüli a konfrontációt), sem a kompromisszumkereső (igazából egyik fél igénye sem teljesül) típus nem alkalmaz megfelelő kommunikációt. A problémamegoldó asszertív típus áll legközelebb ahhoz, hogy olyan eredmény szülessen, amiben saját igénye is érvényesül és a másik fél akarata sem csorbul. Nem tévesztendő össze az agresszivitással. Tiszteletben tartja a másik ember igényeit is és van elég önbizalma ahhoz, hogy sajátját se szorítsa háttérbe.

Leginkább az akadályoz meg minket a jó kommunikációban, hogy félünk a nézeteltérésektől, pedig mindent meg lehet úgy fogalmazni, hogy a másik ne támadásnak érezze, csupán közlésként értelmezze, mit szeretnénk. Ezért ha valamiért akadályba ütközik a beszélgetés megfelelő mederben tartása, tudatosíthatjuk, hogy eltértünk a tárgytól vagy el is lehet azt napolni egy alkalmasabb időre. De a jó megoldás felé vezet az is, ha kikérjük beszélgető partnerünk véleményét, mert azzal, hogy elmondhatja, indokolatlan ellenállás gátakat bonthatunk le. Vagy az én-közlések használatával elejét vehetjük a vitáknak, hiszen a szubjektív érzések támadhatatlanok.

„Ha már tudjuk, hogy valamit máshogy szeretnénk, a hogyanra kell választ találnunk” – összegezte tömören a lényeget dr. Csizmadia Dóra. Ha korábbi kommunikációs módszereink zsákutcába vezetnek, érdemes megfontolni javaslatait.

Szerencsére volt az érdeklődők sorában egy nagymama, aki gyakorlatilag mindezeket a módszereket a saját családjában már tudatosan alkalmazza bő évtizede. Így az ő pozitív tapasztalatai alátámasztották az elhangzottakat.

A sorozat keretében havonta lesznek ilyen jellegű előadások Kamaraerdőn.

Fotók: pixabay