“Svábságunkról” – beszélgetés a könyvtárban

0
553
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

„Svábságunkról”beszélgetett szerdán este a városi könyvtárban dr. Gajdos Frank Katalin a budaörsi Heimatmuseum igazgatója és dr. Tillmann József Adalbert, aki a meghívó szerint a Mome tanára. A moderátor Szabó Levente volt. Róla annyit tudunk, hogy a Facebook oldalán neve mellé zárójelben odaírta, hogy Stegbauer Levente, és saját bevallása szerint csak mostanában kezdett foglalkozni ezzel a témával. A tősgyökeres budaörsi Katalin viszont ebből írta nemcsak a történészi diplomamunkáját, hanem a doktoriját is. Tilmann József pedig úgy kerül ide, hogy pár hónappal ezelőtt megjelent az Élet és Irodalomban Bíró Béla erdélyi kollégájának egy cikke, hogy milyen párhuzamok vannak az erdélyi magyarok és a svábok között, ő pedig írt erre egy válaszcikket a különbségekről. Szerinte ugyanis azok sokkal jelentősebbek, mint a hasonlóságok. Ezt olvasta Szabó Levente és kérte fel erre a beszélgetésre.

A történelmi visszatekintés mellett a beszélgetés bizony jócskán tele volt aktuálpolitikai fejtegetésekkel. Gajdos Frank Katalin például egyebek között arról beszélt, hogy a kitelepített németek és a mostani menekültek viselkedése között is sokkal több a különbség, mint a hasonlóság, hiszen a kitelepített svábok a 200 évvel ezelőtti nyelven beszéltek és népviseletet hordtak, amikor 1946-47-ben Németországba érkeztek, de a fényképek tanúsága szerint már két hét múlva levették azt és az alsószoknyákat átvarrták gyerekruhákká. Tillmann József Adalbert erre úgy reagált, hogy ő is a pozitívumait látja a kettős identitásnak, és ő maga mindkét világban zökkenőmentesen élhet, bár ez neki nyilván sokkal könnyebb, mint egy afrikainak Európában. És minél több kultúrát ismerünk meg, annál könnyebben mozgunk különböző közegekben, aminek csak előnyei vannak – tette hozzá. Majd amolyan költői kérdésként tette fel, hogy ha a 20. század borzalmai nem történtek volna meg, akkor vajon miként alakul a magyarországi svábok története. „Szabadabban mozoghattunk volna, ha nincs határzár?” Ő meghívólevéllel 1966-ban, 9 éves korában már eljutott a Rajna menti rokonságához – tudtuk meg – és az 1980-as években a parabola antenna már lehetővé tette, hogy itthon nézze a német tévét, amitől kinyílt számára a világ.

A múzeum igazgatónője megjegyezte, hogy irigykedve figyeli azt a nyugalmat, harmóniát egy nyugat-európai családban, ahol az értékek generációkon keresztül egymásra épülnek. De benne is előjöttek a saját családi sérelmei, például, hogy a nagypapája még az 1990-es évek eleji kártételkor sem kapott vissza semmit az elkobzott vagyonából. „Vajon miért? – keresi a választ az ember, amikor olyasmit hall, hogy Németországban a BMW adott pénzt jóvátételként. Igaz, ma már nem gondolja, hogy ez fontos lenne”– mondta.

Szabó Levente azzal összegezte az elhangzottakat, hogy a jövő feladata lenne „megírni a dualista antológiát”.

Írta: Kiss Annamária