A Budaörsi Sport Club kiemelkedő jubileumi éven van túl, és Somlyó Gergely elnök reményei szerint ha ezt felülmúlni nem is, de megközelíteni sikerülhet 2025-ben. Hogy mit tesznek ennek érdekében, illetve milyen szempontok szerint dolgoznak a hét szakosztályukban (asztalitenisz, tenisz, karate, dzsúdó, úszás, atlétika, autó-motor sport), kiderül a vele készített interjúból.
Április 27-én vasárnapra hirdettétek meg a „Sport mindenkié Budaörsön” napot, ami a meghívó szerint kicsit más lesz, mint az évek óta hagyományosan megtartott sportágválasztó, vagy nyílt napok. Mi a célja?
– Mi abban hiszünk, hogy a versenysport és a szabadidős sport együtt működik jól, ezért a rendezvény mottója „A szabadidősport és a versenysport találkozása egy napon, egy helyszínen”, tehát a városi sportcsarnokban. Lesznek látványos színpadi bemutatók, játékos előadások, sportkvíz, kerekasztal-beszélgetések, vetélkedők, a gyerekeknek arcfestés, és 16 órakor mindenkit várunk szeretettel a női asztaliteniszezők Európa Kupa negyeddöntőjének a mérkőzésére. A saját hét szakosztályunk mellett, akik természetesen jelen lesznek, meghívtuk a többi budaörsi sportegyesületet is, így itt lesznek többek között a kézilabdások, a labdarúgók, a kosarasok. Lesz egyébként helyben ingyenes orvosi állapotfelmérés is, egészségstand. A rendezvényre a belépés természetesen díjtalan.
Azt javaslom, hogy szakosztályonként menjünk végig, melyiknél, mi a helyzet, és kezdjük a legsikeresebbel, az asztalitenisszel!
– Az asztalitenisz szakosztály 2024-ben felért a csúcsra a női Európa Kupa győzelemmel, ami egy 25 éves fejlődési folyamat eredménye, és amire külön büszkék vagyunk, hogy csak magyar játékosokkal, az ebben a sportágban jellemző ázsiai idegenlégiósok nélkül értük ezt el. Számunkra tehát ez csúcs, ugyan ott lenne még fölötte a Bajnokok Ligája, de az már kínai versenyzők nélkül nem lehet cél. A másik nagy eredmény, hogy két versenyzőnk is kijutott 2024-ben a párizsi olimpiára, Póta Georgina, aki húsz éve ott van e sportág élvonalában, és Madarász Dóra. Április 27-én az Európa Kupában a negyeddöntő második mérkőzése lesz, az első Spanyolországban nem sikerült jól, 3:1-re nyertek a spanyolok, reméljük, hogy hazai közönség előtt sikerül továbbjutni. Utánpótlásban is vannak kiemelkedő eredményeink, az újonc csapatunk – kizárólag olyanokkal, akik nálunk fogtak először a kezükbe ütőt – a Magyar Bajnokságon ezüstérmes lett. Ezt azért is emelem ki, mert mint emlékezetes az országos szövetséggel való tavaly októberi vitánk egyik témája volt. Ez úton is köszönet a budaörsi sajtónak, hogy akkor mellénk állt. Sajnos a kapcsolat a szövetséggel nem állt helyre, de mi csak azt tudjuk tenni, hogy folyamatosan eredményesen szerepelünk. Azt hiszem, az asztaliteniszről egyelőre ennyit…
Egy mondatot azért kérnék a férfiakról is, mert bár a nemzetközi szinten helytálló nők az ismertebbek, de a férfiak is itt vannak…
– Valóban, nagyon régóta van férfi csapatunk, jelenleg kettő, az NB I-ben és az NB II-ben, tehát a másod- és a harmadosztályban. Közülük többen húsz-harminc éve kötődnek Budaörshöz és a fiatalok számára arra mutatnak jó példát, hogy miként érdemes munka mellett, a hétvégéket rááldozva eredményesen és rendszeresen sportolni.
Melyik legyen a következő szakosztály?
– Beszélhetünk az úszásról, amelyik a legfiatalabb szakosztályunk Kovács László vezetésével és ők csak utánpótlással foglalkoznak. Amit náluk mindjárt az elején kiemelnék, az minden sportágunkra igaz, ezért nem fogom ismételgetni: a Budaörsi Sport Clubban a legnagyobb értékünk a szakmailag magas szinten képzett edzőink, akik úgy érnek el komoly eredményeket, hogy eközben jóban vannak a gyerekekkel és a szülőkkel. Az úszóink magyar bajnoki címek sokaságát szerezték meg az elmúlt néhány évben, ami szenzációs teljesítmény egy olyan sportágban, ahol a legnagyobb a konkurencia, hiszen rengeteg hazai úszóklub van.
Az úszás mellett a másik, relatíve új szakosztály a BSC-ben az atlétika…
– Így van, az egyesület bővítéséről új sportágakkal mindig körültekintően döntöttünk, hiszen az növeli a költségeket a klubon belül. Ám hála elsősorban az önkormányzat támogatásának, illetve annak, hogy 2023-tól úgynevezett „kiemelt sportegyesület” vagyunk, ami állami támogatással is jár, és ezeket kiegészítve egyéb forrásokkal, mégis fenn tudunk tartani ennyi szakosztály.
Úgy hallottam, hogy a két új szakosztálynál, tehát az úszásnál és különösen az atlétikánál komoly létesítményi kapacitáshiány van.
– Nincs olyan sportágunk, ahol ne lenne kapacitáshiány, amit szeretnék óvatosan és pontosan megfogalmazni, mert pontosan tudjuk, hogy a város jelenlegi anyagi helyzetében könnyelmű sportvezetői kiáltás lenne, hogy új infrastruktúra kellene. De ha már kérdezed: igen, ahhoz, hogy mindenki számára megfelelő minőségű és mennyiségű edzést tudjunk biztosítani, kevés az uszodában rendelkezésre álló sávmennyiség, szűkek a sportcsarnok termei, az asztaliteniszezők által használt is, és a dzsúdó és a karate által közösen használt dojo is. A tenisznél hosszú évek óta megy a küzdelem a létesítmény minőségi problémái miatt, és valóban, talán az atlétika helyzete a legnehezebb, hiszen a Herman futókörön kívül nincs is más, számukra Budapesten az MTK-nál bérelünk pályát.
Ilyen körülmények között nem lenne mégis egyszerűbb elengedni a versenyzőket, hogy igazoljanak át máshova?
– Erre nem válaszolhatok mást, mint azt, hogy mi mind a hét szakosztályunkat magunkénak érezzük, általuk színesebbek, többek vagyunk. A gondjaink megoldására nem ez a jó irány.
A tenisz szakosztály lehetséges jövőjéről mit emelnél ki?
– A nemzetközi szinten is jegyzett legismertebb teniszezőnk Udvardy Panna volt, aki pár hónapja sajnos eligazolt. A múlt havi Budaörsi Naplóban ti is írtatok a még utánpótláskorú Varga Zsomborról, mint itt nevelkedett, nagy reménységről. Összességében azonban azzal kapcsolatban, hogy jelenleg mennyire eredményes a tenisz szakosztály, van hiányérzetünk. Ugyanakkor éppen most fogjuk kihirdetni, hogy a szakosztály keresi a tehetséges utánpótlást, aminek az érdekében a Budaörsi Sport Club (tehát nem a tőlük független, de az általuk is használt létesítményt üzemeltető Budaörsi Teniszcentrum által szervezett tanfolyamokról van szó! – a szerk.) most indít 5-8 éveknek kiscsoportos foglalkozásokat. Olyanoknak, akiknél már most az az elképzelés, hogy a későbbiekben a gyerek versenyszerűen teniszezzen. Erre a programra két fiatal edzőt kértünk fel, akik maguk is a BSC-ben nevelkedtek. Végül, ami Komáromi Gábor vezetőedzőt illeti: nála kevesebb nagybetűs Edzőt ismerek. Mindezzel együtt a tenisz esetében közismert, hogy az igazán kiemelkedő fiatalokat nem elsősorban a szakosztályok tudják menedzselni, hanem a szülők.
A karate az úszáshoz hasonlóan olyan szakosztályunk, ahol kizárólag utánpótlás korú versenyzők vannak. Az alapítójuk, vezető edzőjük, aki az egésznek a szellemiségét és a célját meghatározta, pár éve külföldre költözött. Ennek ellenére, rengeteg kis hírt kapunk tőlük, róluk, hogy a gyerekek rengeteg éremmel térnek haza egy-egy akár nemzetközi versenyről. Te hogy látod őket?
– Itt – a tenisszel ellentétben – nem küzdünk létszám problémával, a jelenlegi vezetőedző, az alapító Straub Katalin fia Horváth János és a szakosztályvezető Tóth Imola Anikó irányításával az országban az egyik legkiválóbb munka folyik. Büszkén mondhatom, hogy legutóbbi Magyar Bajnokságon az összesített pontversenyben a BSC karate a második helyen végzett az UTE es az MTK között. Pont most, az interjú után megyünk tárgyalni a karate szövetség elnökéhez közösen, reméljük sikerül ezt az eredményt támogatásra váltani.
Ha már ismét szóba került a támogatás, nagyobb cégeket, szponzorokat nem sikerül a BSC-hez találni?
– A TAO-program lefölözi a piaci forrásokat, óriási pénzügyi szakadékot hozott létre a TAO-ra jogosult és nem jogosult sportágak között, és miután 2012-ben a labdarúgás pont ezért vált nálunk külön, az BSC-ben egyik sportág sem tartozik a hatálya alá, tehát a társasági adójukból így nem tudnak a cégek támogatni bennünket. Más forrásból pedig, például a marketing célú kiadásaikból nagyon nehéz szerezni. Nekünk, mint említettem, az állami támogatáshoz az a lehetőség volt, hogy „kiemelt sportegyesület” lettünk, vagyis bekerültünk az első 25-be a közel 2000 olyan hazai egyesület közül, ahol több sportág van. Ez évről évre nagyon komoly beszámolási és egyéb adminisztrációs kötelezettséggel jár. Az, hogy mi 2025-re bent maradtunk a programban, önmagában hír értékű lenne. És nem panaszként mondom, hanem tényként, hogy azok a klubok, amelyek a miénkhez hasonló sporteredményeket érnek el, általában 6-8-10 munkatárssal működnek. A Budaörsi Sport Clubnak egy állandó sportszervező munkatársa van, ezen felül egy részmunkaidős pénzügyi vezető és médiafelelős. Illetve vagyok én, akinek ez az életem és igyekszem minden fronton helytállni. De lassan elkerülhetetlen, hogy a humán erőforrás tekintetében is bővüljünk. Eddig mindig azért halasztottuk ezt el, hogy a bevételeinkből a szakosztályoknak jusson minél több. Az egyre növekvő adminisztrációs kötelezettségek miatt azonban, és annak érdekében, hogy – a kérdésre is válaszolva – több támogatót, szponzort szerezzünk, ezen változtatni kell. Kicsit túlnőttük magunkat – ez az igazság. Az eredményeinkben előrébb tartunk, mint aminek a fenntarthatóságát biztosítja az infrastruktúra és az egyéb anyagi lehetőségeink.
Menjünk tovább a szakosztályokon: dzsúdó, tőlük is volt egy olimpikonunk, Ungvári Attila!
– Rajta kívül több olyan versenyzőnk van, akinek a nevével biztosan fogunk még találkozni a nemzetközi sportsikerekről szóló hírekben és reménykedek benne, hogy 2028-ban is lesz/lesznek olimpikonjaink, de legalább kvótaesélyes sportolóink. Például a 17 éves Jüttner Janka pályafutása eddigi legnagyobb sikerét érte el idén februárban a felnőttek között, elsőéves juniorként ezüst érmet szerzett a ljubljanai European Open-versenyen. A szakosztály pedig márciusban rendezte meg nagy sikerrel az országos 14. Budaörs Kupát itt a városi sportcsarnokban.
Amiről még nem beszéltünk, az autó-motor sport szakosztály. Velük a BSC rendezvényein párszor találkoztunk, de amúgy nem sokat hallunk a szakosztályról.
– Ez a legköltségesebb sportág a hét közül, a mi lehetőségeinken jóval túl mutat, éppen ezért a BSC lényegében csak a licencek kiváltásában segíti őket, egyebekben teljesen önállóak, tőlünk független a költségvetésük. Cserébe a rendezvényeinkre kihozzák és bemutatják az érdeklődőknek a járműveiket, balesetvédelmi oktatást tartanak. A szakosztály története már három generációt ölel fel, Szabó Zsolt egykori budaörsi képviselő alapította, akit én már nem ismertem személyesen, majd a fia Gergő vitte tovább, akivel nagyon jóban vagyunk, és most az unokája a legtehetségesebb versenyzőnk.
Kezdhettük volna ezzel, de szerettem volna inkább ezzel befejezni: a Budaörsi Sport Club aktuális díjával.
– A Groupama Arénában 2025. február 17-én megrendezett bál keretében az állami sportvezetés, hivatalosan a Sportegyesületek Országos Szövetsége sportszakmai díjban részesítette azt a három egyesületet, amelyik 2024-ben nemzetközi kupát nyert: a Győri Audi ETO KC-t, ők a Bajnokok Ligáját nyerték meg női kézilabdában, a Ferencvárosi Torna Clubot, akik a Bajnokok Ligáján férfi vízilabdában lettek elsők és a Budaörsi Sport Clubot a női asztaliteniszben elért Európa Kupáért. Nagyon megtisztelő volt ott lenni a két, világhírű klub társaságában egy olyan rendezvényen, amelyen a hazai sportélet színe-java vett részt és nekik vetítettek le rólunk egy kis filmet. Honnan indultunk és ide jutottunk el? Ezt gondoltam közben magamban, illetve azt, hogy nem értük volna el a város támogatása, de az edzőink, a sportolóink és egyébként a sportvezetők munkája nélkül sem. Valóban egy csúcsév volt 2024, keressük is most az újabb kihívásokat.
Ez ugyan remek végszó lenne, de bennem még maradt egy kérdés: korábban is többször megfogalmaztad, hogy a BSC versenysport klub, aminek a bázisa az utánpótlás-nevelés, illetve az április 27-i sportnap a tömegsportról is szól. Nincs ebben ellentmondás?
– Nincs benne ellentmondás, mi továbbra is a város versenysport egyesülete vagyunk, de természetesen jelen vagyunk a sport minden egyéb területén, az óvodai sporttól kezdve – a dzsúdónak van már óvodai programja – az iskolai diáksporton keresztül a szabadidős, tömegsportig. Én azért tartom fontosnak, hogy egy sportegyesület kimondja magáról, hogy a cél a versenyzés és az ott elért eredmények, hogy például a szülők ne akkor szembesüljenek ezzel, amikor már a gyerek és a család idejének jelentős részét ki kell, hogy tegye az, hogy a napi edzések mellett hétről hétre versenyeken vesznek részt. Az is fontos, hogy a gyerekek a legelejétől lássák, hogy a versenysport mivel jár.
