Nem kell jelentősebb adóügyi módosításokra számítani 2018-tól sem – állítják a Mazars szakértői, miután kihirdették az Országgyűlés által a múlt héten megszavazott adózási salátatörvényt. A csomag több mint 230 paragrafust tartalmaz, és közel két tucat adózási tárgyú törvényt módosít. A sokakat érintő kedvező változások közé tartozik, hogy enyhülnek a KATA szabályai, kedvezőbb lesz az ingatlan-bérbeadás adózása, illetve 5%-ra csökken az internethozzáférés és az éttermi szolgáltatások áfakulcsa. Az adóeljárás szabályai azonban több ponton szigorodnak, így például a cégeknek külföldi bankszámlájukat is be kell jelenteniük az adóhatóságnál; azok pedig, akiknek adótartozásuk áll fenn, nem reménykedhetnek kedvezőbb eljárásban a NAV részéről egyéb kérelmeik esetén sem.
I. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Emelkedik a munkáltató által, mobilitási célú lakhatási támogatásként adómentesen biztosítható juttatás összege. A foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60%-áig, a második két évben a 40%-áig, végül az ötödik évben a 20%-áig adható köztehermentesen a támogatás. Ugyanazon munkáltatóval létrejövő, új munkaviszony esetében a törvényalkotó kiköti a munkaviszonyok időtartamának összeszámítását. 2018. január 1-től határozott időtartamra kötött munkaszerződések esetében is juttatható a támogatás.
A saját célra folytatott („saját számlás”) belföldi és külföldi áruszállítás, személyszállítás esetében is juttathat napidíjat a munkáltató.
Többen választhatják a tételes átalányadózást a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozók közül. A jövőben nem csupán azok élhetnek a lehetőséggel, akik egyetlen helyszínen (lakásban, üdülőben) folytatják tevékenységüket, a törvényalkotó a helyszínek számát háromban maximálta.
A közös tulajdonhoz kapcsolódó jövedelemszerzések (például ingó vagyontárgy, ingatlan értékesítése, bérbeadása) esetében az elismert költségeket bármely tulajdonos levonhatja a jövőben, a nevére szóló bizonylat ellenében. A változás az áfaszabályokkal való összhangot szolgálja.
II. EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ, EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK
Kedvező változás, hogy az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) kötelezettség megszűnik.
Eddig is ismert volt, hogy 2018-tól a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) tovább csökken, 22%-ról 20%-ra.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege viszont 7110 forintról 7320 forintra növekszik.
III. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA)
Az egyetemi tanulmányok mellett katás vállalkozást folytatók számára jó hír, hogy jövőre már a közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulók sem számítanak majd főállásúnak, így havi 50 ezer helyett csak 25 ezer forint adófizetés terheli majd őket.
Elnézőbb lesz az állam az adótartozást felhalmozókkal szemben is: a jövőben nem szűnik meg a kata-alanyiság, amennyiben a vállalkozás a 100 ezer forintot meghaladó adótartozását a megszűnésről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
Már a 2013. január 1-jét követően keletkezett bevétel tekintetében alkalmazhatóak a kisadózó vállalkozások bevételére, valamint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás igénybevételéről szóló rendelkezések, a korábbi 2014. január 1-i időpont helyett.
IV. KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA)
2018-tól további 1 százalékponttal csökken, így 13%-os lesz a KIVA adókulcsa.
A korábbi jogértelmezéssel egyezően a törvényben is kimondásra kerül, hogy a kivára való áttéréssel egy önálló üzleti év zárul le, mely évről a vállalkozásnak beszámolót kell készítenie és azt közzé is kell tennie. Ugyanez érvényes az adóalanyiság megszűnésére is.
V. TÁRSASÁGI ADÓ
A társasági adóban és az ún. Robin Hood-adóban (azaz az energiaellátók jövedelemadójában) adóalap-kedvezmény lesz érvényesíthető elektromos autók töltőállomásának létesítése és üzemeltetése esetén. Az adózás előtti eredmény azonban csak az egyik adónemben lesz csökkenthető.
Kedvező változás, hogy a bejelentett részesedés feltételei közül törlik a 10%-os minimumkorlátot. 2018. január 1-jétől bármilyen mértékű tulajdoni részesedés megszerzése bejelenthető az adóhatósághoz. A bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódó korrekciós tételek változatlanul alkalmazandók maradnak.
A Tao a munkavállalók számára történő bérlakás-építést is támogatja, jövőre ugyanis csökkenti az adózás előtti eredményt ennek bekerülési értéke a beruházás, felújítás befejezésének adóévében.
A pénzügyi szervezetek annak örülhetnek, hogy a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményét – bizonyos keretek között – a bankadóból is le lehet majd írni, a fizetendő adó 50 százalékáig, méghozzá kiegészítő sportfejlesztési támogatás megfizetése nélkül.
VI. HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
A határozott időre rögzített adómértéket is emelheti az önkormányzat, ha rendkívüli mértékben (50%-kal) csökken az adóbevétele, de legkorábban csak a határozott időszak harmadik évétől kezdődően.
A módosítás értelmében az adózó a helyi adó fizetési kötelezettségét korábban is teljesítheti úgy, hogy az „előrehozott adónak” minősüljön, és kizárólag a jövőben esedékes adóba legyen beszámítható.
A vállalkozásoknak a jövőben nem kell külön az önkormányzatnál bejelentkezniük, elegendő lesz a NAV-nál megtenni ezt.
Egyértelművé válik, hogy az alapítványok, egyesületek ingatlan bérbeadási tevékenysége vállalkozási tevékenységnek minősül, így az ebből származó bevétel is része a nettó árbevételnek.
2018-tól a szabadtéri reklámhordozókra speciális építményadó vonatkozik. Az új szabályozás rögzíti, hogy az önkormányzatot csak az építmény és a telek kapcsán köti az a szabály, miszerint egyféle adótárgy esetén csak egyféle adó fizetését írhatja elő. A reklámhordozókra kivetett adó viszont párhuzamosan kiszabható az építményadóval.
VII. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
Amennyiben a KKV-besorolás elvégzéséhez nem áll rendelkezésre elégséges adat a konszolidált beszámoló alapján, úgy az egyedi beszámolóban szereplő mutatók, vagy ezek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni a státuszt.
VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára január 1. helyett csak 2018. július 1-jétől csökken 1 millió forintról 100 ezer forintra. Ez összefügg azzal, hogy ekkortól kerül bevezetésre a számlázó programok valós idejű online adatszolgáltatása is.
A módosítás áfát érintő leglényegesebb pontjai, hogy 2018. január 1-től az internethozzáférés áfakulcsa a jelenlegi 18%-ról, míg a hal forgalmi adókulcsa 27%-ról csökken 5%-ra. Nem tartozik a kedvezményes áfakulcs alá a díszhal és a cápahús sem.
Ne feledjük azt sem, hogy egy korábban elfogadott törvénymódosítás értelmében az éttermi szolgáltatások áfakulcsa, amely 2017 januárjától 27%-ról 18%-ra csökkent, 2018-tól kezdődően 5%-ra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást.)
IX. ADÓZÁS RENDJE
Ami az adóeljárás szabályait illeti, itt megfigyelhető néhány szigorítás.
A belföldi cégeknek a jövőben a külföldi bankszámlájukhoz kapcsolódóan is bejelentési kötelezettsége keletkezik a NAV felé. Átmeneti szabály alapján a már meglévő külföldi számlaszámokat az adózó 2018. január 31-éig köteles bejelenteni.
Bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye (ezt pl. korábban adótartozással megszűnt cégek többségi tulajdonosai, ügyvezetői esetén követelheti meg az adóhatóság, amikor e személyek új cégben kívánnak részt venni).
Általános szabállyá válik, hogy a NAV az általános szabályoktól az adózó számára kedvező eltérést csak akkor engedélyezhet, ha az adózó nem rendelkezik nettó adótartozással (kivétel a fizetési könnyítés és az adómérséklés). Ez alapján pl. egy adóelőleg-mérséklési kérelem esetén is figyelni kell az adószámla egyenlegét.
A jövőben a NAV honlapján nyilvánosságra kell hozni azoknak az adózóknak az adatait, akik legalább három egymást követő áfabevallási kötelezettségüket elmulasztották.
Változik az ún. súlyosítási tilalomra vonatkozó szabály is. A jövőben, ha például egy felülellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadnak, akkor egy éven túl is hozható az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat (azonban legkésőbb 18 hónapon belül).
A módosítás megteremti a közvetlen email-kapcsolattartás lehetőségét mindazon külföldi jogalanyok részére, akik egyébként ügyfélkapu használatára nem kötelezettek (ez például az ún. regisztrációs adószámmal rendelkező külföldi cégek képviselői számára lehet előnyös).
X. VÁM
A vámhatóságok és a gazdálkodók a kockázat azonosítására és ellensúlyozására irányuló kölcsönös együttműködés céljából olyan információkat is cserélhetnek egymás között, amelyeket a vámjogszabályok kifejezetten nem írnak elő. Az engedélyezett gazdálkodói engedéllyel (AEO engedéllyel) rendelkezők részére a módosítás értelmében a Vámhatóság ilyen kockázati információkat fog átadni, így ezzel is szélesedik majd az AEO engedélyhez kapcsolódó előnyök köre.
Kiemelendő változás, hogy a vámjogi képviseletre vonatkozó formanyomtatványokat a jövőben csak elektronikus úton lehet majd benyújtani.
XI. JÖVEDÉKI ADÓ
A jövőben nem lesz szükség az elektronikus nyilvántartások NAV részéről történő előzetes jóváhagyására a jövedéki eljárásokban.
A törvényhozó kiszélesíti a kisüzemi sörfőzdék körét: 20 ezer hektoliter helyett már a 200 ezer hektolitert előállító sörfőzdék is a kisüzemi sörfőzdék körébe tartoznak majd.
További enyhítés, hogy nem szükséges jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel rendelkezni, amennyiben valaki nem zárjegyköteles alkoholtermékekkel kereskedik.
Korábbi cikkünk:
https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/gazdasag/a-jovoevi-adovaltozasokrol-dontott-a-parlament
