Sok érdeklődő és rengeteg kérdés volt a közmeghallgatáson

0
288

Pontosan 17 órakor kezdődött október 10-án szerda délután a közmeghallgatás, és ahogy azt Wittinghoff Tamás polgármester a bevezetőjében elmondta, a törvény szerint legkésőbb 21 órakor be kellett fejeződnie. Nos, ha addig nem is tartott, két órán keresztül igen. S bár az előzetes információnk szerint – csakúgy, mint az elmúlt években – a frankhegyi telektulajdonosok készültek hosszú, előre megírt beszédekkel – ami megtörtént -, az idén a város más részén élők is szóhoz jutottak.

De haladjunk időrendben! Mire a polgármester elkezdte az előző évi közmeghallgatás óta eltelt időszakról összefoglalóját a város gondjairól és fejlődéséről, a tanácsterem megtelt érdeklődőkkel.

Wittinghoff Tamás azzal indított, hogy az állam 2017-ben 2,1 milliárd forintot, 2018-ben pedig 2,3 milliárd forintot vont el a város költségvetéséből, amiért pert is indítottunk. Emlékeztetett arra, hogy bár minden szempontból Budaörs lenne a legalkalmasabb járásközpont, a budaörsieknek Budakeszire kell átjárni ügyeket intézni, illetve például az építési hatóság öt helyen található. Megemlítette az oktatás, a szemétszállítás központosítását, az ebből fakadó szolgáltatásromlást, és azt, hogy hatósági ügyek is elkerültek a helyi önkormányzatoktól, mint például a szociális ellátás.

Majd grafikonokon mutatta be, hogy miként nőtt az elmúlt években a vállalkozások száma a városban, 2011-ben 3916-ot tartottak nyilván, 2017-ben már 5594-et. Az önkormányzat bevételeiről azt láttuk, hogy évek óta inkább stagnál, mint növekszik, 2017-ben 12,24 milliárd forinttal gazdálkodott a település és ebből 9,05 milliárd származott az adóbevételekből, azon belül 7,31 milliárd forint az iparűzési adóból. Erre az évre a tervezett bevétel 13,54 milliárd forint, amiből – ahogy a polgármester fogalmazott – „visszafogottan” kell gazdálkodni. Hiszen egyre több emberről kell gondoskodni, mivel a lakónépesség az 1999-es 23 408 főről 2017-re 30 407-re nőtt, és ez az 1989-90-es lakosságszámhoz képest megkétszereződés.

S mire fordította az önkormányzat a befizetett adóinkat? Iskolák, óvodák, városi épültek és újultak meg; új nyugdíjasklubot adtak át; folyamatosan korszerűsítik a városi sportcsarnokot és uszodát; út-, járda- és csatornaépítés zajlik a város több pontján; korszerűsítettük a szennyvízkezelést; megújultak a játszóterek, parkok; kutyafuttatókat alakítottak ki; új kulturális helyek jöttek létre, mint a PostART és a BabTér, kávézóval bővült a Zichy major és nemrég adták át az új Aramis sportcsarnokot. Energiatakarékos módon és az így keletkezett megtakarításból finanszírozva korszerűsítette az önkormányzat a közvilágítást, és egy sor településfejlesztéssel kapcsolatos dokumentum készült el. Mindezek részben saját forrásból, amihez 12 pályázaton sikerült 878 millió forint európai uniós támogatást nyerni.

A szociális ellátás keretében 20 jogcímen igényelhető önkormányzati támogatás – hangzott el.

S bevált a „Segít a hivatal” online ügyfélfogadás, ami munkaidőn túl teszi lehetővé az ügyek intézését, de legalábbis az előkészítését.

Az összefoglaló végén Wittinghoff Tamás a „Befogadó település” díjtól kezdve, amit 2014-ben kapott Budaörs a legfrissebb „Családbarát önkormányzat”díjig mintegy tucatnyi elismerésről számolt be.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a legfrissebb, múlt évi közvélemény kutatás szerint növekvő a lakosság elégedettsége, a megkérdezettek 80 százaléka ugyanis nagyon szeret itt élni, 19 százalék szeret és csak 1 százalék nem szeret – állt az utolsó grafikonon.

Majd következtek a hozzászólások. Kovács Attila az Ősz utcából dicsért is és kritikai észrevételeket is megfogalmazott, megjegyezve, hogy tíz éve járt utoljára közmeghallgatáson, és azóta csak a Frankhegyről esik ezen a fórumon szó. Örült annak, hogy sportváros lettünk”, de egyebek között parkolási gondokat tett szóvá a Csillag utca és a Budapesti út sarkán és azt, hogy a Budapest út igen szemetes.

Majd Hardy Géza lépett a mikrofonhoz, és mint a Frankhegyi Vízi-közmű Társaság elnöke hosszú és a városvezetéssel szemben kritikus levelet olvasott fel, mondandója elejét név szerint Bíró Gyula alpolgármesternek címezve. A lényege, hogy ők ugyan partnerek lennének abban, hogy több évtized után megindulhassanak a közműfejlesztések a Frankhegyen, de az önkormányzattól hiába várnak egy dokumentumot. A jegyző válaszolt neki, hogy a dokumentáció véglegesítéséhez a hivatal pedig a társulástól vár adatokat, „a labda tehát nem nálunk pattog” – mondta Bocsi István. (A frankhegyi szabályozásról tartott lakossági fórumról ITT tudósítottunk.)

Kemény Árpád kért harmadikként szót, a frankhegyi társulás elnök-helyettese, aki azt állította, hogy az önkormányzat eddig csak akadályozta őket és törvénytelenül járt el, illetve kérdéseket tett fel a mediációval kapcsolatban. (A képviselő-testület a szeptemberi ülésén döntött ugyanis arról, hogy a hivatali szakemberek és a frankhegyi telektulajdonosok között a megegyezés érdekében közvetítők segítségét veszik igénybe – a szerk.). Wittinghoff Tamás visszautasította a vádakat és kifejtette, hogy boldog lenne, ha varázsütésre meg lehetne oldani azt a problémahalmazt, aminek az eredője még az 1980-as években itt lezajlott ésszerűtlen telekparcellázás. A jegyző pedig arról tájékoztatta az embereket, hogy a mediátorok külön-külön hallgatják meg a feleket, és három hónapot kaptak arra, hogy megmondják, van-e reális esélye „hogy dűlőre jussunk egymással”.

S bár Kemény Árpád ekkor azt kérte a közmeghallgatást levezető polgármestertől, hogy ő utána adja meg a szót Prohászka Zoltánnak, Ferenczi Tamás, aki a lakótelepen a Napsugár sétányon lakik, előbb jelentkezett, így az övé lett a mikrofon. Van-e esélye, hogy Budaörs járásközpont legyen? – tudakolta. Wittinghoff Tamás tájékoztatta, hogy a képviselő-testület már döntött arról, hogy kezdeményezni fogjuk ezt, mivel a helyhatósági választások előtt most van erre jogilag lehetőség, és Budaörs minden kritérium szerint a legalkalmasabb a kistérségben arra, hogy járásközpont legyen, de persze azt nem tudhatjuk, hogy miként döntenek majd erről az illetékes állami szervek. Ferenczi Tamás a házuk előtti kutyafuttatóra is kitért, lapunk egy korábbi cikkére hivatkozva jegyezte meg, hogy nincs megfelelően karbantartva.

Prohászka Zoltán volt tehát a következő, aki a frankhegyiek nevében több oldalas levelet olvasott fel, érintve benne a Kúria döntését, melyben elmarasztalja az önkormányzat korábbi illetve tervezett frankhegyi szabályozását. Továbbá azt állította, hogy ha a Csíki hegyen elegendő a 4,5 méter szélességű út ahhoz, hogy építkezni lehessen ott, akkor a Frankhegyen sem indokolt a nagyobb szélesség előírása. Eközben olyan kifejezést használva, hogy a helyi építési szabályzat „nem elég liberális, azaz illiberális”, amire a polgármester válaszában megjegyezte, hogy „soha nem hittem, hogy akik a liberalizmusom miatt kritizálnak, azt fogják a szememre vetni, hogy nem vagyok elég liberális.” De persze ez csak játék volt a szavakkal, a lényeg, amit a jegyző próbált kifejteni, hogy rengeteg volt a pontatlanság Prohászka felsorolásában és a mediációs eljárás éppen erről fog szólni, hogy ezeket tisztázzák, ezért dr. Bocsi István ekkor nem ment bele további részletekbe.

Csakhogy a következő hozzászóló Balogh Nándor kijelentette, hogy „a konkrét, világos kérdésekre világos válaszokat” akarnak. Így a jegyző kijelentette, hogy amíg nincs érdemi egyeztetés, nem fogadnak el erre a területre új szabályozást. És visszatérve az út szükséges szélességéhez megjegyezte, hogy rengeteg rossz példa van, de egy új terület fejlesztési terveiben nem azokat kell követni, hanem inkább el kell kerülni őket. S már magánemberként tette hozzá, hogy sajnos konkrét eseteket tud, amikor a keskeny út miatt szenvedtek gyerekek balesetet.

S. Nagy Zsuzsanna, mint a Felsőhatár úton élő mutatkozott be, és azt kérte, hogy a frankhegyi szabályozásnál rájuk, akik alatta élnek, is legyenek tekintettel. Továbbá arról számolt be, hogy három hete nem vitték el tőlük a szemetet, ami már fertőzésveszélyt jelent. Ettől félt mindenki a szolgáltatás államosításakor – reflektált  a polgármester.

A Farkasréti út forgalmáról fejtett ki egy hosszabb gondolatmenetet Eteli Ferenc. Ez ugyanis a hegy felőli oldalon az egyetlen elkerülő út Budára, ha beáll az 1-es főút, de csúcsidőben már az elkerülő úton is közlekedési dugó alakul ki. Más napszakokban pedig „száguldoznak” az autók. Mivel gyűjtőútról van szó, fizikai forgalomkorlátozás, például fekvőrendőr, itt nem lehetséges. S bár a lakók 30-as korlátozó táblákat szerettek volna, a 40-es táblák a napokban kerültek ki. Viszont Eteli Ferenc szerint kellene még ide egy traffipax is, és azt kérdezte, támogatja-e ebben őket a hivatal, illetve szorgalmazná-e az önkormányzat ezt a rendőrségnél. A polgármester azt felelte, hogy minden jó javaslatot támogatnak, de nem a büntetés oldja meg például a Farkasréti utca lakóinak a problémáját sem, hanem az elővárosi kötött pályás közlekedés, aminek a végállomásánál elegendő P+R parkolóban hagyhatják a fővárosba utazók az autóikat.

Büszke vagyok, hogy a telek és ingatlan adómmal hozzájárulok a város fejlődéséhez, de nem kapok érte cserébe semmit” – ezt a meglehetősen önellentmondásos gondolatot már Faragó Tibor fejtegette a Naphegy utcából, aki egyszer megdicsérte a BTG parkfenntartóit, majd elmarasztalta őket a kisebb utcákban tapasztalható „térdig érő gaz” és a parlagfű miatt. De tisztázódott, hogy az úttestig a házak előtt a tulajdonosoknak kell az utcarészeket is gondozni.

Mihály László a Kővirág utcából úgy hallotta, hogy az Árok utcai szabadidő parkban egy konditerem épül, és megijedt az építkezéssel járó várható forgalomtól. Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető azonban megnyugtatta, hogy ott egy ahhoz hasonló szabadtéri kondipark lesz, mint amilyen már van a Herman iskola udvarán, és ami nagyon népszerű a sportolni vágyók körében. Sokak meglepetésére a férfi ekkor a szabadidőpark kapujából egy csavart adott át a hivatali szakembernek, mondván, hogy azért vette ki, mert így akarta ellenőrizni, hogy mikor nyitják és zárják, mert zavarja, hogy a fiatalok még késő este is ott fociznak. Majd megvitatták még, hogy a Kővirág utca egyirányúsítását valóban tervezi az önkormányzat, éppen az ott élők kérésére, de hogy melyik irányból és merre lehet majd behajtani, az még nincs eldöntve.

Ekkora, tehát a 17 órai kezdés után mintegy másfél órával az érdeklődők közül egyre többen távoztak, de mindig akadt újabb hozzászólásra jelentkező. Széll Attila, aki a korábbi közmeghallgatásokon hosszú és az önkormányzatot nem kímélő leveleket olvasott fel, szintén a Frankheggyel kapcsolatban, ezúttal „védelmébe vette” a polgármestert. A Farkasréti út forgalomnövekedését ugyanis a 11. kerületi önkormányzat okozta azzal, hogy korlátlanul engedi a saját területén az építkezéseket – mondta -, de mindjárt hozzátette, hogy a Frankhegyen éppen azért nem kell széles utakat kialakítani, mert ahol út lesz, ott forgalom is. Az önkormányzat és a Frankhegy vitájára visszatérve pedig kijelentette, hogy nem hajlandóak részletekről (Mozaik I-ről) tárgyalni, a „Frankhegy egésze élvezzen ugyanolyan jogokat”.

„Kovács István, idősebb budaörsi polgár neve nem ismeretlen a városházi közmeghallgatásra járók körében. Ő az, aki mindig felszólal és mindig tesz javaslatot, amit történelmi kiselőadással körít. Régi kívánsága, hogy az 1985-ben találomra elnevezett Kőhalom utca kapjon méltóbb nevet, amely kiemeli a feledés homályából Budaörs történetének egy részét és továbbörökíti azt” – írtuk tegnapi cikkünkben. Most is itt volt, szót kért, és a történelmi kerek évfordulókról való megemlékezése sem maradt el. Az utca átnevezésével kapcsolatban pedig lapunk írása is szóba került, amihez a polgármester hozzáfűzte, hogy ilyen esetben a hivatal demokratikusan mindig megkeresi az adott utcában élőket, és ő úgy tudja, hogy itt a lakók nem támogatják az átnevezést. De megígérte, hogy javasolni fogja a hivatalnak, hogy újra kérdezzék meg őket.

Már 19 órakor, az addigra szinte kiürült teremben, az utolsó utáni és még az utáni felszólalóknak adott szót a polgármester, így Fekete Lajos jóvoltából még azt is megtudhattuk, hogy eltűnt egy az útépítés miatt ideiglenesen kikerült közlekedési tábla a Kisfaludi utca végéről, ezért balesetveszélyes lett a behajtás.