Rovarászati kiállítás és előadások az Illyésben

0
222

Az Illyés gimnázium ad otthont 2020. február 21-22. között a XLII. Magyar Rovarászati Napok elnevezésű rendezvénynek, melyet a Magyar Rovartani Társaság szervezett meg. Az első napon, pénteken került sor négy előadásra és az esemény alkalmából kiírt pályázat eredményeinek ismertetésére. Szombaton tartja a társaság közgyűlését, illetve még három előadást lehet meghallgatni, melyeken a részvétel ingyenes.


2020. február 21-22-én a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium (2040 Budaörs, Szabadság út 162.) biztosít helyszínt a XLII. Magyar Rovarászati Napoknak. Péntek délután Árendás Péternek, a gimnázium igazgatójának köszöntőjével nyílt meg a rendezvény, ahol a Magyar Rovartani Társaság kihirdette az erre az alkalomra meghirdetett fotó- és képzőművészeti alkotások pályázatának eredményeit. A pályázati munkák megtekinthetők a gimnázium aulájában. Az alkotások között vannak olaj- és vízfestmények, pirográfiák, szobrok és egyéb technikákkal készültek. Rovargyűjtemény kategóriában egy különleges ékszerormányos-gyűjteményt lehet látni, már csak emiatt is érdemes kilátogatni az Illyésbe. Az ékszerormányosok a délkelet-ázsiai szigeteken terjedtek el.

 

Ezen kívül az első napon sor került négy rövid előadásra is. Az első az év rovaráról, a tavaszi álganéjtúróról szólt. Vig Károly, a Magyar Rovartani Társaság elnöke elmondta, milyen fontos szerepük van ezeknek a rovaroknak a természetben, illetve az állattenyésztésben is. Ugyanis amikor 1788-ban az első telepesek megjelentek Ausztráliában, tehenet vittek magukkal, de annak ürülékét lebontó élőlényeket nem, így amikor a szarvasmarha állomány már több milliósra nőtt, a legelőket tönkretette a rengeteg el nem bomló tehénlepény. A problémát végül az oldotta meg, amikor sikerült azokat a fajokat kiválasztani és meghonosítani, melyek be tudtak illeszkedni az egyébként egészen más élővilágú ausztrál táplálékláncba.

Fotó: Berkovits Imre – Az év rovara különdíj

A másodikban Merkl Ottó (a társaság egyik alelnöke) a környező hegyeink élővilágáról beszélt, külön hangsúlyt fektetve arra, miért nem volt szerencsés feketefenyőkkel beültetni a kopárokat. Természetesen azért nem, mert – az egyébként természetes élőhelyénél is sűrűbben ültetett – fák megváltoztatják faunáját az egyébként gyepes élőhelynek. A környéken élő rovarok közül sok a helyi sziklagyepeken őshonos növényekhez kötődik. Így a magyar méreggyilok rovara a tündöklő méreggyiloklevelész, ami egy kék bogár, a júliusban virágzó magyar gurgolyáé az árgusszemű cincér, a selymes dárdaherén található a dárdahere zsákhordó bogár. A sárga-fekete mintás keleti rablópille nem lepke és akkor repül, amikor legmagasabb az UV-sugárzás, mert akkor lát legjobban, a fűrészlábú szöcske pedig nagyobb az imádkozósáskánál.

Szőcs Gábor (a társaság másik alelnöke) Barangolások a feromonkutatás ösvényein című előadásában elmondta, mik azok a feromonok, hogyan fedezte fel Jean-Henri Fabre, és azt is, hogyan vizsgálják jelenleg az egyes fajok feromonjainak összetételét, hogy aztán szintetikus úton előállítsák, hogy aztán ezek segítségével például a vadgesztenye aknázómoly rajzását megállapítva meghatározzák a permetezés megfelelő idejét.

Samu Ferenc pedig az ökológiai lábnyomról és annak végességéről beszélt, elmagyarázva, mit jelent az, hogy egynél több Földre van szükség szükségleteink kielégítéséhez.

A holnapi program szerint a 875. ülés keretében a  Magyar Rovartani Társaság 2020. évi közgyűlése lesz fél háromtól, majd ismét előadások:

1. Kutasi Csaba: Védett bogarak a Bársonyos kistájról (20 perc)
2. Kóbor Péter, Rédei Dávid és Kondorosy Előd: A nagyszemű bodobácsok egyes csoportjainak törzsfejlődése Új-Kaledónia életföldrajzának tükrében (Heteroptera: Lygaeoidea: Geocoridae) (20 perc)
Szünet
3. Ábrahám Levente, Ilniczky Sándor, Körtési Gábor és Simonyi Sándor: Afrika és Ázsia határán – Oman (60 perc)