Reményik Sándor költőre emlékeznek – meghívó

0
508

Meghívó

TRIANON évfordulójához közeledve,Toldi  Éva tanár, Szalézi díjas újságíró „…mert test az ország és lélek a nép…”
Reményik Sándor üzenete a 21. század magyarságához
című előadására.

Közreműködik:

Ambrus András színművész
(Reményik Sándor: Nagy magyar télben)
Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus, karnagy: Krasznai Gáspár
(Reményik Sándor-Vasile Cazan: Templom és iskola;
Gárdonyi Zsolt: Magyar ének; Erkel Ferenc: Éljen a haza!)
Időpont: 2018. május 24. csütörtök, 18 óra

Helyszín: Jókai Mór Művelődési Központ
Cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 26.

Magyarok voltak Magyarország nélkül, / Magyarok vannak Magyarország nélkül, / Magyarok lesznek Magyarország nélkül. / Mert az országnál mélyebb a magyarság, / Mert test az ország és lélek a nép… Országokat lehet szétdarabolni: / Nem lehet legyilkolni lelkeket.” – e sorokat 1941 tavaszán írta Reményik Sándor erdélyi költő (1890-1941), akit az utolsó erdélyi bárdként, a leghűségesebb erdélyi magyarként is emleget a magyar irodalom. Ő hiteles tanúja nemzetünk szétdarabolásának, a trianoni tragédiának, testközelből élte meg, él te  át annak következményeit, s bár szinte belehalt e sorsküzdelembe, mégsem menekült el a magyarságra nehezedő próbák elől, nem költözött át más vidékre, nem cserélt hazát, még lokálpatriótaságát sem adta fel: mindvégig kolozsvári maradt. Amikor legnagyobb magyarjaink elhagyták Erdély meggyalázott földjét, a szülőföldet, utánuk kiáltott, könyörgött, szinte sikoltott verseivel, hogy visszatérítse őket. Egész életében hűséges maradta magyar kulturális örökséghez, a szép magyar nyelvhez. Életét és munkásságát, küldetését meghatározta kereszténysége és magyarsága: „Állok, őrszem a harangtoronyban / És a harangokat félreverem…”
Az előadás végigkíséri Reményik áldozatvállaló küzdelmes életét, költészetének hazafias ívét, 1921-ben „Végvári” szimbolikus álnéven megjelent harcos versein keresztül az „Ahogy lehet” transzszilván gondolatiságán át a nagy példakép, Prohászka Ottokár püspök nyomában a keresztényszocialista életszemlélet hirdetéséig, mely a felvidéki sorstárs Mécs Lászlóval is lelki közösségbe hívta. Küzdelmes munkássága elégtételeként még megérhette a második bécsi döntés nyomán Észak-Erdély visszatértét, de azt is, hogy e „történelmi jóvátétel” mennyire hiányos volt, hiszen Dél-Erdély magyarságát nem érintette.
1941 őszén a kolozsvári házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírja azóta zarándokhelye a magyarságnak. Sírkövén olvasható verssora minden kor magyarjának szóló üzenet: „Egy lángot adok,ápold, add tovább!” Írta: Toldi Éva

Szervező és érdeklődni itt lehet: Magyar Történelmi Szalon – telefon: 06-23-428 333, e-mail: pm@energost.hu