Ezekben a napokban tartanak nyílt napokat a budaörsi általános iskolák. Ilyenkor a szeptembertől iskolába igyekvő nagycsoportosok és a szüleik megismerkedhetnek a leendő tanító nénikkel (a Hermanban a tanító bácsival) és az iskola nevelési elveivel.
Az időpontok:
Budaörsi 1. Számú Iskola 2018. március 22. 17 óra és március 23.16 óra
Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola 2018. március 10. 9-12-ig
Herman Ottó Általános Iskola 2018. március 24. 9-12-i
Kesjár Csaba Általános Iskola 2018. március 12-13-án
Aki lemaradt, az külön egyeztetés után természetesen bármelyik iskolát meglátogathatja. És az áprilisi beiratkozás (az időpontokról ITT) előtt érdemes konzultálni az óvónőkkel is, hogy ők vajon hogy látják az iskolába lépést, melyik gyereknek, melyik intézményt ajánlják. Mert annak ellenére, hogy az iskolák körzetesítve vannak (az általános iskolai beiratkozási körzetekről ITT írtunk) természetesen máshova is lehet jelentkezni. Az iskolaértett gyereket azonban csak a körzetes iskolának kötelező felvennie.
Az iskolába lépésről az óvónők szemével? Részlet az önkormányzat napokban megjelenő Iskolacsengő 2018. című, 60 oldalas kiadványából:
Hozzánk, óvoda pedagógusokhoz hasonlóan minden szülő, így önök is a legjobbat szeretnék gyermeküknek. Sokszor nem könnyű eldönteni – főleg a tavasszal, nyáron született gyermekek esetében -, hogy mi a jobb nekik: ha még egy évet az óvodában maradnak, vagy ha iskolába mennek abban az évben, amelyikben augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket. Mire figyeljünk a beiskolázás előtt? A gyerekek eltérő módon fejlődnek. Az életkor csak hozzávetőlegesen igazít el annak megítélésében, hogy mikorra válik iskola éretté a gyermek. Ez általában a 6-7 éves kor. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szülők és az óvodapedagógusok együtt döntsenek arról, hogy valamelyik gyermek valóban iskola érett? A túl korai iskolakezdés megterheli, míg az indokolatlanul késleltetett iskolakezdés olyan kis erőfeszítést igényel tőle, amely unatkozásra, figyelmetlenségre szoktatja. Az iskola érett gyermek számára öröm a tanulás, mivel optimális erőfeszítésre készteti. Mit takar az iskolaérettség fogalma? Elsősorban a szociális fejlettséget – amely jelenti a kapcsolatteremtés, beilleszkedés, feladat megértés, feladattartás, érzelmi élet fejlettségét. Vajon tud-e kapcsolatot teremteni a társaival? Be tud-e illeszkedni egy új közösségbe? Konfliktus helyzetben igényli a felnőtt segítségét? Tud alkalmazkodni az iskola szabályaihoz? 
Szüksége van ezek betartásához a felnőtt állandó felügyeletére? A kapott feladatokat megérti? Szívesen kitartóan végzi azokat, vagy egyáltalán nem érdeklik? Munkatempója, tevékenységváltása vajon megfelelő gyorsaságú? Például: Milyen gyorsan öltözködik? Vigyáz a holmijára, tárgyaira? Érzelmileg felkészült, van elegendő önfegyelme, önuralma tűrőképessége, hogy a kapott feladatokra odafigyeljen, s azokat el is végezze? Természetesen az iskolaérettségen nem csak a szociális érettséget értjük. Fontos a nyelvi kifejező készség megfelelő fejlettsége: a szókincs, a beszédritmus, a szóértés. Vajon érti-e, amit ő mond? (Nem árt, ha egy-egy szóra rákérdezünk, tudja-e, mit is jelent?) Élményeit képes-e összefüggően elmondani? Tud-e egy képről beszélni, azon ok-okozati összefüggéseket észrevenni? Ismeri-e a térbeli viszonyokat: alá, fölé, mellé stb.; az irányokat: jobbra, balra, előre, hátra és így tovább. Nem mellékes szempont az értelmi fejlettség sem. Vajon tud-e megadott tulajdonság szerint tárgyakat, élőlényeket csoportosítani? Például háziállat, vadállat stb. Mennyire ismeri környezetét, azok összefüggéseit, hasonlóságait, különbségeit? Például az évszakokat. A matematikában tud-e a tízes számkörben tárgyakkal számolni? Például 3 alma meg 4 alma, az hány alma? A tízig számolás még nem jelent számolni tudást! Ismeri-e a több és a kevesebb fogalmát? Tud-e időben tájékozódni? Képen felismeri-e, hogy mi történt előbb vagy később?
Tud-e szándékosan figyelni olyan dolgokra, amelyek egyhangúak, monotonok, s ez a figyelem mennyire tartós? Az iskolaérettséggel kapcsolatban tehát ezernyi kérdés vetődik fel bennünk és a Kedves szülőkben. A bemutatott példák reméljük meggyőzték önöket, hogy a gyermekek iskolaérettsége nem szűkül le az értelmi fejlettségre, hanem az egész személyiség érzelmi, szociális érettségét, fejlettségét is jelenti. Úgy érezzük, a legkielégítőbb válaszokat a gyermekekkel kapcsolatban az óvónőktől várhatják, hiszen minden iskolába menő gyermek legalább egy évig óvodába járt. Az óvónő látta nap, mint nap a gyermeket a közösségben tevékenykedni, feladatokat megoldani, társaival kommunikálni. Kérdezzenek bátran és kérjük, bízzanak bennünk!
Írták: A budaörsi óvodapedagógusok
Menjen-e hatévesen iskolába a gyerek? Erről ITT olvashatják még elemzésünket.
