Neked MUNKA, nekem ÁLOM! – két sérült fiatalember csodás napja

0
317

A Salva Vita Alapítvány Neked MUNKA, nekem ÁLOM! elnevezésű programjának pályázatát idén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budaörsi intézményének két ellátottja, Debreczeni Tibor és Ujj Péter nyerte el, akik ennek köszönhetően kipróbálhatták magukat álmaik munkájában.

A programot először 2015-ben szervezte meg a Salva Vita Alapítvány Budapesten. A következő évben öt vidéki szervezet csatlakozásával már hat helyen vált elérhetővé a program az országban, 2017-től pedig minden megyében megszervezésre került. A Neked MUNKA, Nekem ÁLOM program egy olyan különleges nyílt nap, melynek célja, hogy lehetőséget adjon fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű emberek és munkáltatók számára egy személyes találkozásra, egymás megismerésére és kölcsönös tapasztalatszerzésre.

A programban részt vevő sérült embereknek egy fél napon keresztül lehetőségük volt részt venni és dolgozni olyan munkakörökben, amelyek eddig csak álmaikban jelentek meg. Erre a pályázatra jelentkezett a budaörsi intézmény (teljes nevén Gondviselés Háza Szociális Szolgáltatásokat Nyújtó Integrált Intézmény) két ellátottja. Ujj Péter az üllői Zsálya Bisztró dolgozója, szakácsa volt egy délelőtti műszakban.

„Peti álmai közé tartozik, hogy szakácsként dolgozhasson, hiszen ezt a mesterséget családja körében már évek óta űzi. Saját szakácskönyvéből válogat a receptek közül. A bisztróban pizzát sütött, melyből megvendégelte családját, és a napközis társai is megkóstolhatták a remekművet” – tudatta lapunkkal az intézmény vezetője, Bíró Valéria.

„A másik pályázatnyertes, Debreczeni Tibor mozgássérültként jár intézményünkbe. Az ő legnagyobb álma vált valóra azzal, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa lehetett ezen a napon” – tette hozzá a vezető.

Debreczeni Tibor élménybeszámolóját a nagy napról az alábbiakban olvashatják:

„Az intézmény dolgozóitól hallottam arról a lehetőségről, hogy közelebbről is meg lehet látogatni egy munkahelyet. Így én azonnal jelentkeztem a Meteorológiai Szolgálathoz.

Kiskorom óta érdekelt az időjárás; régen aput megkértem, hogy rakjon az ablakom elé hőmérőt, hogy mindig tudjam, kint hány fok van. A mostani technika már digitálisan küldi be az adatokat a kijelzőmre.

A Meteorológiai Szolgálat még nem teljesen akadálymentes, a bejáratnál 6-7 lépcső fogadott, de sikerült leküzdeni. Viszont, ami ott várt, az maga a csoda! 4-5 ember köszöntött szívélyesen és mindannyian velem foglalkoztak. Először a könyvtárat látogattuk meg: ott megtudtam, hogy az 1800-as évektől gyűjtik a könyveket, közel 10 000 darabos a könyvtár. Főleg meteorológia szakkönyvek vannak, mellette folyóiratok a világ minden tájáról.

Még egy nagy terület van: az időjárási adatok felírása. Úgy emlékszem, hogy 1870-től jegyzik fel az adatokat, minden nap kiadnak egy időjárási napi jelentést. Megleptek egy időjárás napi jelentéssel arról a napról, amikor szülelettem. Hamar elszaladt a félóra, menni kellett tovább a múzeumba.Ott egy nagyon kedves úr fogadott. Régi műszerek voltak kiállítva, és azokról mesélt. Nagyon érdekes volt.

Sokáig tudtam volna még hallgatni, de menni kellett tovább a stúdióba, ahol régen vették fel az időjárás jelentéseket. Nagyon érdekes volt; beülhettem a kamera elé és kivetítették mögém az időjárási térképet úgy, mint a tévében. Sajnos 2011-től nem innen közvetítik az időjárás jelentést. Itt is hamar elszaladt az idő. Mentünk tovább a klímakutató részlegre. Ott a jövő időjárását vizsgálják, milyen lesz 2050-be a magyarországi időjárás: pár fok átlagemelkedés nagyban befolyásolja az emberek életminőségét. Majd az elmúlt évek éghajlatát vizsgáló részlegre mentünk vissza, ahol összegyűjtik a régi adatokat, táblázatot, grafikonokat készítenek belőle, következtetést vonnak le. A program végén az informatikai rendszerről meséltek, nagyon sok adat fut be naponta, azokat fel kell dolgozni, tárolni. Egy szuper számítógép végzi a feladatokat, bent is voltam a teremben, ahol a számítógépek vannak. Hamar elszaladt ez a nap! 15 órakor jutott eszünkbe, hogy még nem is ettünk semmit, így gyorsan bekaptunk egy pár falatot. Tartalmas nap volt, sok mindent megtudtam, szellemileg és fizikailag is elfáradtam, de megérte. Mindenkinek köszönöm, hogy elmehettem!”

Kiemelt kép: pixabay; egyéb fotók: Civil Érték Egyesület és Budaörsi Napló archív