Nagyböjt után sonka és tojás – kicsit másképpen

0
412

Mihez kezdjünk a húsvétkor megmaradó tojással és sonkával, hogyan készíthető belőle változatosan ebéd vagy vacsora? Erről szól írásunk második fele. Az elején egy kicsit ehhez kapcsolódóan a régi húsvéti étkezési szokásokat elevenítjük fel.

Húsvét előtt nagypénteken régen nem ettek (a katolikus vallást szigorúan gyakorlók ma sem esznek) húst, ezen a napon zöld ételt fogyasztottak. Szigorú böjti nap volt. Főtt ételt ugyan készítettek, de zsír nélkül, mások pedig csak hideget ettek. Budaörsön ezen a napon a legelterjedtebb étel a babsaláta volt. A babot előző nap beáztatták, másnap megfőzték. Kiszedték egy tálra, karikára vágtak hozzá egy közepes hagymát. Sóval, cukorral, ecettel ízesítették. Volt, aki főtt tojást is fogyasztott hozzá. A gyerekek mákos tésztát kaptak. Ezen a napon a felnőttek bort sem ihattak.

Érdekesség, hogy a régi budaörsi asszonyoknak nagypénteken mosni sem lehetett, és férfiak sem dolgoztak a határban, hanem otthon imádkoztak és egyházi énekeket énekeltek. A konyhai munka is kevés volt, hiszen a rántás nélküli leves és a babsaláta gyorsan elkészült.

A böjtölés sokak szerint nemcsak önmegtartóztatásra nevelt, hanem jót tett az emberek szervezetének is.

A böjt után azután jött a lakoma, és a jellegzetesen húsvéti étel a sonka, amelyet régen üstben főztek meg. A régi budaörsi gyerekek már a feltámadási körmenet után ehettek belőle, de az idősebbek csak vasárnap. A húsvéti sonkából készítették például a régi budaörsiek a „Sinken in Brotteig eingewickelt und gebacken”-t, vagyis a kelt tésztába sonkát tekertek majd megsütötték.

A sonka és a tojás húsvéti fogyasztása máig fennmaradt, annyira, hogy általában bőven marad belőle az ünnepek utánra is. Így cikkünk második felében arról írunk, hogyan spórolhatunk a főzéskor a húsvétot követő napokban, ha sok sonkát vásároltunk, vagy a fiúk a családban sok főtt tojást locsoltak össze.

Az odafigyelést már megkezdhetjük a sonka vásárlásakor: inkább kevesebbet vegyünk, de minőségi, hagyományos füstölésű terméket. Majd a sonkát lassú tűzön főzzük meg, egészen addig, amíg vajpuha nem lesz. Tegyünk rá tetőt és a saját levében hűljön ki, majd a lé tetejéről egy kanállal szedjük le a zsírt. Így a levet a sonka kiemelése után bármilyen káposztás vagy babos ételhez felhasználhatjuk, és nagyon jó íze lesz. Ha azonnal nem szeretnénk ilyesmit főzni, a levet betehetjük a mélyhűtőbe. Ha pedig az ünnepek elteltével a sonkából is marad, készíthetünk belőle sonkakrémet, főtt tojással, sajttal, gombával és besamelmártással, főtt tésztára téve új, önálló fogás lehet belőle, illetve bele lehet tenni húsokba töltelékként, vagy zöldségfélékre, karfiolra, brokkolira, kelbimbóra, zöldbabra.

A festett főtt tojás felhasználásakor ügyeljünk arra, hogy a héjtól való megtisztításkor ne kerüljön a tojásra festék. Ha mégis kerül, a biztonság kedvéért dobjuk el. A főtt tojás sokféle módon hasznosítható. Például belekeverhetjük remulade mártásba (majonézben tárkony, petrezselyem, metélőhagyma és finomra vágott csemegeuborka), ehhez adhatunk még primőr zöldségeket, esetleg tonhalat. Elkészíthetjük rakott zöldséggel és természetesen rakott burgonyának is. A tojássárgáját pedig kikeverhetjük kolbászkrémmel vagy sajtos krémmel, rokforttal. Belesüthetjük a főtt tojást stefániavagdaltba vagy akár húspogácsába. Amiről kevesen tudnak: a negyedelt kemény tojásból csinálhatunk pörköltet, beleforgatva a hagyományos módon elkészített pörköltalapba, amihez használhatunk egy kicsit az eltett füstölt léből is. Főtt burgonya illik hozzá.

Vagy: akár megfordíthatjuk a hagyományok sorrendjét, és készítsünk az ünnep után nagyböjti babsalátát, amibe felhasználhatjuk a megmaradt főtt tojásokat. A receptet ITT találja hozzá.