Mit tehet a külön élő szülő? – Jogok, amelyeket sokan nem ismernek

0
146

Amikor egy pár útjai elválnak, a legfontosabb kérdések egyike, hogy mi lesz a közös gyermekkel. A szülők különválása nem jelenti azt, hogy az egyikük „elveszti” a gyermekét – a jog világos kereteket ad a külön élő szülő szerepéhez. A Polgári törvénykönyv, valamint a gyermekvédelmi törvény is világosan rendelkezik a különélő szülő jogairól.

Sokan úgy gondolják, hogy a külön élő szülőnek csak annyi joga marad, hogy időnként láthatja a gyermekét. Valójában azonban ennél jóval többről van szó.

Ha nincs kizáró bírósági döntés, a szülői felügyeleti jogokat közösen gyakorolják a szülők. Ez azt jelenti, hogy a külön élő szülőnek joga van beleszólni a gyermek életét érintő lényeges kérdésekbe, például hogy hol és milyen iskolába járjon, milyen orvosi kezelést, milyen vallási nevelést kapjon, hol éljen.

A kapcsolattartás nem szívesség, hanem jog. A gyermek és a külön élőszülő személyes kapcsolattartása joga mindkettejük számára fontos és biztosítva van. Ezt a felek egyezséggel rendezhetik, vagy ha ez nem sikerül, a gyámhatóság, bíróság határoz róla. A kapcsolattartás szólhat szünetre, online vagy telefonos kapcsolatra, iskolai ünnepségeken, születésnapon részvételre is.
Ha a másik szülő akadályozza ezt, a különélő szülő hatósági úton érvényt szerezhet a jogainak. Az akadályozás akár a nevelésre alkalmasságot is megkérdőjelezheti.
A másik fontos kérdés a tartásdíj fizetése. Fontos félreértés, hogy aki fizeti a gyermektartást, annak jár a kapcsolattartási jog. A két dolog jogilag független: ha a külön élő szülő nem fizet, a kapcsolattartást akkor is biztosítani kell. Fordítva is igaz ez: a kapcsolattartás akadályozása nem jogosít fel senkit a tartásdíj visszatartására. Persze a gyakorlatban gyakran látjuk, hogy kapcsolattartási jogot “vásárol” magának a szülő.
A körülmények jelentős megváltozása esetén  a bíróságtól lehet kérni a korábbi határozat, egyezség módosítását. Ilyen körülmény változás lehet például a külföldre költözés, a gyermek életkorának előrehaladása, új élethelyzetek.

Tehát a különélő szülő nem másodrendű! A gyermekhez fűződő jogai és kötelességei továbbra is fennállnak – érdemes ezekkel tisztában lenni és élni is velük.

Konkrét élethelyzetekkel kapcsolatban javasolt szakember tanácsát, segítségét kérni. Hosszú távon nagyon hasznos, ha a keretek már a válásnál megfelelően vannak kialakítva. Amennyiben nem áll fenn házasság, csak élettársi kapcsolat, akkor is le kell tisztázni a gyermekkel kapcsolatos kérdéseket, és akkor is lehet egyezséget kötni, a bíróság döntését kérni.

Írta: Dr. Moravcsik Krisztina

Bővebben: https://moravcsik.hu

A  szerző korábbi cikkei: ITT érhetők el.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here