Mit is ünnepelünk Pünkösdkor?

0
52
Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja

A Magyar Katolikus Lexikon leírása szerint Pünkösd az Ószövetségben az első termés ünnepe, a hálaadás napja a búzatermésért, később pedig a Sínai-hegyen kapott törvénykönyv ünnepévé vált. Az Újszövetség a Szentlélek eljövetelével hozza összefüggésbe. Pünkösd ünnepe a húsvét utáni 50. napon van, így érthető, hogy a magyar Pünkösd elnevezés a görög pentékoszté (ötvenedik) szóból ered. Ugyanitt olvasható: Budaőrs német népe Pünkösd reggelén nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat.” Ebből is látszik, hogy Pünkösd annak emléke, hogy a Szentlélek megjelent a Jeruzsálemben összegyűlt apostolok között. A Biblia így ír erről az Újszövetség ötödik iratában, az Apostolok cselekedetei közt:

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket”.

Ennek hatására, hogy az apostolok képessé váltak arra, hogy minden embernek a saját nyelvén hirdessék az evangéliumot, sokan megkeresztelkedtek, s ekkor alakultak az első keresztény közösségek, így a Pünkösd az egyház születésének ünnepe is. Ez azután történt, hogy a Húsvét utáni negyvenedik napon (áldozócsütörtök) Jézus fölszállt a mennybe, de előtte még megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretét: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig”.

Mivel Pünkösd a Húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325.) mozgó ünnep. május 10-e és június 13-a közé esik, emiatt összefonódott a minden európai népnél megtalálható tavaszköszöntő ünneppel. Ezek az ősi tavaszi ünnepek aztán a népek megkeresztelkedésével leginkább a Pünkösdhöz kapcsolódtak. Az egyház, ha nem is tudta teljesen kiirtani a pogány szokásokat, legalább igyekezett keresztény tartalommal megtölteni őket, így a népszokások jól megfértek az egyházi ünneppel. A tavaszi virágzásban a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek. A zöld ágat, a tavasz jelképét sok helyen kitűzték Pünkösd hajnalán, az egész háztájékot és a templomokat feldíszítették vele. Később ezeket (például a bodza virágos hajtását) gyógyászati célokra is használták. Hasonlóképpen, a pünkösdi esőnek is tulajdonítottak különleges hatást, Budaörsön például „A pünkösdi esővizet (Heiligengeistwasser) eltették, és szemborogatásra használták.” (Magyar Katolikus Lexikon)

Az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás az egyik legmeghatározóbb néphagyomány. A legények ügyességben és erőben mérték össze képességeiket. Egy XIX. századi szokásleírás szerint a győztes „egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”. A pünkösdi királynéjárás a termékenységvarázslással függ össze, általában négy nagyobb lány vitt körbe a faluban egy kisebbet köszöntőket énekelve. A pünkösdölés szokásának keretében a lányok, legények (kisfiúk és kislányok) szintén bejárták a falut és a házakhoz bekérezkedve énekeltek, táncoltak adománygyűjtés céljából.