„Milyen menő már: kint vagyunk egy lőtéren és lőhetünk korongokra”

0
348

Hogyan lehet összeegyeztetni a tanulást és a versenysportot? Mitől lesz valakiből jó versenyző, és miben segít a sport a mindennapi életben? Az ifjú országos koronglövő-bajnokkal, Óvári Áronnal és edzőjével, a többszörös világ- és Európa-bajnok, valamint olimpiai bajnok Igaly Diánával beszélgettünk erről.

Óvári Áron édesapja hívta fel arra a figyelmünket, hogy a hamarosan 18 éves budaörsi fiú igen eredményes sportlövész. Az idei szezon most indul, de tavaly skeetben ifjú országos bajnok lett, juniorban pedig ezüstérmet szerzett. Az edzője Igaly Diána.

Hogyan lehet összeegyeztetni a tanulást és a versenysportot? – tettük fel nekik az első kérdést.  Áron tizenegyedikes a Szent Margit Gimnáziumban, minden nap kora délutánig az iskolapadban ül, valamint nyelvi különórákra is jár. Nagyon tudatosan megtervezte a jövőjét, ehhez idén két tantárgyból, angolból és informatikából előrehozott érettségit tett. Az érettségi után majd az ELTE-n szeretne továbbtanulni programfejlesztő informatikusként, később pedig szoftverfejlesztő vagy játékprogramozó akar lenni. Imádja az olyan számítógépes játékokat, ahol fontosak a jó reflexek, a koncentráció és az összpontosítás. Emellett szenvedélye a sport, mégpedig a koronglövészet, így minden fennmaradó idejét, ami az iskolai év alatt heti 3-4, jó esetben 2-3 órás délutáni alkalmat jelent, a budaörsi gyakorlópályán tölti.

Ahogy betöltöttem az előírt tizennegyedik szülinapot, kijöttünk édesapámmal a lőtérre, mert nagyon tetszett ez a sportág, és régen elhatároztam, hogy versenyszinten szeretném űzni. Hiszen milyen menő már: kint vagyunk egy lőtéren és lőhetünk korongokra” – idézte fel Áron a három évvel ezelőtti történetet. A nagypapája Igaly Diána telekszomszédja, és ő már évekkel felhívta az olimpikon figyelmét a fiúra, aki már az első évben versenyen is indult, ahol többen felfigyeltek rá.

Tudtam, hogy tehetséges, ügyes és szorgalmas, de azért az, hogy élete első versenyén rögtön jól produkált, meglepetés volt, amit utána azért pszichésen fel kellett dolgozni, mert hozzá kellett nőnie a feladathoz. Áron ezt is nagyon jól abszolválta, így tavaly a saját számában, az olimpiai skeetben ifjú országos bajnok lett, juniorban pedig ezüstérmes” – mondta az edző.

Mi kell ahhoz, hogy a lövészetben valaki sikeres legyen? „Jó reflexek és pontos technika” – vágta rá Áron. „Komoly fegyelmezettség és alázat” – egészítette ki Diána. Hozzátéve, hogy tanítványa a szép teljesítmények ellenére még a pályája elején van, van hova fejlődnie, hiszen a koronglövészet technikailag nagyon bonyolult, és hosszú évekbe telik, amíg egy sportoló elegendő tapasztalatra és rutinra tesz szert, és tökéletesre csiszolódik a mozdulatsora.

S hogy miben segít a sport a mindennapi életben?

Az összpontosításban és a precizitásban sokat fejlődtem, ami például a programozásban elengedhetetlen. De a tanórákon is jobban oda tudok figyelni és könnyebben fókuszálok a lényegre” – válaszolta Áron.

A lőtéren a sok gyakorlásnak és a versenyzésnek az eredményeként pedig „a cél az, hogy mindig magasabbra jussunk. Bízom benne, hogy néhány év múlva nemzetközi szintre is elér Áron. Amihez a mentális és a technikai felkészültségnek kéz a kézben kell járnia, hogy csúcsra járassuk magunkat és tökéletes versenyzővé válhassunk” – szögezte le az edző.

Tudta?

A koronglövészet a sportlövészethez tartozik és több mint száz éves múltra tekint vissza. Több ága van: a legnépszerűbb az olimpiai koronglövészet, amelyhez az úgynevezett skeet lövészet is tartozik. A sportágat márciustól október-novemberig a szabadban űzik, a hideg téli idő azonban nem kedvez az izmoknak, így ilyenkor erőléti és lövés nélküli koncentrációs gyakorlatokat végeznek a sportolók. A versenyek szintén tavasszal indulnak, nyáron minden hétvégén van valamilyen megmérettetés, és a versenyszezon is őszig tart.

Fotók: Petőházi Emese