Mikor köthet szerződést egy kiskorú?

0
215

Bármily meglepő, nem minden kiskorú egyformán kiskorú. A szerződéseik szempontjából legalábbis nagy különbség lehet kiskorú és kiskorú között attól függően, hogy mennyi idős gyermekről beszélünk.

A civil logika is érzi, hogy különbség van egy ötéves és egy tizenhat éves gyerek között. A tizenhat éves gyerekről általában csak idézőjelben gondolkodunk gyerekként. Ezeket az életkori különbözőségeket a jog világa is figyelembe veszi és igyekszik követni.

A Polgári törvénykönyv szerint, aki a 18. életévét nem töltötte be, az kiskorú. Halkan jegyzem meg, hogy 16 évesen házasságkötéssel már nagykorúvá lehet válni. De ez igen ritka eset.

A kiskorú kategórián belül beszélünk cselekvőképes és cselekvőképtelen kiskorúról. Aki a 14. életévét nem töltötte be, az cselekvőképtelen kiskorú, aki pedig a 14. életévét már betöltötte, az cselekvőképes kiskorú.

A cselekvőképtelen kiskorú nem köthet szerződéseket, mert az ő jognyilatkozata főszabály szerint semmis. Kivételt képeznek a teljesített csekély jelentőségű szerződések, melyek megkötése a mindennapi életben tömegesen előfordul és nem igényel különösebb megfontolást. Ilyen például, amikor a 12 éves gyerek megveszi a bérletét, vagy bemegy egy boltba vásárolni. Komolyabb szerződéseikhez, például ingatlanügyletekhez természetesen törvényes képviselőjük aláírása szükséges. Törvényes képviselő lehet a két szülő együttesen, avagy a szülői felügyeletet kizárólagosan gyakorló szülő.

Gyakori, hogy ingatlanügyletek esetén a kiskorú a törvényes képviselőjével érdekellentétbe kerül. Ilyenkor természetesen nem képviselheti a kiskorút a törvényes képviselője. Az is érdekellentétnek minősül, ha a törvényes képviselőnek az ügy tárgyát képező ingatatlanon özvegyi joga van, vagy az ingatlanban tulajdonostárs.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú már bizonyos jognyilatkozatokat a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is megköthet, így ő is köthet kisebb jelentőségű szerződéseket, amik a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe esnek és különösebb megfontolást nem igényelnek. Rendelkezhetnek továbbá munkával szerzett jövedelmükkel, illetőleg köthetnek olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szereznek. Például köthetnek ajándékozási szerződést (az ajándékozási szerződéseknél gyakorta felmerül, hogy a kiskorú által megkapott ingatlanon valamilyen teher van, ami természetesen már sok bonyodalmat okozhat.)

Amennyiben a kiskorú (akár korlátozottan cselekvőképes, akár cselekvőképtelen) olyan szerződést köt törvényes képviselője nélkül, amit a szabályok nem engednek meg, úgy a jognyilatkozat semmis, tehát joghatás kiváltására keletkezésétől fogva teljesen alkalmatlan. Természetesen minden esetben ügyvéd, vagy más jogász szakember segít megítélni, hogy az adott jognyilatkozatot a kiskorú megteheti – e önállóan, s ha nem, milyen képviseletre van szükség. Ezekre a szabályokra az ingatlanügyi hatóság is nagyon figyel és adott esetben felhívja az eljáró ügyvédet, hogy a kiskorú jognyilatkozatát törvényes képviselője, vagy esetleg eseti gondnoka kell megtegye.

Mindezeken felül vannak bizonyos szabályok, melyek a kiskorúak vagyonszerzése, avagy vagyonvesztése esetére a gyámhatóság hozzájárulását kívánják meg. Ezért jól tesszük, ha megfontoltan, körültekintően járunk el a kiskorúak vagyonszerzését illetően.

Írta: Dr. Moravcsik Krisztina

Bővebben: moravcsik.hu

Kapcsolódó cikkeink: ITT érhetők el.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here