Egyáltalán, kell–e készülni?
Sok fejtörést okoz minden szülőnek a címben feltett kérdés. Sokan úgy gondolják, ezzel csak a gyermekeket és a szülők pénztárcáját terhelik. Ugyanakkor vannak, akik fontosnak tartják a célzott felkészülést, hogy gyermekük a képességének megfelelő középiskolát választhassa. Mit gondolok erről én?
Korunk gyermekei elsősorban a digitális térből szerzik az információkat, ahol félszavakból, rövidítésekből értik egymást. Nem szükséges olvasniuk ahhoz, hegy megírják a házi feladatot, hiszen a mesterséges intelligenciával másodpercek tört része alatt egy egész előadás megszerkeszthető. Az iskolában kész vázlatpontokat kapnak, és jó esély van arra, hogy ezeket kérik a dolgozatokban is. Csodálkozunk akkor, hogy unalmasnak találják a tanulást? Hogy kényszerként élik meg az iskolába járást?
A probléma egyelőre az, hogy a középiskoláknak a változó világban is kell egy objektív mérce, amivel el tudják dönteni, hogy ki alkalmas a náluk kínált tanulmányokra, ki nem. Ehhez pedig a diákok eddig elsajátított tudásának a mérésére van szükség. Nem a szülők általi segítségre, vagy az eszközök által megszerzett érdemjegyekre – bár azokat is beleszámítják a felvételi pontokba -, hanem arra, hogy a diák mit tud. Csakhogy rendszerezettség és felkészülés nélkül a diákok nem képesek számot adni a valós tudásukról. Bár kiváló jegyeket szereznek az iskolában, nehezen megy a hosszabb szövegek feldolgozása, a mögöttes tartalmak megértése.
A középiskolai tanulmányok már a felsőbb iskolákra készítenek fel. Ahhoz viszont szükség van a klasszikus értelemben vett tanulási folyamatra, mindamellett, hogy a diákok használják a korszerű eszközöket is. A tankönyv adott témájának elolvasása – megértése – memorizálása kihagyhatatlan a mentális képességek fejlesztéséből. Persze a zene, a sport, a művészetek épp úgy fontosak. Ma azonban azt sugallja a környezetünk, hogy minden fontosabb, mint az olvasás. Ez nem így van. Ebben a folyamatban pedig ki kell emelni a megértést és a memorizálást, amit vissza kellene helyezni a régi helyére, hogy a mentális képességek jobban fejlődhessenek. De még annak is érdemes a tudását rendszerezni a gimnáziumi felvételi előtt, amelyik ezt a klasszikus folyamatot, tanóráról –tanórára végig csinálja az általános iskolában.
Nagyon fontos, a gyermekek szempontjából, hogy a felkészülés során szembesüljenek a saját erősségeikkel és gyengeségeikkel. Tanulják meg beosztani az idejüket és vállaljanak felelősséget a saját haladásukért! Nem kell a gyerekeket félteni ezen tapasztalatoktól, hiszen ettől válnak erőssé, és fejlődik a problémamegoldó képességük is.
Az alcím kérdése úgy hangzik, hogy kell-e egyáltalán a felvételire készülni? A válaszunk az, hogy nem kell, de hasznos! Épp úgy, ahogy a sporthoz edzőt választunk, válasszanak a szülők a tanulási folyamat elsajátításához szellemi edzőt (mentort) is.
Legyen minden gyermek felkészült az általános iskola végén a következő szintre, és legyen minden szülő annyira megértő, hogy a nagy kihívás előtt támogatja gyermekét a felkészülésben!
Írta: Kontra Márta
mérnök – tanár
