Miért barka, bárány, nyúl és tojás?

0
423

Idén húsvétvasárnap április 15-re esik, ami egy négynapos pihenő része, hiszen a parlament néhány hete hagyta jóvá, hogy ne csak a hétfő, de már a nagypéntek is munkaszüneti nap legyen. Cikkünkben a hagyományokat foglaljuk össze.

Húsvétkor a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását ünnepli, ami az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik, március 22. és április 25-e között; az idén április 15-ére.

A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint ezen a napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

Nagypéntek (amiről a magyar parlament a napokban hagyta jóvá, hogy munkaszüneti nap legyen, így négynapos pihenő vár ránk) Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt. Húsvéthétfő, egyes vidékeken vízbevető hétfő, másként húsvét másnapja már a profán emberi örömök, elsősorban a fiatalság ünnepe, az öntözés és locsolkodás szokását vidéken még ma is őrzik.

Jelképek és szimbólumok? A barka onnan ered, hogy virágvasárnap (húsvét előtt egy héttel) alkalmával a mediterrán országokban pálmaágat vagy olajágat szenteltek, ami nálunk nem áll rendelkezésre, így a barka vette át a szerepét. A bárány a legősibb húsvéti jelkép, mert az ótestamentumi zsidók egyéves hibátlan bárányt áldoztak é s annak vérével kenték be az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. De a húsvéti bárány Jézust is jelképezi, mert a Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap, mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. A nyúl jelképnek az eredete nem tisztázott. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert korábban egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni a tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve pedig Haselhuhn, röviden Hasel és németül a nyúl neve Hase. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.

(Rajz: -czki, archív)