“Miénk a színpad”, vagyis a hermanosoké volt

0
685

Egy-egy osztály produkcióját 10-12 percben limitálták, de így is két délutánon át zajlott november 8-án és 9-én a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola “Miénk a színpad” rendezvénye a művelődési házban. Igazi színházi élmény volt!

Csütörtökön délután ötkor az énekkar kezdett, majd sorra jöttek a 7.a, 7. b, a 3. b, utána az ötödikesek, hatodikosok és a 7.c. Másnap pénteken a 4.b kezdett, majd a másodikosok, harmadikosok, a német szakkör és végül a 4. c. Láthattunk néhány mesét (Mekk mester vagy Mesék a Tejúton túlról), a mindennapi, főként az iskolai életből színpadra állított jeleneteket (például A szülők bosszúja vagy Iskolába járunk címmel), és nagyon ötletes előadásokat a csillagjegyekről vagy éppen egy meggyfáról.

Ami pedig minden előadásban közös az a meglepően ötletes forgatókönyvek és rendezés, a gyerekek lelkesedése és a próbák és főpróba utáni öröm, hogy lám, az előadás milyen jól sikerült, hiszen a főként szülőkből álló közönség tapsolt, tapsolt és tapsolt, és nemcsak azért, mert a saját gyerekeiket látták, hanem mert egyik előadás szórakoztatóbb, humorosabb vagy éppen meghatóbb volt, mint a másik. Az osztályok fellépésének a sorrendjét pedig a szervezők úgy határozták meg, hogy a teljes műsor igen változatos legyen.

Nagyon jó, hogy önkéntes alapon szinte minden tanuló részt vesz az eseményen. Volt, aki miközben határozottan és szépen mondta a szövegét, zavarában gyűrögette a szoknyáját, más nem bírta ki nevetés nélkül, amikor rá került a sor, megint más olyan magabiztos volt, hogy alighanem előadóművész lesz belőle. Mint Szebényi Rita a felsősök igazgató helyettese, a rendezvény fő szervezője és Rabóczi Ildikó az alsósok igazgató helyettese  lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, az elsősök még kimaradnak a “Miénk a színpad”-ból, hiszen nincs elég idejük felkészülni, illetve a nyolcadikosok azért, mert ők már a farsangi bálra összpontosítanak ilyenkor, ami itt a budaörsi Hermanban felér egy szalagavatóval. A többieknél az osztályfőnök általában megkérdezi a gyerekeket és a szülőket, hogy szeretnének egy szerepelni, és két-három osztály kivételével évről-évre szinte mindenki igent mond. Az idén volt két olyan osztály, akik úgy döntöttek, hogy bár készülnek előadással, azt nem hozzák el a művelődési ház nagyszínpadára, hanem az iskolában, zárt körben adják elő.

Turcsik Viktor, Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója a köszöneteknek szentelte megnyitó beszédét. A felkészítő tanároknak, a tanítóknak, akik a gyerekeket aktívan bevonva kitalálták a műsorokat; sőt, egyik másikat saját maguk írták, a szülőknek, akik szabtak-varrtak, ha kellett, hogy a jelmezek elkészüljenek; a művelődési háznak a helyért; a színháznak a technikáért, illetve minden közreműködőnek a támogatásért.

Az első “Miénk a színpad” az 1990-es évek elején volt, amolyan “ki-mit-tud”-ként indult, majd hamarosan az osztályok (illetve más iskolai közösségek, mint idén az énekkar és a német tagozatosok) közös bemutatkozása lett; és azóta folyamatosan van minden évben, így minden bizonnyal lesz jövőre is.

Fotók: Farkas Gábor

Az eseményről hamarosan az iskola honlapján még több kép és videó is található!