Mi az a HPV? Miért fontos a szűrés és az oltás? – dr. Vörös Anna sorozata (2. rész)

0
32

Az új helyen (a CBA melletti Kőszikla Patika felett) háromszor akkora váróval, több orvossal, több orvosi rendelővel, új szakrendelésekkel várja a betegeket dr. Vörös Anna az L33 megálmodója a kollégáival – írtuk korábbi cikkünkben. A doktornő, akit hat éve egyre többen ismernek Budaörsön azt is felajánlotta lapunknak, hogy hónapról hónapra egy-egy olyan témát fejt ki, ami szinte mindenkit foglalkoztat.  Az első részben a nőgyógyászati rákszűrésről volt szó. Ezúttal egy másik, nagyon fontos szűrővizsgálatra hívja fel a figyelmet, illetve a méhnyakrák fő okozójára: a HPV-re. Olvassák el figyelmesen!

Mi az a HPV?
A Human Papillomavírus infekció napjaink leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzése. Nőkben a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a méhnyakrák, mely összefüggésbe hozható a szervezetben lévő HPV jelenlétével.
A human papillomavírusnak közel 200  típusa ismert. Az egyes típusokat daganat kialakító hatásuk alapján magas és alacsony kockázatú csoportba soroljuk.
A magas kockázatú csoportból a HPV 16,18,31,33,45,52,58 okozta fertőzés felelős a
méhnyakrákos esetek 90 százalékáért. A kis kockázatú típusok (6,11,40,42,43,44,45,54) felelősek a szeméremtesten és végbél környékén kialakuló szemölcsök kialakulásáért. (Ezekkel a típusokkal a visszaérkező leleteken találkozhatnak.)

Hogyan kaphatom el? Mi hajlamosíthat HPV fertőzésre?
A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. Ritkább esetben törölközővel, fehérneművel, nem megfelelően fertőtlenített eszközökkel is történhet átvitel.
Egyes vizsgálatok és klinikai tapasztalatok alapján az alábbi tényezők egyértelműen hajlamosítanak HPV fertőzésre: több szexuális partner, hüvelyfertőzés, nem megfelelő higiénia, dohányzás, egyéb nemi úton terjedő betegségek jelenléte, fogamzásgátló szedés (bizonyos esetekben hüvelyi fertőzésre hajlamosabbak a fogamzásgátlót szedők, így ezáltal fogékonyabbak lehetnek a HPV-re is), immunrendszeri gyengeséggel járó állapotok (pl. szteroidkezelés, daganatellenes kezelések, szervátültetések)

Hogyan alakul ki a méhnyakrák? Ha jelen van a szervezetemben a HPV biztosan
méhnyakrákom lesz?
A HPV fertőzés nagyon elterjedt, élete folyamán az emberek 50-80 százaléka átesik valamilyen fertőzésen, melyet nagy valószínűség szerint nem is észlelünk. A fertőzést a legtöbb esetben a szervezet legyőzi, általában 1-2 év alatt eliminálódik, azonban számos esetben a vírus tartósan megmaradhat a szervezetben.
A vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, ahol ritkán akár évekig is megmaradhat, anélkül, hogy bármilyen elváltozást, problémát okozna. Ezt követően azonban előfordulhat, hogy különösebb kiváltó tényező nélkül elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni, hívjuk rákmegelőző állapotnak. A méhnyakszűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni. Ha ez időben megtörténik, akkor az elváltozást sikeresen lehet gyógyítani. Ha ez elmarad, akkor a kóros elváltozásból rosszindulatú daganat alakulhat ki.

Mik a HPV fertőzés tünetei? 
A HPV fertőzésnek sajnos nincsenek egyértelmű konkrét tünetei, így nagyon fontos
hangsúlyozni a rendszeres szűrővizsgálat jelentőségét.
A kis rákkockázatú HPV típusok által okozott szemölcsök megjelenése jellegzetes lehet a
gáton, hüvelybemenet és a végbél nyílás környékén, a magas rákkockázatú csoportba
tartozó HPV-k is okozhatnak elváltozásokat a női külső nemi szerveken, azonban ezek
megjelenéseivel lényegesen ritkábban találkozunk.

Hogyan mutatható ki a HPV? Hogyan történik a vizsgálat?
A HPV mintavétel fájdalommentesen történik, hasonlóképpen, mint az ún. rákszűrés,
cytológiai mintavétel.  Ma Magyarországon a citológiai vizsgálat mellé kérhetjük a HPV
tesztet is, azonban ez jelenleg csak térítés ellenében vehető igénybe, kivéve azokat az
eseteket, ahol a rákszűrés eredménye alapján indokolt a további kivizsgálás.
A páciens a vizsgáló ágyon háton fekve helyezkedik el, majd hüvelyi feltárást követően egy speciális kefe segítségével a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából is mintát veszünk, amit egy speciális folyadékba helyezünk és később a laborban polimeráz láncreakció (PCR) segítségével mutatják ki a páciens szervezetében jelen lévő alacsony, vagy magas kockázatú HPV csoportokat. Az eredmény kb. 10-14 nap alatt várható.

Hogyan kezelhető a HPV fertőzés? Mit tehetünk, ha már jelen van a szervezetünkben a vírus?
A már kialakult HPV fertőzést nem tudjuk gyógyítani, de rendelkezésünkre állnak bizonyos készítmények, melyek használatával meg lehet próbálni a vírusszámot csökkenteni. A szeméremtesten és gát tájékán megjelenő szemölcsök kezelése történhet különböző ecsetelőkkel(ezek alkalmazása terhesség alatt magzatkárosító hatás miatt szigorúan tilos), fagyasztásos módszerekkel, lézerrel.
Vírusellenes készítmények alkalmazása, melyekre lehetőség van szájon át szedhető
gyógyszer formájában, illetve hüvelyben alkalmazható készítmények is rendelkezésünkre
állnak.

Hogyan előzhetem meg a HPV fertőzést?
A méhnyakrák elleni küzdelemben kifejezetten elsődleges szerepe van a védőoltásoknak.
Jelenleg az EU-ban 3 féle oltóanyag áll rendelkezésre.
1. Cervarix: HPV 2 tipusa  (16,18 ) ellen véd
2. Sylgard: HPV 4 tipusa (6,11,16,18) ellen véd (Magyarországon 2018.október 5-e óta
nincsen forgalomban)
3. Gardasil 9: HPV 9 tipusa (6,11,16,18,31,33,45,52,58) ellen véd.

Mikor javasolt a védőoltás beadása? Hány oltást kell kapnom? Szükséges-e ismétlő oltás?
A WHO ajánlásának megfelelően a 9-15 éves korosztály oltása ajánlott. (Nagyobb az
oltóanyag hatékonysága a szexuális élet megkezdése előtt, de természetesen utána is
ajánlott az oltás beadása, illetve a már meglévő HPV fertőzés esetén is kedvező hatása
lehet az oltóanyagnak.)
Magyarországon 2014-ben vezették be a nemzeti oltóprogramot, mely során a 13.életévüket betöltött 7. osztályos lányokat oltják. A 14 év alattiaknak 2 oltást kell kapniuk, a másodikat az első beadásától számított 6 hónap elteltével, még 15 éves kor   felett 3 oltás biztosítja a teljes védelmet. (0.2. majd 6 hónap múlva) A teljes oltási sor beadása után ismétlő oltás nem szükséges.

Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?
A HPV elleni oltásoknak nincsen komoly mellékhatása. A beadás helyén átmeneti bőrpír,
enyhe fájdalom, duzzanat jelentkezhet. Ritkán hőemelkedés,fejfájás jelentkezhet.

Kiknek ellenjavallt az oltóanyag beadása?
Terhesség, lázas állapot, betegség alatt nem javasolt az oltóanyag beadása.

Írta: dr. Vörös Anna

Kapcsolódó cikkünk: https://budaorsinaplo.hu/minden-anyuka-meggyogyul/

A sorozat első része:

Nőgyógyászati rákszűrés: hogyan zajlik és mit mutat meg a vizsgálat?

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here