Így ünnepelték meg a Magyar Kultúra Napját a Budaörsi Tanodában

0
22

Január 22-e a Magyar Kultúra Napja. Ebből az alkalomból a Budaörsi Tanoda, illetve a Romano Glaszo együttes a Karaván Família zenekarral közösen programot szervezett a Tanoda új otthonában. A közös zenélés és éneklés mellett a cigány kultúráról tartott előadást Nagy István.

Ahogy Lakatos György, a Tanoda vezetője a bevezetőben elmondta, január 22-ét már 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának tekintjük, de ez az országgyűlés által elfogadottá, hivatalossá csak most decemberben vált. Azt is hozzátette, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi kisebbségek kultúrája a magyar kultúra része.

Az eseményen a Karaván Família zenekar egyik tagja, vezetője a cigány népzenéről tartott ismeretterjesztő előadást. Nagy István, aki egyébként amellett, hogy színpadi előadóként több mint három évtizede foglalkozik cigány népzenével, televíziós újságíró is.

Magyarországon a cigány népzene a legősibb módon, a népi gyakorlatban a cigány népdalok világát jelenti, énekelt műfaj. Ebből alakult ki a színpadi formája, ami megtartja ugyan a hagyományokat valamelyest, de feldolgozott formában. Ez nem régi, az 1970-es években született műfaj. A daloknak a múltban mindig volt szakrális, rituális jellege, ami miatt különbözik a hétköznapi beszédtől. Ez a cigány kultúrában is így van, annál is inkább, mivel sokáig nem volt írásbeliség és így adták át a fiataloknak a tudást az idősebbek, dalokban (és mesékben).

Három csoportját különböztetik meg a Magyarországon élő cigányoknak: magyar, oláh és beás cigányok. Közös jellemzőjük, hogy a népdal valójában egy önkifejezési forma. A hagyományos dallamra saját életét, érzéseit adja elő, míg például a magyar népdaloknak kötött dalszövegeik vannak. A cigány népdalok, annak ellenére, hogy egy fő éneklője van, közösségiek, a többiek meghallgatják, illetve hátteret adnak neki. További jellegzetessége, hogy nincs hangszeres kísérete, legfeljebb szájbőgőzés és pergető, amelyek tánckísérő technikák, dallamok.

Amikor a ’70-es években elkezdték színpadra vinni a cigány népzenét, akkor kezdtek el hangszereket használni, például a gitárt, amit a beat korszak hozott divatba. Sajnos, a cigány népzene ahogyan népszerűvé vált a nem cigányok körében is, a szórakoztató, mulatozós oldalára lett közönségigény és egy része az előadóknak ezt ki is szolgálja. Ez degradáló, mert egyébként sokkal több van ebben a kultúrában, mint hogy csak ezt a mulatós oldalát lássuk benne.

Rövid szünet után Siklós Endre olvasta fel az általa összeállított válogatást cigány alkotók műveiből, korabeli eseményekből. Ezeket Bandi bácsi az 1920-as, 30-as évekből származó Magyar Cigányzenészek Lapja nevű kiadványból szerezte.

Később szintén a zenéé volt a főszerep, Lakatos György a közönséget is bevonta az éneklésbe. Ezzel kapcsolatban tájékoztatott arról, hogy a jövőben szeretne ehhez hasonló, közösen éneklős estéket tartani, úgynevezett nyitott kórus próbát havonta, ott, a Budaörsi Tanoda Farkasréti úti új telephelyén.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here