„Gyorsak vagyunk! Bátrak vagyunk! Vidámak vagyunk! Budaörsiek vagyunk!”
Vasárnap délután, az Árok utcai sportpályánál ünnepélyes keretek között megemlékeztek a Budaörsi Sport Club, mint labdarúgó csapat százéves fennállásáról. Beszédet mondott Wittinghoff Tamás polgármester, Benkő Tamás a Megyei Labdarúgó Szövetség Pest megyei igazgatója és Módler László, aki a BSC labdarúgó szakosztályának volt technikai vezetője. Varga János nyugalmazott plébános pedig megszentelte az alkalomra készült emlékhelyet, mely a büfé melletti teraszon kapott helyet.
Ma, azaz 2024. szeptember 29-én ünnepelték meg, hogy száz éves a Budaörsi Sport Club labdarúgó szakosztálya. Habár a klub alakuló ülése 1923. május 26-án volt, adminisztrációs akadályok miatt azonban bejegyzésére csak egy évvel később,1924. május 24-én került sor.
A 14 órakor kezdődő ünnepségen elsőként Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere mondott beszédet, aki megemlékezett Rogics Béláról, aki a Beszkártnál dolgozott, ott a vállalati futball klubban játszott és 1922-ben Budaörsre költözött. Ő volt a budaörsi sportegyesület megálmodója, s szervezte meg a helyi futball csapatot.
Megemlékezett arról az eseményről, ami a klub életében a legnagyobb, éspedig ez az 1964. november 7-én lejátszott első Szabad Föld Kupa döntője volt, melyet a Pilis csapatával játszottak és 2:1-re megnyertek. A négyszáz amatőr vidéki csapat közül ezzel első lett a budaörsi csapat, akkori nevén Budaörsi Községi Sport Egyesület.
Illetve hangsúlyozta azt is, hogy a labdarúgást hamar követte a többi szakosztály megalakulása és jelenleg is nagy sportélet van Budaörsön.
Benkő Tamás elsősorban a budaörsi labdarúgó csapat megyei szerepléseiről emlékezett meg, ami 1951-től kezdődött, amikor megalakult a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség. Innen 2003-ban jutott fel az NB III-ba. Beszélt arról is, hogy az elmúlt három évtized során hatalmas fejlődésen ment keresztül a klub a létesítmények tekintetében. Amikor 1999-ben átadták az akkori Árok utcai pályát, azon Puskás Ferenc is jelen volt, 2021-re pedig elkészült a mai stadion.
Módler László, aki a csapat technikai vezetője volt az ezredfordulótól 2016-ig, sok részletet mondott el a budaörsi labdarúgás száz évéről. A BSC-t 63 fő alakította meg azzal a céllal, hogy teret adjanak a budaörsieknek a kulturális sportolásra. Négy szakaszra bontotta a klub történelmét, az első 1924-1947-ig tartott. A II. világháború alatt nem is volt bajnokság, utána a kitelepítés a klub sorsát is megpecsételte. A második az 1947 és 1969 közötti időszak, amelynek csapata fokozatosan ért el eredményeket, aminek a tetőzése az 1964-es Szabad Föld Kupa megnyerése volt. Ezt a csapatot Budaörs Aranycsapatának nevezte.
A harmadik korszak az 1970 és 1999 közötti időszak volt, amikor a megyei másod- és megyei első osztály között mozgott a csapat és a játéktérrel is problémái voltak, ami az 1999-es új pálya avatójával oldódott meg, s azután kezdett egyre jobb eredményeket elérni. A negyedik korszak 2000-től napjainkig is tart, először sikerült feljutnia az NB III-ba, majd az NB II-be, legjobb eredménye az NB II bajnokságban elért 4. hely volt.
Beszédét azzal zárta, amit Rogics Bélától hallotta egyszer, hogy a budaörsi csapatnak volt egy saját csatakiáltása: „Gyorsak vagyunk! Bátrak vagyunk! Vidámak vagyunk! Budaörsiek vagyunk!”
Ezután Boros György egykori szakosztályvezető kért szót, mert elhozta azt a cipőt, ami Both Imréé volt, aki 1964-ben, a Népstadionban, a Szabad Föld Kupán a győztes gólt rúgta. A cipő bekerült a vitrinbe a kupa mellé.
15 órakor került sor az újonnan létesített emlékhely hivatalos megszentelése, Varga János nyugalmazott plébános által. Az alkotást Csiszár Gyula készítette, aki régebben szintén focizott a budaörsi csapatban. Az emlékhely szimbolikus tisztelgés a BSC egykori tagjai, játékosai, vezetői előtt.
Végül 16 órai kezdettel lejátszotta a jelenlegi budaörsi csapat az idei NB III-as bajnokság következő mérkőzését az Érd VSE-vel, ahol 1:0-ra nyert.
