Megkezdődött a fűtési szezon, ezekre figyeljünk!

0
90

Talán a távfűtés az, amivel a budaörsi lakosságnak a legkevesebbet kell foglalkoznia és amiről most elmondhatjuk, hogy rendben van, hiszen a régi fűtéscsöveket az elmúlt hónapokban újakra cserélték a lakótelepen. (Erről ITT írtunk.) Az egyéb fűtéstípusok esetén azonban mint minden évben, most is oda kell figyelni a fűtésszezon során. A radiátortisztogatáson, légtelenítésen meg a kazán- és kéményellenőriztetésen jó esetben mindenki túl van már, ezen kívül nem árt a katasztrófavédelem néhány jótanácsát is megfogadni.

A szén-monoxid-mérgezések elkerülése érdekében gondoskodjanak a lakás megfelelő szellőzéséről. Az új, jól szigetelő ajtókba és ablakokba szereltessenek résszellőzőt. A szén-monoxid akkor alakul ki, ha a nyílt égésterű fűtőeszköz elhasználja a szoba levegőjét az égéshez, és nem biztosított a levegő-utánpótlás.

Egy megfelelően működő fűtőeszköz is bármikor meghibásodhat, ezért tanácsos egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt beszerezni. A nem megfelelő érzékelők életveszélyesek, mert hamis biztonságérzetet keltenek, és korántsem biztos, hogy időben jeleznek.

A háztartások zömében vegyes tüzelésű kazánt használnak. Önmagában ez nem okozhatna gondot, ha mindenki a megfelelő karbantartást követően és rendeltetésszerűen alkalmazná ezen eszközöket. A robbanásokat többnyire emberi mulasztás okozza, így a balesetek megelőzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető szabályok betartására:

A legtöbb robbanás a kazánok helytelen használatából erednek, hiszen a tulajdonosok nem mindig megfelelően üzemeltetik az eszközöket. Sok esetben a műszaki állapotuk sem a legmegfelelőbb, és gyakran túlfűtik a szerkezeteket, ami már nem képes megbirkózni a megemelkedett nyomással. Egyéb okok is közrejátszhatnak a kazánok robbanásában, mint például egy esetleges áramszünet, aminek hatására leáll a keringető szivattyú. A modern kazánoknál ez ma már nem jelenthet gondot, hiszen egy túlnyomást szabályzó szelep biztosítani tudja az állandó és megfelelő üzemi nyomást.

Ne fűtsenek háztartási hulladékkal, (kapcsolódó cikkünk ITT érhető el) lakkozott, festett vagy nedves fával, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását! Az ilyen lerakódások miatt leszűkül a kémény belseje, ami miatt visszaáramolhat a füst a házba. Ha valaki csak két hétig háztartási hulladékkal fűt, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben és a fűtőeszközben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes fűtési szezonban.

A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd és akár meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet. Minden ötödik lakástűz a kéményben keletkezik.

A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a fűtési időszakban megemelkedik a lakástüzek száma, míg naponta az országban átlagosan tizenhat lakástűzhöz riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, a fűtési időszakban meg is duplázódhat ez a szám. A lakástüzek leggyakrabban emberi mulasztás miatt következnek be, holott könnyen megelőzhetőek lennének. Azokban a lakásokban, ahol füstérzékelő van, nem keletkezik nagyobb tűz, hiszen még annak kialakulásakor meg lehet fékezni a lángokat. Egy füstérzékelő nemcsak életet ment, hanem annak köszönhetően a keletkező károk mértéke is jóval kisebb.

Gázfűtés esetén célszerű egyedi tüzelési megoldásokat (cserépkályhát, olajradiátort, kandallót, vaskályhát, villanykályhát, PB tüzelést) is kialakítani arra az esetre, ha valamiért kimarad a földgázszolgáltatás.

 

  • A PB gázpalack felszerelése során fokozott figyelemmel kell eljárni, cserélni szükséges a tömítést és ellenőrizni (pl: szappanos vízzel) a csatlakozás tömítettségét.

  • Sérült hibás PB palackot tilos felszerelni, azt vissza kell cserélni.

  • Azokat a PB gázzal üzemelő fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltesse folyamatosan zárt térben.

  • A helyiség nagyságától és a fűtési fokozattól függően legalább egy-másfél óránként szellőztetni kell a helyiséget, mert a gáz az égés során fogyasztja az oxigént és ezáltal csökken a helyiség oxigénkoncentrációja, miközben jelentős mértékben nő a szén-dioxid mennyisége.

  • Hagyományos tüzelőberendezés (pl. kandalló) használata esetén különös figyelemmel kell lenni a tűzmegelőzésre és a füstelvezetésre.

  • A cserépkályhánál, kandallónál, vaskályhánál ügyelni kell a szikra kipattanásra, mert az tüzet okozhat.

  • A gázszolgáltatás ideiglenes kimaradása esetén el kell zárni a fűtőkészülék zárócsapját.

Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk. A tüzelőberendezés ajtóit állandóan tartsuk csukott állapotban. A berendezés tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük. A hamut és a salakot lehetőleg lehűtött állapotában ürítsük fémkonténerbe. Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve ahol az tüzet okozhat, pl.: száraz aljnövényzet.

  • A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot szabad használni.

  • A szilárd tüzelőanyaggal üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be és üzemeltessük.

  • Nem helyezhetőek el berendezési tárgyak a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében.

Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl a hálózatot, közelébe éghető anyagot nem szabad helyezni. Ne használjon villamos berendezést, ahol az vízzel érintkezhet.

Balesetet lehet megelőzni azzal is, ha az elektromos hősugárzót vagy a gázzal működő fűtőberendezést úgy helyezzük el a lakótérben, hogy meglegyen a kellő távolság közte és a fűtőtest között. Arra is figyelni kell, hogy a használatban lévő gázkonvektor burkolata olyan magas hőmérsékletet érhet el, ami akár meg is gyújthatja a ráterített ruhát, célszerű tehát nem szárítóként használni a fűtőeszközt.