A T. I. M. – Tudomány, Ismeretterjesztés, Motiváció egy havonta megtartott pályaorientációs rendezvény gyerekeknek az ifiklubban, ahol az átlagosnál érdekesebb, különlegesebb és vagányabb foglalkozásaikat mutatják be a meghívottak, akik már sikereket, eredményeket is elértek szakmájukban. Péntek este ismét három kiválóság érkezett (egyikük virtuálisan), hogy meséljenek életútjukról, munkájukról: Krusovszky Dénes író és József Attila-díjas költő, prof. dr. Mátyás Bence talajmikrobiológus, aki hamarosan növényeket ültet a Marson és Laufer Tamás Jónás, aki már diákként az ember egyensúlyát mérő innovációs eszközöket fejlesztett ki.
Talán az esős idő szegte kedvét sokaknak attól, hogy izgalmas tudományokról halljanak, talán túl sokan vannak karanténban vagy már minden budaörsi gyerek határozottan tudja, mi szeretne lenni, ha nagy lesz, de tény, hogy alig tucatnyian látogattak el pénteken a Városi Ifjúsági Klubba, ahol a havonta megrendezett T.I.M. novemberi eseményére került sor. Az esemény szervezője és moderátora, Bakai Gyöngyi, aki az ifiklub kulturális menedzsere is mutatta be az előadókat.
Az előadók nem csak saját kutatásaikról, illetve műveikről beszéltek, hanem hasznos tanácsokat is adtak a jelen lévő – és az eseményt online figyelő – gyerekeknek. Mátyás Bence a flow-ra helyezte a hangsúlyt, ahogy fogalmazott: „Az időd, energiád így is-úgy is elmegy, hogy foglalkoznod kell valamivel, és akkor már jobb, ha olyannal foglalkozol, amiben kedvedet leled.” Ezen kívül hangsúlyozta, ne hagyják magukat lehúzni negatív emberektől, kerüljék is őket, hogy minél kevesebb alkalom legyen, amikor terveikből ki akarják zökkenteni.
Laufer Tamás hasonlóképpen azt tanácsolta, hogy minél hamarabb találják meg, mi az a tudományos terület, ami az érdeklődési körük, mert ő hisz abban, hogy ilyen mindenkinek van, és az abban való kutatás az olyan, mint egy hobbi.
Krusovszky Dénes is jó példája ennek, képes volt megtalálni, mivel szeretne foglalkozni életében, mert annak ellenére lett bölcsész, hogy családjából mindenki a természettudományokban jeleskedik. Ő egyébként elmondta, hogy bár az írás nagyon unalmasnak tűnhet – valaki csak ül és gondolkozik, ír – de belülről egyáltalán nem unalmas, ez valójában egy nagy belső utazás.
Sajnálatos módon mind a tudósok, mind pedig az író arról számolt be, hogy Magyarországon a szakmákon belül az emberek egymáshoz való hozzáállása nagyon negatív, könyörtelen. Erre találta egyszer Laufer Tamás azt mondani az ötleteiket előadni nem merő társainak: „Nem az ötlet az őrültség, hanem ha hagyja az ember elveszni.” Egyébként nem is csoda, ha sokan bátortalanok, még Tamásnak is volt olyan élménye, amikor lekicsinylették, haszontalannak titulálták tudományos eredményeit, de felhívta a jelen lévő gyerekek figyelmét arra, ne engedjék, hogy befolyásolják őket az ilyen negatív vélemények, mert valamilyen szempontból mindig hasznosak a kutatások, ha nem az egyik, akkor a másik tudományág területén.
A bemutatkozások során először prof. dr. Mátyás Bence beszélt magáról és projektjéről. Ő 32 éves, talajmikrobiológus és a Magyar Tudományos Akadémia debreceni kirendeltségének tagja. Jelenleg asztrobiológiával foglalkozik, a Genesis 1:11 elnevezésű misszió létrehozásával, melynek célja, hogy földi talajból származó mikroorganizmusokat (cianobaktériumokat) és azok gazdanövényeit juttassák bele a Mars talajába, annak érdekében, hogy azok később gázcseréjükkel megváltoztassák a Mars légkörét, amitől az melegebb és sűrűbb légkörű lenne, a vörös bolygó úgynevezett terraformálása (a földi körülményekhez hasonló feltételek kialakítása, az emberek számára lakhatóvá tétele) érdekében. Bence cége elsősorban olyan szenzorokat gyárt (részecskék szétválasztására képes mikrochip elektroforézis), melyek élő szervezetek stressz-szintjét is képes mérni, ilyenek vannak egyébként ezekben a növényszállító kapszulákban is, amelyek befúródnak majd a Mars felszínébe. Az odautaztatott növények gyökerei több rétegen keresztül (különböző átmenetekkel a szerves anyagban dús földi talajtól a mars-szimultáns talajon át) fúródnának a valódi Mars talajba, így fokozatosan szoknának ahhoz, s ily módon a gyökereken át jutnak majd ki a mikróbák. De ugyanezt a technológiát a Földön is lehet használni elsivatagosodott területek növényesítésére.
Laufer Tamás a londoni kollégiumi szobájából online vett részt az eseményen, őt kivetítőn láthatták a nézők és ő is látta a nézőket. Az University College London biokémiai mérnök szak hallgatója, biotechnológiával foglalkozik, ebbe beletartozik a vakcinagyártás, a bioüzemanyag és gyógyszer fejlesztés, de az őssejtkutatás is, amivel kapcsolatban azon fog dolgozni az egyetemen, hogy őssejtekből hogyan növesszenek például egy új ujjat annak, akit favágás közben baleset ér, illetve szívátültetéshez szívet donor helyett.
Egyik legfontosabb pillanat az életében az volt, amikor először hallott a molekuláris bionikai mérnök szakmáról, ami magába foglalja a fizikát, kémiát, biológiát, informatikát és matematikát, s így eldőlt számára, hogy nem kell választania azok közül a területek közül, amik érdeklik, mert őt mind érdekli, és ezek ötvözhetők. Mesélt az egyensúly-mérő találmányairól is, mellyel kapcsolatban volt néhány kellemetlen emléke: az egyik tudományos versenyen egy részecske fizikus nem tartotta fontosnak kutatási eredményeit (például hogy a stressz befolyásolja az ember egyensúlyát: rosszabbul egyensúlyozunk, ha stressz ér minket, legyen akár az csak egy zene, ami nem tetszik), mert számára a biofizika nem eléggé tudományos, ugyanakkor mások felhívták a figyelmét arra, hogy ennek a neurológiában hasznát vehetik, például az epilepsziás roham előrejelzésére.
Megnyugtatta hallgatóságát, a tudományos kutatás nem zárja őt börtönbe, megvan az ideje arra is, hogy a barátaival legyen, szórakozzon, sőt, a Hungarian Sociation közösségi ágazatának vezetője és programokat szervez, összefogja a magyar közösséget. Ennek van egy mentorprogramja is, ami segít a diákoknak, hogy kimenjenek külföldi egyetemekre tanulni.
Krusovszky Dénes, aki író, költő, szerkesztő és műfordító is egyben, azzal kezdte, hogy az irodalomban az a jó, hogy nagyon sokféle lehet, ő is írt már regényt, novellákat, sőt drámát is és verseskötetei is vannak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Fordításai közt is van próza és vers szintén. Szerkesztőként pedig mások szövegeit gondozza. Gyerekkorában még különösebben nem fordult a figyelme az irodalom felé, de nyolcadikos korában, a szöveggyűjteményben olvasta Márquez Száz év magányának elejét, ami nagyon tetszett neki, illetve Móriczot és Kosztolányit kezdett lelkesen olvasni, líra területén pedig Radnóti és József Attila voltak a kedvencei abban az időben és őket próbálta utánozni. Sokszor elcsodálkozott azon, hogy milyen nagy az ellentét a vágyott sorok, mondatok és a valóságban általa leírtak között, ez nem hagyta nyugodni, így alakult ki, hogy napi rutinná vált számára az írás. Gimnáziumi évei alatt háromszor is elnyerte a Diákírók és Diákköltők Országos Versenyének arany oklevelét vers kategóriában, így már azzal a tudattal ment egyetemre, magyar szakra, hogy író legyen. Persze az íróságot nem tanítják, Krusovszky Dénes elmondta, íróvá válni egyféle módon, rengeteg olvasással lehet, beleértve az unalmas könyveket is, hogy tudja, milyet ne írjon.
Az előadások után sok kérdést tettek fel a gyerekek és a felnőttek egyaránt, így szóba került például az is, mennyire etikus a Mars bolygatása, a behatolás az ökoszisztémájába? Ez nemzetközileg is vitás és kissé hátra is veti a kutatásokat. Mátyás Bence felhívta a figyelmet arra, hogy attól is függ, hogyan tekintünk az univerzumra, mert ha úgy tekintünk, mint élő organizmusra, akkor ugyanúgy részei vagyunk, mint minden más. Ide a Földre is minden nap érkezik az űrből mindenféle anyag, ilyen szempontból az egész világegyetem keveredik. Ráadásul már elkezdődött a Marson ez a folyamat az első ott leszállt kutató járművekkel, fúrásokkal.
Különösen hosszú, két és fél órás T. I. M. volt ez a legutóbbi, de észrevétlenül repült az idő ennyi újdonságot és érdekfeszítő elmélkedést hallgatva.
Fotók: Bakai Gyöngyi/Városi Ifjúsági Klub Facebook oldala
A sorozatról korábbi cikkeink: ITT.
