Macskajáték – budaörsi bemutató január 7-én

0
859

Az ember – Örkény szavaival – az egyetlen lény, amely tudja magáról, hogy meghal. A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, minden ellenére dacolni képes a halállal. Ez a dac zavarba ejtően ismerős. Magyar dac, mondhatnánk. Budaörsi bemutató: január 7.

A Macskajáték alaphelyzete egy szerelmi háromszög, helyszíne Budapest a hatvanas-hetvenes évek állóvizében. Vagyis inkább a mában, voltaképpen mindegy, a lényeg nem változott. Mert mi vagyunk a
lényeg. A mi lelkületünk a lényeg. Utcáink, kapualjaink, lépcsőházaink, lakásaink és szobáink levegője. A félszavak, melyekből megértjük egymást, melyek többé állnak össze, mint amik: sorssá. Ellenszegülni az elmúlás kikerülhetetlen törvényének, pofán röhögni azt, amivel szemben esélytelenek vagyunk: nagy, kollektív személyiségjegyeink egyike ez. A mi magyar sorsunk, mondhatnánk.
Negyvenhat éves vagyok. Mennyi ez a negyvenhat? Sok? Kevés? Mi vagyok én? Középkorú? Fiatal? Öreg? És miért vagyok öreg? Örkénynél azért, mert ha szerelmes leszek, nevetségessé válok. Mert
már nincs jogom hozzá. Kinőttem belőle.
Serdülőkoromban minden szerelmem elvittem a Gozsdu-udvarba. Azt gondoltam, látniuk kell, engem ismernek meg, ha végigjönnek velem az enyészet hat udvarán, hét épületén. Most pár napja arra vitt
az utam. Az egykor visszhangzó ürességű udvar ma Bábel. Amit régen a magaménak hittem, ma mindenkié. Elveszett belőle a titok, lett helyette élet. Ottjártamkor feltűnt egy szerelmespár. Az egykori B udvar egyik sarkában álltak, tudomást sem véve a körülöttük hömpölygő tömegről. Úgy néztek egymás szemébe, mintha addig akarnák nézni azt a másik szempárt, amíg igazán meg nem értik, ki néz ki mögüle.
Megirigyeltem őket. Én is így akarok farkasszemet nézni valakivel. Ott a Gozsdu-udvar egyik sarkában. És nem abban a régiben. A maiban.
Most. Megöregszünk mind, ez evidens. De bármikor megöregedhetünk,és ez nem annyira evidens. És majd ha megöregszünk, merjük-e kinevetni az öregséget és dacolva a mindenható fiatalság törvényével állunk-e majd a Gozsdu-udvar egy sarkában farkasszemet nézve szerelmünkkel? Ha egyáltalán lesz szerelmünk a negyvenen túli öregségben.

A budaörsi szereposztás:
Orbánné
SPOLARICS ANDREA
Giza
TAKÁCS KATALIN
Paula
PÁSZTOR EDINA m.v.
Egérke
BOHOCZKI SÁRA
Ilus
PÁDER PETRA
Cs. Bruckner Adelaida
SIMKÓ KATALIN m.v.
Csermlényi Viktor
ILYÉS RÓBERT
Józsi
ÓDOR KRISTÓF
rendező
FORGÁCS PÉTER
tér
FORGÁCS PÉTER
jelmez
FÜZÉR ANNI
dramaturg
FARAGÓ ZSUZSA
a rendező munkatársa
JUHÁSZ GABRIELLA
súgó
BARNET MÓNIKA

Bővebben:
www.latinovitsszinhaz.eu
facebook.com/budaorsilatinovitsszinhaz
instagram.com/latinovits_szinhaz
2040 Budaörs, Szabadság út 26.
Pénztár: (23) 414 461
Szervezés: (23) 444 950
jegy@latinovitsszinhaz.eu

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here