Jókai Mór: Mit hozott a Mikulás /// No gyerekek! a ki szépen /Tudja viselni magát,/ Annak majd a jó Mikulás /Mindenféle szépet ád; /Tedd ki fiam az ablakba / Lefekvéskor a csizmád: / Mennyi mindent találsz benne / Mire fölkelsz, majd megládd! /Jó ember a Mikulás.///
A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus hagyományok szerint Szent Miklósnak, a római provinciában található püspökének állít emléket. Ő a gyermekek és diákok védőszentje. A magyar népi hagyományok, mint oly sok más, német hatásra alakultak ki. A különféle kolostori iskolákban adták elő Szent Miklós történetét. Ebből alakult ki az a szokás, hogy az ünnepnap előestéjén, egy magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak elnevezett, piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt, vizsgáztatta, dicsérte és ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette őket. A csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás pedig csak egy évszázadra tekint vissza. De amíg a két világháború között a Mikulás a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok és krampuszok voltak, ma már a Mikulás – országonként más-más alak – Lappföldön él és szánját rénszarvasok húzzák. A Télapó Magyarországon az 1950-es években váltotta a Mikulást egy darabig, ideológiai okok miatt, de ma már csak a szóismétlések elkerülése érdekében hívják hol Mikulásnak, hol Télapónak, nincs mögöttes tartalma.
Ma reggel a budaörsi gyerekek többsége is csokikat, narancsot és talán kisebb játékokat talált az ablakba kihelyezett, tisztára pucolt csizmájában. A városi óvodákba délelőtt érkezik a Mikulás, és ne feledjék: Budaörsre ma délután érkezik meg a városi Mikulás, 17 órára a művelődési házba! A belépés ingyenes.
