Lesz szúnyoggyérítés, lehetőleg a környezetet is megkímélve…

0
128

“Törekszünk olyan technológia alkalmazásra, amely nemcsak a jogszabályok által előírt feltételeket teljesíti, de környezettudatos eljárás is egyben” – nyilatkozta lapunknak a szúnyoggyérítéssel megbízott BTG Kft. ágens igazgatója, Halag Mónika.

 

Elhalasztják a szúnyoggyérítést – írtuk május 18-án, és a hírnek nagyon sokan örültek. A légi kémiai módszerrel történő módszernél ugyanis, amit meghirdettek, léteznek már a környezetre kevésbé ártalmas, biopermetszerek is, illetve az is csökkenti a környezet (más rovarok, madarak stb.) károsítását, ha már csak földi járművekről juttatják ki a kémiai szúnyogirtó szereket,  napnyugta után, emiatt a méhek és más – többségében nappal aktív – beporzók biztosan nem találkoznak a készítménnyel. A másik lehetőség a biológiai irtás, a hatóanyag itt egy baktérium által termelt fehérje, olyan toxin, ami a szúnyoglárvák bélrendszerébe jutva aktiválódik és végez velük. De csak a szúnyoglárvákkal, minden más élőlényre ártalmatlan. Ezt permet vagy granulátum formájában kell eljuttatni a szúnyogbölcsőnek tekinthető területekre, és mivel a lárvákra hat, a túlélők utódai nincsenek annyian, hogy egyhamar inváziót indíthassanak. Ennek alkalmazása Magyarországon annak ellenére igen alacsony, hogy egy 2018-as állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia már a biológiai szúnyoggyérítésre való áttérést szorgalmazta. 

Az előző cikkünk óta eltelt egy hónap, és bár a város területén csak egyes helyeken lehet találkozni szúnyogokkal, a hétvégén az egyik budaörsi közösségi oldalon azt vetette fel valaki, hogy lesz-e és mikor szúnyoggyérítés, mert őt már zavarják a csípések. Ott Wittinghoff Tamás polgármester egyebek között azt írta: “Nem egyszerű a helyzet! A biológiailag alkalmas szer nem kapható, ami más lényekre (méhek, stb…) ártalmas, azt nem szeretnénk használni…”

Így hát ismét a BTG-hez fordultunk további információkért. “Törekszünk olyan technológia alkalmazásra, amely nemcsak a jogszabályok által előírt feltételeket teljesíti, de környezettudatos eljárás is egyben“- nyilatkozta lapunknak a szúnyoggyérítéssel megbízott BTG Kft. ágens igazgatója, Halag Mónika. További kérdéseinkre válaszolva hozzátette: a biológiai módszer tudomása szerint még nem kiforrott és a szakértők főként vízparti településeken a medrek mellett ajánlják, Budaörs pedig nem ilyen. A vegyszer – bár nem mindegy, melyik fajta! – repülőgéppel szórása pedig azért a leghatékonyabb megoldás jelenleg, mert a földi járművek csak az utak mentét érik el, így épp a sűrűbb és lakott részekre, kertekbe nem kerül az anyagból. Amit tehát a BTG ágens igazgatója most mondhat, hogy lesz még az idén szúnyoggyérítés, de a pontos, megfelelő időpontját keresik, ahogy a környezetvédők és a gyérítést sürgetők által is elfogadható, kompromisszumos megoldást szintén.

A megoldást azonban nem kell mindig felülről várni (szó szerint a permetező repülőgépről, illetve átvitt értelemben a város vezetésétől), mert mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy kevesebb szúnyog csipkedjen esténként a lakásban, házban. Pestovics Ági, aki saját bevallása szerint nem szakértője a témának, de sok szakértőt ismer és több szakcikket tanulmányozott, az alábbiakban foglalta össze lapunk számára:

Ezt tehetjük mi magunk a szúnyogok ellen

Idén egyelőre még várat magára a szúnyoginvázió az aszályos tavasz és az áradások  elmaradása miatt. De az esős napok következtében valószínűleg egy-két héten belül meg fognak szaporodni a kellemetlen zümmögő élőlénytársaink, amik zavarják a nyári estéket és a békés éjszakai pihenésünket, viszkető hólyagokkal képesek beborítani kicsiket és nagyokat.

Azért, hogy kevesebb csípőszúnyog dongjon körülöttünk, mi magunk is sokat tehetünk, ráadásul nagyon egyszerű, olcsó és környezetbarát módokon is felléphetünk ellenük.

A szúnyogok bármilyen kis pangó vízbe képesek belepetézni, így a ház körül a saját kertünkben is millió számra tenyészhetnek ezek az idegesítő rovarok. Érdemes tehát a saját udvarunkon is söprögetni, vagyis körülnézni és vízteleníteni, hogy csökkenjen a számuk.

Mit tehetünk? Az esőzések után  járjuk körül a házat, és próbáljunk felderíteni minden összegyűlt vizet. Öntsük ki a pangó vizet vödrökből, virágvázákból, kerti dézsákból, homokozó játékokból, borítsuk le azt a fóliával, ponyvával borított területekről. A kihelyezett madáritatók vizét is cseréljük rendszeresen, pár naponta, hogy a belekerült lárváknak ne legyen lehetősége kikelni.

Érdemes rendszeresen ellenőrizni az ereszcsatornákat és az esővíz elvezető árkokat is, szükség esetén szüntessük meg az eltömődésüket. Ha megreked bennük a víz, szintén alkalmas terepet adnak a szúnyognövendékeknek, így azok akár az ablakunk alatt-felett is nevelkedhetnek.

A kerti medencéket érdemes letakarni abban az időszakban, amikor nem használjuk őket. Tavasszal pedig, a fagyos idők elmúltával engedjük le belőlük a vizet, hogy ne legyen belőlük sem házi szúnyogkeltető.

A kerti csobogók, szökőkutak, tavacskák használaton kívül szintén jó búvóhelyek a lárváknak. Előbbieket vízmentesítsük, takarítsuk rendszeresen, utóbbiakba telepítsünk halakat, amelyek megeszik a lárvákat.

Ha esővizet gyűjtünk, az ezt felfogó dézsákat, hordókat, tartályokat fedjük le apró lyukú hálóval, hogy ne repülhessenek és petézhessenek bele a kifejlett szúnyogok. (A Szúnyoglárva Program [https://www.facebook.com/szunyoglarvaprogram] című lakossági tájékoztató facebook oldalon még sok hasznos tippet olvashatunk a háztáji szúnyoginvázió megelőzéséről.)

Ha a fentieket mi és a szomszédok is megfogadjuk, máris sokat tettünk azért, hogy sokkal kevesebb szúnyoggal kelljen megküzdenünk a nyári estéken.

Akkor is vannak hatásos lehetőségeink a védekezésre, ha a fentiek ellenére mégis megjelennek a szúnyogok, hiszen néhány fajuk akár kilométereket is vándorol a kikelés helyétől, hogy csípni valót találjon. Kézenfekvő módszer a szúnyoghálók felszerelése, amelyből ma már létezik rolós, elhúzható, mobil megoldás is, és szinte bármilyen nyílászáróra felszerelhetőek. De vannak olyan növények is, amelyek segítenek távol tartani a szúnyogokat, és még a kertünk, erkélyünk, teraszunk, ablakunk díszeivé is válnak, sőt egy-egy szabadtéri vacsorán egyből a tányérunkra vagy a poharunkba is szedhetjük őket.  A levendula, a citromfű, a különböző menták, a rozmaring, a bazsalikom, a kamilla mind olyan gyógy- és fűszernövények, amelyek illatától irtóznak a szúnyogok. A többségükkel akár közvetlenül is bedörzsölhetjük a bőrünket, és akkor bolti szúnyogriasztó kencék és/vagy parfüm helyett is alkalmasak. De ültethetünk büdöskét, bojtocskát, sőt az elszántabb kerttulajdonosok akár dézsás eukaliptuszt is tarthatnak, ezek illatát sem kedvelik a szúnyogok.

Az ellenségünk ellensége a barátunk: madarakkal és denevérekkel a szúnyogok ellen!

A szúnyogoknak rajtunk kívül is van még jó néhány ellensége, így érdemes arra is törekednünk, hogy a kertünkben kedvező körülményeket teremtsünk számukra, de legalább ne üldözzük el őket. Egy denevér például egy nap alatt 1000 szúnyogot is elfogyaszthat, egész életében pedig több mint 2,5 millió rovartól szabadít meg minket. Érdemes akár denevérodúk kihelyezésével élőhelyet teremteni ezeknek az állatoknak a kertünkben, házunk környékén. A fecskék szintén szívesen fogyasztják a repülő szúnyogokat, ezért rájuk is tekintsünk segítőként, fészkeiket ne verjük le. Budaörsön például a katolikus templom mellett, a Szabadság út és a Nefelejcs utca sarkán álló háztömb falain laknak még fecskék, és az ott lakók meg is erősítették, hogy náluk ritka vendég a szúnyog. A pókok és a sűrű bokrokban szívesen bujkáló énekesmadarak (pl. poszáták, füzikék és rokonaik) a nappal a levelek fonákján pihenő szúnyogokat is elkapják, így számukra is érdemes élőhelyet biztosítani a kertben. A madárbarát kert kialakításáról a Magyar Madártani Egyesület [https://www.mme.hu/madarbarat_kert_program] oldalán lehet bővebben tájékozódni. Az ő honlapjukon is található még információ arról, mi mindent tehetünk mi magunk a szúnyogok ellen.

Halag Mónika a saját házunk táján a fentieken kívül még a rendszeres fűnyírást ajánlotta a szúnyogcsípések elkerülése érdekében.