Lakásépítés: fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúra várható

0
321

A szó szerint hét szűk esztendő után a 2016-ban tapasztalt kereslet növekedés tartja lázban az építési piacot. Azok a cégek is komoly várakozással tekintenek az évre, amelyek tavaly még nem érezték a piacélénkítő intézkedések hatását – derül ki a budaörsi Build-Communication most közzé tett elemzéséből.

De vajon meddig tart mindez és vajon „eladjuk” 2019-ig a következő pár évet is?

Ennek reális megítéléséhez kínál adatokat az Építési Piaci Prognózis, amelynek elkészült az idei frissítése. A néhány év után ismét kiadott hiánypótló anyag az elkövetkező évek építési piacának számszerű becslései mellett olyan trendek elemzésére is vállalkozik, amelyek az építőipari cégek középtávon gondolkodó és tervező vezetőinek döntéseit segíti.

Ami a legfontosabb: a növekedés motorjaként az elkövetkező években a lakásépítést emeli ki, de előrejelzése szerint a konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan erős lesz, mint amit 2000-2009 között éltünk meg. Sőt, az őszi becsléseket finomra hangolva, a prognózis a felfutást még intenzívebbnek és sajnos még rövidebbnek várja.

 Az építőipari marketing szakérője, a Build-Communication megbízásából 2016 év végén, ismét Varga Dénes, közgazdász szakmai irányításával készült el a 115 oldalas hiánypóló tanulmány, amelynek frissítése (37 oldalon) a 2017. első negyedéves építési adatok megjelenése után készült el.

Az EU támogatások felhasználásának alacsony hatékonysága később okozhat gondot. Varga Dénes, véleménye szerint ma Magyarországon a kormány gazdaságpolitikája határozza meg leginkább az építési piac jövőbeli lehetőségeit. „Ami a külföldről beáramló működő tőke szerepét illeti, annak hatása a magyar gazdasági növekedésre 1994 -2007 között igen jelentős volt. Ma már viszont az uniós támogatások hatása jelentősebb. Az éves átlagban bejövő, mintegy nettó 1000 milliárd forint uniós támogatás akkor is jelentősen emeli az építési keresletet, ha azt alacsony hatékonysággal használjuk fel. Az uniós támogatások alacsony hatékonyságú felhasználásának negatív következményei meg inkább hosszabb távon jelentkeznek majd.” – hangsúlyozta az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője.

Az építőipari teljesítmény értékét tekintve a prognózis a tavalyi mintegy 18 százalékos visszaeséshez képest idén 18 százalékos, 2019-ben, ennél is magasabb, 20 százalékos növekedést valószínűsített. A lakásépítés volumenének bővülését idén 55 százalékra teszi az év végéig.

Még intenzívebb és sajnos még rövidebb lesz a felfutás

A lakásépítésben 2016-tól összességében négy, a korábbiakhoz képest jó évet harangozott be az óvatos előrejelzés. Ez most annyiban módosult, hogy az még intenzívebb lehet, ám a csúcspont nem 2019-ben, hanem már 2018-ban valószínűsíthető, akár 25 ezret megközelítő lakásszámmal. Ennek oka, hogy úgy tűnik, az élénkítő intézkedések jobban megmozdították a piacot, ugyanakkor a határidőhöz kötött kedvezményes ÁFA hatását ma már jobban meg lehet ítélni. Amellett viszont kitart Varga Dénes, hogy a gyors felfutás ellenére 2020-ban már ismét jelentős csökkenés várható a lakásépítésben, és a gazdasági növekedés viszonylag magas ütemét a kormányzati várakozásokkal szemben továbbra sem tartja fenntarthatónak.

{gallery}Epitesi konjunktura{/gallery}