Budaörs önkormányzata ebben az évben először szervezi meg a közösségi költségvetést, amelynek lényege, hogy a 2025-ös költségvetésben 100 millió forint sorsáról a budaörsiek dönthetnek, azaz civilszervezetek és a város lakói pályázati úton adhatnak be javaslatokat, hogy mire fordítsa a város ezt a pénzt. Több budaörsi civilszervezetet és magánszemélyt kerestünk meg, hogy készülnek-e/ készül-e most vagy a későbbiekben ilyen ötlettel, és ha igen, mivel. Illetve, ha nem, miért nem kívánnak/kíván élni a lehetőséggel, illetve pályázaton kívül milyen fejlesztést szeretnének/szeretne látni itt helyben a jövőben az önkormányzattól.
A kapott válaszokat folyamatosan online jelentetjük meg, és a februári nyomtatott lapunkban jelenik meg ezekből egy összeállítás.
Az első-második részben a kerékpárosok és az állatvédők elképzeléseit olvashatták. A harmadik részben pedig további heten válaszoltak és színesítették az ötlettárt. Majd a tűzoltó egyesület elnökének, Tóth Anna zenetörténésznek és a Zöldkör Egyesület vezetőjének az elképzeléseit olvashatták. Ezúttal a Húsznegyven egyesület ajánlja fel szakmai segítségét, illetve a Kertbarátok mondják el javasataikat.
Dobos Botond Zsolt DLA, a HÚSZNEGYVEN Budaörsi Építész Egyesület elnöke: „Magyon szívesen segítünk bárkinek megfogalmazni az ötleteit”
A közösségi költségvetést egy kivételes lehetőségnek tartom, amely alkalmat biztosíthat arra, hogy a városlakók beleszólhassanak a környezetük alakításába, a városunk jobbá tételébe.
Meggyőződésem, hogy a társadalmunk „felnövésének” egyik alappillére a civil kezdeményezések megerősödése. Az, hogy a környezetükért tenni akaró emberek összefogjanak, és egy cél érdekében együtt lépéseket tegyenek, és ezzel legyőzzék azt az apátiát, ami jelen pillanatban a társadalmunkat alapvetően meghatározza. Ezért szeretnék lelkesíteni mindenkit, hogy gondolkozzon azon, hogy mi tenne hozzá ahhoz, hogy jobban érezze magát a városunkban. Hogy ne csak tiltakozásokkal, facebook posztokkal és petíciókkal kommunikálhassunk a városvezetéssel, hanem ötleteinkkel is segíthessünk. Hogy tudassuk a döntéshozókkal, hogy milyen apróságokon is múlhat, hogy még jobb városnak lássuk Budaörsöt.
Nyilván nehéz felmérni az adott költségvetési keret által biztosított lehetőségeket, hiszen a megadott 100 millió forintnyi keret egy magánembernek sok, de egy jelentősebb városi beruházás lebonyolításához kevés. De azt gondolom, hogy ez egy olyan platform, ami pont nem a jelentős városi beruházásokat célozza, hanem az olyan pontszerű mikrobeavatkozásokat, amelyek megléte élhetőbbé teszik a várost. És hangsúlyozom, hogy ez a program szerintem nem elsősorban a közvetlenül megvalósuló projektek miatt jelentős, hanem egy nagyon jó lehetőség a város vezetésének, hogy egy átfogó képet kapjon arról, hogy milyen irányban szeretnénk, hogy fejlődjön a városunk.
A Húsznegyven keretein belül egy szakmailag elég felkészült, progresszív és naprakész szellemi műhely alakult ki. Építészként és urbanistaként, ismerve a nemzetközi szakmai közélet tendenciáit, illetve a világot járva számtalan olyan referenciát ismerünk, amelyet – a helyi viszonyokhoz adaptálva – meg lehetne valósítani Budaörsön is. A közösségi költségvetés azonban mindenkinek teret biztosít arra, hogy az ötleteit beterjessze a városvezetés, és a város lakossága elé, nem csak a szakmabelieknek. Nem szeretnénk ezt a lehetőséget elvenni a lakosságtól, ezért – bár lesz pár ötletünk, amelyeket szeretnénk a nagyközönség elé tárni – nem szeretnénk szakmai javaslatokkal elárasztani ezt a kezdeményezést. Viszont nagyon szívesen segítünk bárkinek megfogalmazni az ötleteit. Szívesebben lennénk alulról jövő kezdeményezések katalizátorai, mint ötletgazdák!
Kereshetnek minket olyan projektekkel, aminek van megfelelő társadalmi támogatottsága, de esetleg akadozik a megfogalmazásuk. Ha bárki úgy érzi, hogy szívesen gondolkodna velünk együtt, akkor keressen minket a honlapunkon fellelhető kontaktokon vagy a közösségi hálón!
Nagyon remélem, hogy sikeres lesz ez a kezdeményezés Budaörsön, és számos olyan ötlet fog befutni, ami elég széles társadalmi támogatottságot kap ahhoz, hogy megvalósulhasson. Bíztatok mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel! Legyen sikeres ez az akció!
Nagy Sándor Lászlóné Nyíri Ágnes a Budaörsi Kertbarátok Dr. Luntz Ottokár Egyesületének tagja, egyik fő szervezője: „A teljesség igénye nélkül…”
Több éve próbálom javaslatokkal, ötletekkel, a Kertbarát Egyesület tagjaival szebbé, jobbá tenni a városomat. Tudom a mondást, „senki sem lehet próféta saját hazájában”! Ennek ellenére továbbra is bízom abban, hogy a civilek kérései meghallgatásra, elismerésre, megvalósításra kerülnek, és bízom benne, hogy a most felajánlott pénzt hasznos dolgok létrehozására használhatjuk fel. Előre is köszönjük!
A teljesség igénye nélkül, az eddig összegyűlt javaslataink: 1. A vasútállomáson, városunk előszobájában a kertbarátok által kialakított, szoborral, kopjafával díszített kis parkhoz hozzá kellene kapcsolni egy drótháló megszüntetésével a most még elhanyagolt, gazos területet, és egy Kiűzetési Emlékparkot kellene létrehozni mementóként a sváb, a cigány, a zsidó, a kulák, az arisztokrata származású, igazságtalanul elhurcolt, kiűzött, meggyötört emberek emlékére. 2. A Naphegyre felvezető, patakszerű horhosban, (ahol mindig van víz a forrásoknak köszönhetően) a Kertészeti Egyetem által készített tanulmány alapján megálmodott kies kiránduló- és tanösvény megvalósítása. Ennek egyik állomásának szánt háziállat- és kiskert bemutató már régóta működik az óvodások, iskolások örömére! 3. Napi zöldség- és gyümölcsárusító hely a CBA elé. (PADKAPIAC). 3. Őszibarack fajtabemutató, úgynevezett („Tündérkert”) a Kertészeti Egyetem, a Heimatmuseum és a kertbarátok közös gondozásában a múzeum kertjében. 4. Az esővíz megtartási, illetve elvezetési problémák megoldása esővízgyűjtők, záportározók, esőparkok, esőkertek segítségével. 5. A sokak által jelzett tárolóhely hiány, próbahelyszín hiány megoldására, a helyi védettségű, évek óta kihasználatlan Lenz–féle hűtőház helyrehozatala, hasznosítása.
Gém Margit olvasó: Kellene több szemétgyűjtő…
A sorozat cikkei:
Frissítve! Közösségi költségvetési ötletek (4. rész) – Újabb konkrét kérések