“Közbeolvasás” közel négy órán át

0
264

Ennél furcsább közmeghallgatásban még nem volt részünk” – mondta P. Tibor (a teljes nevét nem lehetett érteni) a Szarvas utcából, amiben több szempontból is igaza volt. Amire ő utalt, hogy a járvány negyedik hulláma miatt bár az eseményt megtartották, korlátozó intézkedéseket hozott az önkormányzat. A nagyteremben maradt a képviselő testületi üléseken megszokott körív, amely mellett a polgármester, a képviselők és a hivatal dolgozói ültek. Az újságíróknak a fal mellett, egymástól bő két méteres távolságban biztosítottak helyet, a fórumra érkezők pedig az aulában húzhattak sorszámot a hozzászóláshoz, és egyszerre mindig csak öten tartózkodhattak a tanácsteremben, a többiek az aulában kihelyezett tévén követhették nyomon, hogy mi zajlik fent. P. Tibor szerint sajnos a technikai háttér nem volt éppen a legjobb, így mire sorra került, hol hallotta lent, ki mit mond, hol meg nem.

Furcsa volt azonban ez a közmeghallgatás más szempontból is, amit Wittinghoff Tamás polgármester a 17 órás kezdést követő negyedik óra vége felé, meglehetősen fáradtan így fogalmazott meg: nevezzük inkább „közbeolvasásnak” azt, ami itt zajlik, mint lakossági fórumnak. Ezt  Bencsák Gergelynek mondta, aki miután kétszer is szót kérve hosszasan sorolta a problémákat (egy rossz helyen lévő oszloptól kezdve a hordalék eltakarításon és az utca névtáblák hiányán át egy elbontott gyalogos hídig) és eközben többször is elmondta, hogy ő ezekre régóta válaszokat szeretne (melyeket Lőrincz Mihály műszaki ügyosztály vezetőtől meg is kapott), valójában nem volt a válaszokra kíváncsi. Ahogy saját bevallása szerint Wittinghoff Tamás beszámolójára sem, hiszen legelőször azt kérte számon a városvezetőn, hogy miért tartott mintegy 35 perces prezentációt, elvéve ezzel a hozzászólásoktól az időt.

Visszaugorva tehát időrendben a közmeghallgatás elejére, az valóban úgy kezdődött, mint minden közmeghallgatás, hogy a polgármester összefoglalta az előző lakossági fórum óta történt legfontosabb önkormányzati eredményeket és feladatokat. Röviden bemutatta, hogy mit tettek az elmúlt másfél évben a lakosságért a koronavírus szorításában. Majd diagramokon láthattuk, hogy az állami elvonások után 2015-től 2020-ig miként alakultak az önkormányzat bevételei (kisebb ingadozásokkal lényegében stagnáltak 11 milliárd forint körül), hogy az állami elvonások mértéke 2018-ban még 2,14 milliárd forint, de 2021-ben márt 3,033 plusz 0,17 plusz 0,9 milliárd. Hogy az adóbevétel 2015-ben 7,66 milliárd volt, majd 2019-ben már 10.06, de tavaly már visszaesett 8,95 milliárdra. Egy következő diagram azt szemléltette, hogy Budaörs továbbra is vonzó lakóhely, hiszen a lakosság száma évről-évre nő és mára elérte a 30 ezret. És láthattunk adatokat az egyre emelkedő budaörsi ingatlanárakról.

Aminek persze vannak árnyoldalai is, a lakosság nagy része által egyre kevésbé kívánatos újabb és újabb építkezések, a kertvárosi jelleg megszűnése.  Wittinghoff Tamás tehát egészen biztosan számított rá, hogy ilyen jellegű hozzászólások is lesznek, hiszen már a bevezetőben igyekezett elébe menni a később valóban erőteljesen rázúduló vádaknak, hogy az önkormányzat a szabadjára engedte ezt a folyamatot. Egy következő dián ugyanis az építési szabályzatban elkövetett kormányzati káoszt vázolta fel, illetve egy másikon az építésügyet érintő, csak 2021 nyarán bekövetkezett jogszabályváltozásokat sorolta fel.

Még mindig a polgármesteri beszámolót ismertetve: bemutatta a fejlesztési kiadások alakulását (ebben is 2019 volt a legjobb évünk), majd konkrét fejlesztéseket: körforgalom épül a Csata utca – Garibaldi utcai kereszteződésben; járdák, parkolók épültek, forgalomcsillapításra került sor, gyalogátkelőhelyek korszerűsödtek, hidak, árkok, csatornák, víztározó épültek. Elkészült a buszvégállomás, átadták a Zombori utcai idősek otthon új szárnyát, folyamatosan újul az egészségügyi központ, fejlődik, szépül az uszoda. Felújították a PostART nagytermét, korszerűsítették a Régészeti kiállítás épületét, a lakótelepen új rendelőt vásároltak meg, és további intézményekben is beruháztak. Csakúgy mint az óvodákban, bölcsődékben. Megújult a gördeszkapálya, és végre átadták az Árok utcai futballpályát, ami nem önkormányzati beruházás volt, de Budaörs is jelentősen támogatta anyagilag.

Hosszabban értékelte a polgármester azt a diagramot, ami az egyes városi szolgáltatásokkal való elégedettséget mutatta be, kiemelve, hogy az egészségügyi ellátás helyzete egyre rosszabb az egész országban, és ez nálunk is nagyon sok, jogos elégedetlenséggel jár.

És itt a polgármester megint csak előre igyekezett választ adni azoknak, akik a Frankhegyről jöttek el, (hogy többen lesznek, mint a város más részeiből és kritikusabbak, az az elmúlt évek közmeghallgatásán lezajlottak tükrében várható volt), ugyanis egy közvélemény kutatásban rákérdeztek, hogy mit szeretnének inkább az itt élők, a meglévő intézmények fejlesztését és támogatását, vagy a Frankhegy infrastrukturális fejlesztését. És bizony a 93, 6 százalék a meglévő intézményeket fejlesztené.

Az első hozzászóló Pusztainé, a frankhegyi víziközmű társaság elnöke volt, aki „négyezer frankhegyi nevében” mondta el, hogy álláspontjuk szerint milyen jogszabályokat sért meg az önkormányzat azzal, hogy a területet nem fejleszti. Majd a végén kijelentette, hogy neki sem tetszik, hogy zsebkendőnyi telekre építenek társasházakat, mert így megszűnik a zöldfelület .  A polgármester megjegyezte, hogy ebben  vajon csak ő lát ellentmondást? Elsősorban az újonnan Budaörsre települteknek így foglalta össze immár sokadszor Bocsi István jegyző a frankhegyi telektulajdonosok és az önkormányzat közötti több évtizedes és egyre jobban elmérgesedő vita lényegét:  ezen a részen mintegy 150 hektár egykori erdőről van szó, ami részben még ma is az, és amely területet a tanácsi rendszerben 1978-ban belterületbe vontak és felparcelláztak. Ez az óta is üdülőterület, és akkora, mint Budaörs lakóterületének az egyharmada.  Az átminősítés tehát hatalmas forgalmat generálna és megnövekedne a városi utak, közművek, intézmények leterheltsége. Az önkormányzat abban megpróbált partner lenni, hogy mozaikszerűen, egyes jól elhatárolható részeken induljon meg az ott élőkkel közösen az infrastruktúra fejlesztése, aminek a kidolgozásába sok időt és pénzt fektettek, de az egyeztetések megszakadtak, mert a tulajdonosok képviselői ezt a megoldást is elutasították.

Az este során többször visszatért a Frankhegy problémája, ami „Budaörs zöld tüdeje”, de „víz nélkül az sem lesz már sokáig”, hangzott el. Viszont a víz bevezetését a megfelelő méretű utak  kialakítása nélkül nem támogatja az önkormányzat…, a telektulajdonosok viszont ingyen nem adják le hozzá az ingatlanjaikból a szükséges részt…, de „emberi jog, hogy legyen ott víz”, és „Wittinghoff Tamás szándékosan akadályozza a vízellátást”  -hangzott el.

Kamaraerdőről is több hozzászóló volt, elsősorban a közlekedési gondok és a körforgalomnál a száguldozó autók miatt. Lőrincz Mihály elmondta, hogy egyelőre egy vadkamerát helyeztek ki, de három állandó kamerát is terveznek oda, és a közmeghallgatáson jelen lévő budaörsi rendőrkapitány is feljegyezte a problémát.  Ahogy azt is, hogy a biciklisek és a rolleresek egyre inkább veszélyt jelentenek a közlekedésben, az utóbbiak főleg a járdán.

Mint már említettük, többen tették szóvá, hogy „Budaörs építészetileg rendetlen”, illetve hogy lassan alig marad zöldterület, hogy az építkezők kivágják a fákat (ez utóbbira a jegyző elmondta, hogy helyi rendeletben írták elő, hogy minden kivágott fa, így a gyümölcsfák helyett is újakat kell ültetni, a kivágott fával megegyező átmérővel). És bár a polgármesteri bevezetőben is elhangzott és jó pár alkalommal még, hogy az önkormányzatnak 2013 óta nincs építéshatósági jogköre, erre bizony most is többen rácsodálkoztak. Azt meg végképp nem tudták elhinni, hogy semmilyen információt sem kapnak a városházán arról, hogy hol, mi épül.  De akkor mire való a Helyi Építési Szabályzat? – tette fel a közösségi oldalakon is visszatérő kérdést egy férfi. Elvileg valóban az szabályozza, hogy például egy városrészen milyen magas házak épülhetnek, mekkora lehet a telkek beépítettsége, ám a betartása a tervező felelőssége, aki nem kell, hogy szankcióra számítson, mert az önkormányzat nem ellenőrizheti – tudtuk meg.

Miért nincs Budaörsnek saját csendrendelete? – vetette fel Balázs Géza, és később ez is többször szóba került. Egyrészt az építkezéssel járó zajok, másrészt a „randalírozó vendégmunkások” miatt. Mint kiderült,  ezt is központilag szabályozza az állam és bár a közterület felügyelők igyekeznek figyelni rá, ha ilyen probléma van, tenni ellene nehéz.

Bár az előzőekben már utaltunk rá, az elhangzottak tartalmi leírásával nehéz visszaadni olvasóink számára a közmeghallgatás hangulatát. (Az ülésről készült videó ITT tekintő meg.) Néhányan ugyanis rendkívül agresszíven léptek fel, hosszú oldalakon keresztül előre megírt, a városvezetést támadó, a polgármesterrel szemben személyeskedő szövegeket olvastak fel (amit ő hol higgadtan, majd egyre kevésbé higgadtan fogadott), és bizony volt, hogy már az érdemi hozzászólás előtt kellemetlen vita alakult ki arról, hogy miért is kell felvenni a maszkot. Wittinghoff Tamás több esetben is távozásra szólította fel a szabályokat semmibe vevőket, de végül senkit nem kellett kivezettetni.

 

 

 

 

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here