Üdvözlettel:
Eller Erzsébet felelős szerkesztő
Portik-Kaszás Zsófia a kiadó ügyvezetője
Borhegyi Éva főmunkatárs
Eller Mária hirdetésszervező
Kaszás Zoltán grafikus, nyomdai előkészítés
Karácsonyi gondolatok
Jó-Istenünk nem akarta, hogy születéséből kisded kultusz legyen. Ezért nem ismert pontosan Jézus Krisztus születésének dátuma. Valamikor az időszámításunk előtti 3-4.évben született Betlehemben.
A helyszín azonban bizonyos a bibliai messiási próféciákból. Mikeás próféta (aki valószínűleg ie740 és 670 között élt) így jövendölt: „De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izraelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”
Az egészen biztos, hogy Nagy Heródes halála előtti időpontról van szó. Nagy Heródes hatalmát féltve szörnyű gaztettet követett el. Betlehem és környékén minden 2 évnél fiatalabb fiúgyermeket meggyilkoltatott. Ők az ún. Aprószentek. Jézus Krisztust azonban nem sikerült elpusztítania. Az Atya Megváltási terve szerint, édesanyjával Szűz Máriával, annak jegyesével Józseffel Egyiptomba menekültek a gyermek születése után nem sokkal. Ehhez a szükséges anyagi fedezetet a napkeleti bölcsek, a „Háromkirályok” adományai biztosították, az akkortájt nagyon értékes tömjén, az arany és a mirha.
Érdemes elgondolkozni azon, hogy a Jó és Gonosz küzdelmében milyen nyilvánvalóan jelenik meg az Atya akarata. Az isteni akarat a nagy transzcendens csatában folyamatosan győzedelmeskedik. Minden részgyőzelem a nagy végső győzelemre mutat. Jézus Krisztus és szülei Nagy Heródes halála után óvatosan tértek vissza (isteni sugallatra) és a rossz hírű kicsiny településre Názáretbe költöztek. Itt nőtt fel Megváltónk szegény körülmények között, ácsmester apjának segítve a dolgos munkában.
Jézus Krisztus születésének ténye gyönyörűséggel tölt el minden embert. Karácsonykor még azok is örömmel gondolnak erre, akik máskor nem. Viszont ami még a születésénél is fontosabb, az a halála, „hisz értünk emberekért, a mi üdvösségünkért leszállt a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből” és megváltotta az emberiséget a bűneitől helyettes áldozatával. Sokan ódzkodnak attól a gondolattól, hogy valaki,- aki ráadásul egészen Isten és egészen Ember -, az ő bűneikért ekkora áldozatot vállalt.
A Jó-Isten fölülről jövő gondoskodása nélkül lehetetlen akárcsak egyetlen embernek a jó útra térése is. Az az érdekes, hogy még mielőtt bizonyítottunk volna, Jézus Krisztus helyettes áldozata alapján, tulajdonítással és részesítéssel isteni kegyelemben részesülhetünk. Amit azonban nem mulaszthatunk el, az a hit, Jézus Krisztus megváltásában. Az Atya nekünk tulajdonítja Jézus Krisztus helyettes áldozatát és részesít a kegyelemben.
A SZERETET ünnepén ne csak a tárgyi ajándékokkal legyünk elfoglalva, hanem azzal, hogy annál többet nem adhatunk a másiknak, családunknak, szeretteinknek, minthogy feltétlen szeretetünkkel ajándékozzuk meg. A legtöbb ember igazi „szeretet nyelve” a minőségi idő. Ebből adjunk egymásnak minél többet, minél tartalmasabban legalább most karácsonykor. De ne csak most, hanem egész évben ezzel a figyelemmel forduljunk egymás felé. Rohanó világunkban a szülők azt veszik észre, hogy gyermekeik pillanatok alatt felnőnek. Amit kiskorukban elmulasztanak az együttlétekből, azt már soha többé nem pótolhatják be. Ezért ne sajnáljuk az időt, apró figyelmességekre, közös kirándulásokra, közös családi játékos programokra.
Régebben a karácsonyi ünnepek legkellemesebb része volt, hogy a kicsik társasjátékát az egész nagy család játszotta. Ma sajnos az elektronikus játékok sokszor már nem alkalmasak erre. Akkor viszont azt ajánlom mindenkinek, hogy nagyon jó, tartalmas beszélgetésekkel töltsük ki, a gyorsan elröpülő ünnepi pillanatokat. Hagyjuk a kicsiket is beleszólni, a nagyok „témáiba”. Vissza nem térő, felejthetetlen emlékeink születhetnek belőle.
Kívánok mindenkinek örömteli, meghitt, áldott, boldog, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket!
Írta: Eller Mária
