Kortárs építészet Budaörsön (1. rész)

0
712

„Elegáns és visszafogott”

Budaörs arculatának kortárs építészeti oldalát mutatjuk be új sorozatunkban, azzal a céllal, hogy megismerjük a városkép főbb jellemzőit és eligazodjunk struktúrájában, szakemberek segítségét kérve, hiszen az építészek célja a laikusnak nem minden esetben egyértelmű. Bemutatjuk Budaörs meghatározó középületeit és néhány arra érdemes lakóházat, valamint mindezek igazolt helyét a 21. századi, gyors ütemben fejlődő város életében.

Az építészet megítéléséről mindig az a régi rajzóra jut eszembe, amikor a Tér-Forma-Szín című, általános iskolai művészettörténet könyvben a Frank Lloyd Wright által tervezett „Vízesés házat” tanulmányoztuk, és az osztály egyöntetűen megállapította, hogy zavarja szemünket amikor egy szép természeti környezet közepén betonkockák vannak. Nagy megrökönyödésünkre azonban kiderült, hogy éppen az ellenkezője „igaz”, vagyis a tervező a természettel harmonizálónak szánta a lépcsőzetesen teraszos, patak fölött álló nyaralót. A természetszerető, környezettudatos emberek gondolkozásában a betonkocka látványa még mindig élet- és emberidegen, mert a szennyező és rideg nagyvárosokat idézi. A szakemberek magyarázataiból azonban sorozatunk további részeiben remélhetőn majd kiderül, hogy valójában melyik típusú ház szolgálja jobban a fenntartható fejlődést: a régi vagy az új.

Budaörsön a rendszerváltozás után a város gyors ütemű növekedésnek és fejlődésnek indult és az elmúlt húsz év alatt kétszeresére, 30 ezer fölé nőtt a lakosság száma, mely az infrastruktúra bővülését és a lakóépületek mennyiségének gyarapodását is maga után vonta. A városnak történelmi szempontból jelentős építészeti értékei az itt élt svábság hagyatéka. Ezt többé-kevésbé igyekszik a város vezetése megőrizni, ahogy azt a tavaly júniusban indult és idén januárban zárult védett házak sorozatunk is tükrözi, amit egy kiállítással zártunk. Ugyanakkor az idők változása folyamán egyre nagyobb mértékben jelentek meg a modern épületek, és ezt a kettőt, a hagyományosat és az újat érdemes harmóniába hozni.

Az új építésű házak külsejéről persze megoszlanak a vélemények. Cikksorozatunknak azonban nem az a  célja, hogy konkrét épületek kapcsán foglaljunk állást a vitában, hogy mi a szép és mi nem, hanem az, hogy több szempontból láttassuk ezeket az épületeket, funkcionalitásukban, külsejükben, egész környezetükben és önmagukban. Azt pedig majd az olvasó döntheti el, hogy vajon ezeknek a modern épületeknek milyen lesz a megítélése az utánunk következő nemzedékek részéről.

S hogy mindjárt legyen egy konkrét példánk is: egy budaörsi ház nyerte meg néhány hete a Creaton South-East Europe Kft. által kiírt „Equitone – Az anyag természete” című, építészeknek szóló pályázatot. Erről az epiteszforum.hu számolt be. „Budaörs kisvárosias környezetéhez illeszkedő ikerház megformálása modern, anyaghasználata elegáns és visszafogott”  – hangzott el az értékelésben. A nyertes épület homlokzata világosszürke és fehér, természetes Equitone szálcement lapokkal burkolt, amelyhez a tervezők gyakorlott kézzel nyúltak, hiszen nem először használták azt. Halmosi Erik, Prohászka Benedek és Solymár Annamária tervezési programja szerint az egy telekre épülő két lakás kialakítása hasonló: a belső tér sokoldalú bútorozhatósága és alakíthatósága mellett az ikerház mindkét tagja kielégíti egy-egy család igényeit. (…) A telepítés ilyen módja biztosítja a kertek kellemes térérzetét és teremt megfelelő intimitást is. A gépkocsik elhelyezését a lakások előtt biztosították, a hozzájuk tartozó kerti tárolókkal együtt. A megfelelő méretű előkert iránti igény miatt (a szükséges elő-, oldal-, és hátsó kertek megtartásával együtt) – illetve illeszkedve az utca többi épületéhez – az iroda által tervezett ingatlanok is az utcától hátrébb húzva helyezkednek el. A részben pergolával áttört, fedett gépkocsi tároló könnyűszerkezetes tetővel csatlakozik a lakóegységekhez, amely a teraszok fedésében folytatódik, ezzel biztosít egységes, rendezett megjelenést. A könnyűszerkezetes tető alatt kapott helyet a kerti eszközök tárolására alkalmas két fészer. A homlokzatok a kedvezőbb, déli tájolás felé nyitottak, ide kerültek a teraszok és a saját kertterületek is. A kedvezőtlenebb, északi oldalon a zártabb falak mögött a közlekedő és tároló helyiségek találhatók, ablakaik pedig az itt elhelyezett gépkocsi behajtóra néznek. A nyílászárók a variálható bútorozhatóság elveit figyelembe véve szigorúan rendezettek. „A tervezők az épületek elhelyezését mintha az utca nevéből csenték volna. Az Átlós utca 21. telkére ugyanis átlósan szerkesztették őket. Felismerték, hogy a ferdeség révén differenciált térrészeket és kapcsolatokat tudnak teremteni. Nyoma sincs az oldalkertek és a kertkapcsolatok keresgélésével töltött kínlódásnak. Egyetlen gesztus a helyére tett mindent. Ugyanez a magabiztosság olvasható ki a tömegek alakításából, ahogy a homlokzaton a mindösszesen kétféle felület alkalmazásából is. A budaörsi Átlós utcába helyezett átlós épület gesztusa követendő példát teremt a kisvárosi, kertvárosi kortárs hazai lakóépület építésben.” – méltatta a díjazott pályaművet Patartics Zorán, Ybl Miklós és Pro Architectura díjas építész, a zsűri tagja.

Írta: Borhegyi Éva – Halmosi Erik (Fotó a nyertes házról: Lasztóczi Péter)

Sorozatunk a régi, védett házakról: a záró kiállításról ITT írtunk, interjú a főépítésszel ITT, korábbi cikkeink:

Bevezető ITT

Budapesti út régi házai ITT

A Templom tér régi házai ITT

A kőhegyi pincék 1. rész ITT

A kőhegyi pincék 2. rész ITT és ahhoz kapcsolódó cikkünk: A Budakeszi utca 11. története ITT

A Farkasréti út és környéke ITT

Néhány különösen érdekes épület ITT

Korábbi cikkek a régi épületeinkről:

A “kastély”, régi udvarházról többek között ITT és ITT írtunk.

A Zichy majorról ITT írtunk.