Környezettudatos anyukák beszélgetése a PostART-on

0
353

„Bolygónk a jövőnk” címmel kerekasztal beszélgetés volt január 16-án este a PostArt-on, amit a „Földlakók Környezettudatos Suli”-ja szervezett. Az iskola megnyitása Törökbálinton 2019. szeptemberében várható, de ezzel kapcsolatban is lesz nyílt nap Budaörsön, ugyancsak a PostArt-on 2019. február 6-án 18 órakor.

A mostani kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Adorján Éva “hulladékcsökkentő” édesanya, Bíró Imola Greenpeace aktivista, Magyarvári Szilvia diatetikus és édesanya illetve Gacsó Anikó a Földlakók környezettudatos Suli egyik szervezője és a beszélgetés moderátora.

Aktuális témakört érintett a beszélgetés, hiszen a média szinte napi szinten foglalkozik a globális felmelegedéssel és megoldásként az életmód változtatás szükségességével.  S állandó a vita arról, hogy vajon mindannyiunk egy-egy nejlonzacskóján múlik-e a Föld megmenekülése, miközben gyárak ontják magukból az eldobható műanyagot és le nem bomló termékek sokaságát. Mit tudunk mi, itt Budaörsön például szülőként, pedagógusként változtatni? Mit tanítsunk meg a gyerekeinknek? Mit tegyünk, hogy ha mi környezettudatosságra nevelünk, de például az iskolában egészen mást hallanak? Hogyan készítsük fel  a gyerekeket, hogy az általunk követett minta és szemlélet miatt  akár ki is nevetik őket? – vezette fel a témát Gacsó Anikó.

Bíró Imola Greenpeace aktivista elsőként azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen és sürgősen változtatni kell azokon a folyamatokon, melyek bajba sodorják a Földet. Egy friss tanulmány szerint legkésőbb 12 éven belül változtatni kell az életmódunkon. Több komponensű dologról van szó – mondta -, ezek a klímaváltozás, az óceánok elszennyezése, az állatfajok összetételének változása és a csökkenő biodiverzivitás (Azaz hogy mennyire változatosak az élőlények a közegben. Minél kevesebb faj van egy területen, az annál silányabb). A természeti katasztrófák egyre gyakoribbak,  szörnyű pusztítást végeznek, tehát nem ülhetünk karba tett kézzel arra gondolva, hogy majd valaki más megoldja helyettünk a problémát. Minden egyes ember segítsége, változtatása, ami kíméli a környezetet fontos, hiszen egyben példát is mutat.

A környezetvédelem természetesen politikai kérdés is, vannak is előre lépések, meg visszalépések is sajnos, de mindenképpen nagyon lassú a folyamat. A politika mellett ott vannak a gazdasági, kereskedelmi résztvevők, akik mindent a pénz szemszögéből néznek. És itt vagyunk mi fogyasztók, akik bármit megveszünk, ha szépen van csomagolva, ha kell, ha nem. Ráadásul a felesleges csomagolóanyaggal – mely sokszor súlyosabb, mint maga a vásárolt termék, például a szeletelt szalámi – súlyosan szennyezzük a környezetet – fejtegette a Imola. Hozzátéve: a fogyasztó azzal, amit megvesz, arra szavaz, amit a polcokon szeretne látni. Ha nem veszünk meg bizonyos termékeket, akkor a gyártó/termelő változtatásra kényszerül. Ha például  bioélelmiszert vásárolunk inkább a hasonló termékek helyett, akkor a bioélelmiszerek ára is olcsóbb lesz. Vagy ha csomagolás nélkül kérjük a pékségben a zsemlét, és mégis ránk tukmálnák a nejlon zacskót, megtehetjük, hogy nem vesszük meg azt a péksütit. Nagyon sok múlik a fogyasztón – húzta alá. Rajtunk szülőkön múlik, mit tanítunk meg a gyerekeknek a hétköznapokban, akik nagyon fogékonyak minden újra. Nagyon fontos feladatunk tehát felkészíteni őket a változásokra, melyek majd alakítani fogják az életüket.

Mi a helyzet a műanyagokkal, káros-e az autózás, vagy a nem megfelelő étkezés? Sokan azt tartják, hogy többet nyom a latban az, ami a tányérunkra kerül, mint az autózás által kibocsátott káros anyag? – vetette közbe Gacsó Anikó. Bíró Imola szerint ezek mind kardinális kérdések. A műanyag komoly területszennyező, felaprózódik és bekerül az élőlényekbe, elárasztják a földet. A közlekedés területén is van mit keresni, de nem csak az autózás, hanem a repülés és érintett terület.  Próbálkoznak a bioüzemanyagok használatával, de sajnos ebbe is kis hiba csúszott, ugyanis pálmaolajból is készítik ezt, ami őserdőirtással jár. A vegyszerezés is súlyos probléma, hiszen tönkretesszük vele az élő talajt, vizeket, pusztulási lánc indulhat el. Megöljük a hasznos rovarokat, a madaraknak is rosszat teszünk ezzel, és ha ez nem marad abba, megállíthatatlan lesz a helyzet. A cél az, hogy minél többféle állatfaj legyen. A legjobb talajösszetétel pedig az, ahol nyüzsög az élet a talajban. Ne egy fajta növényt ültessünk egy helyre, mert kiöljük ezzel a talajból az életet! – tanácsolta.

És mi lenne ha mindenki átállna az elektromos autók használatára? – hangzott el az újabb kérdés. Felmerülne az áramtermelés problematikája. Igaz, az atomenergia tiszta energia, de hogy az elhasznált elemekkel mit kezdünk, az nincs megoldva. Az akkumulátor is hasonló problémákat vet fel. Ez az üzletág nagyon beindult és szerencsére egyre jobbakat készítenek, de azért elhasználódnak majd. Tehát mégis az lenne a fő cél, hogy kevesebbet használjuk az autót.

Tavaly decemberben volt egy európai uniós  konferencia, ahol eldöntötték, hogy 2021-től be kell szüntetni a műanyag zacskók forgalmazását. Magyarország ugyan nem lelkesedett ezért a döntésért, de például ezen a téren hogyan tudunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra, a kereskedelemre? – tért át ismét egy újabb kérdéskörre a moderátor.  A konferencián nemcsak az egyszer használatos zacskókra, hanem a műanyag szívószálra, az eldobható poharakra és tányérokra is kiterjesztették a döntést – pontosított a Greenpeace aktivistája. Így folytatva: Erre csak úgy lehetünk hatással, ha mi magunk nem használunk ilyen termékeket és erre felhívhatjuk mások figyelmét is. Vizet, teát inni nem csak műanyag palackból, hanem kulacsból is lehet, és az eldobható szatyor is felváltható vászontáskára anélkül, hogy hátrányt szenvednénk. Egy biztos, az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltásának petíciója, a legsikeresebb online petíció lett Magyarországon. Ez elég sokat mond…

S vajon Adorján Éva hogyan valósítja meg a háztartásában a hulladék csökkentését? – fordult Gacsó Anikó másik vendégéhez. Éva képzőművész, sokat foglalkozik gyerekekkel – tudtuk meg. Különféle csomagoló anyagokból készít újra hasznosítással használati tárgyakat, pénztárcákat, vászon táskákat stb. Ezekre nem kell újból költeni, az anyag adja magát, és a gyerekek szeretik, mert egyedi és különleges. Azt vallja, minél kevesebb dolgot vegyünk meg, és azt használjunk újra. Például az ő családjuk nem sokszor vásárol ruhákat, inkább ismeretségi, baráti, családi körben csereberélik azokat. “Jó buli…” – jegyezte meg. És cipőből is csak néhány párat hordanak. Tehát nem vásárolnak felesleges dolgokat, hanem jó előre kigondolják, mi az amire feltétlenül szükségük van. Továbbá sok mindent maguk állítanak elő. Papírcsomagolású, természetes alapanyagú szappannal tisztálkodnak, ecettel takarítanak, kíméletes mosószert használnak. Ügyelnek arra, hogy a termékek csomagolása papír vagy üveg legyen, de ne műanyag. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy flakon mosószernek a flakonja milyen súlyú nem lebomló termék! Kikerülik a vegyszerezett élelmiszereket, és például nem támogatják az  állattartást sem, mert ott sok vizet és áramot fogyasztanak, ezért  növényi étrenden élnek. Állításuk szerint szinte soha nem betegek. Helyi és biopiacokon vásárolnak, csak annyit vesznek, amit el is fogyasztanak, hogy ne kelljen a felesleget kidobni. Továbbá műszaki cikkeket, konyhai gépeket sem igen vásárolnak. Televíziójuk sincs, a nagyobb háztartási gépekből, mint a mosógép, hűtő- és mosogatógép, a jó minőségű drágábbakra szavaznak, vagy ezek használt verziójára, melyekhez olcsóbban lehet hozzájutni az internetes adok-veszek oldalakon. Életvitelüket részben etikai, részben egészségügyi és bolygóvédelmi szempontból alakítják így.

Végül Magyarvári Szilvia diatetikus arról tájékoztatott, hogyan tudjuk a táplálkozásunkat környezettudatosan alakítani. Nem mindegy mit vásárolunk meg, és mi kerül a tányérunkra – mondta. A megtermelt élelmiszer egyharmada a kukában végzi, ezért úgy vásároljunk, hogy lehetőleg ne dobjunk ki ételt, sőt ha lehet a maradékból készítsünk másik, új finomságot! – hallhattuk. Nem mindegy az sem, hogy a termék, amit választunk, közelről vagy távolról került-e a boltba, tehát, hogy piacon vagy nagyáruházban vásárolunk-e. És igen, ha több növényi ételt fogyasztunk mint állatit, azzal energiát, sok vizet, áramot és elő munkát takarítunk meg – erősítette meg az előtte szólót -, megjegyezve, hogy az állattenyésztés körüli káros anyag kibocsátás már 50 százalék felett van. A szakember szerint kevés szó esik arról, hogy sok élelmiszert azért dobunk ki, mert nem elég szépek, holott attól még fogyaszthatók lennének.

Gacsó Anikó ezzel kapcsolatban egy érdekes történetet osztott meg: Budapesten szerveztek egy szusitanfolyamot, amit egy japán hölgy tartott. Elmondta, hogy értetlenül áll az előtt, hogy a magyarok kidobják a cékla, a karalábé, a fehérrépa gyökér feletti részét, hiszen ezek éppoly értékes alkotóelemek, mint a gyökér maga, turmixban volna a helyük.

Végül a közétkeztetéssel kapcsolatban hangzott el: jó szabály-e az iskolákban, hogy a napi ötszöri étkezésnek tartalmaznia kell állati fehérjét és húsfélét is. Magyarvári Szilvia szerint rosszul étkezni nagyon „kényelmes” dolog, köszönhetően a gyorséttermeknek és a feldolgozott élelmiszereknek. És azoknak a szülőknek, akik inkább a növényi étrend felé terelnék a gyerekeiket,  alaposan utána kell nézniük az ezzel kapcsolatos kutatásoknak, illetve a tudatosság nagyon fontos a növényi étrendben is, mert annak is változatosnak kell lennie. Sokan erre még nem állnak készen – mondta. Miközben a fejlett országokban már népbetegségnek számít az elhízás, hiszen legtöbbször ez okozza a magas vérnyomást, a cukorbetegségeket, a daganatos betegséget. Az egészségünket az egészséges étkezés 80-90 százalékban határozza meg, és – a közhiedelemmel ellentétben – az egészséges étkezés nem drágább, mint az egészségtelen, sőt sokszorosan megtérül, hiszen nem kell gyógyszerekre költeni.