Itt a tavasz, ami azt jelenti, hogy egyre több időt töltünk kertjeinkben, ám ezzel párhuzamosan a kerti munkálatok is aktuálissá válnak, kertjeink és növényeink vízigénye is megnő. Mindez egyszerű műveletnek tűnhet, de mégsem az. Mikor és mennyi vizet locsoljunk? Mik a legnagyobb hibák, amelyeket a locsolás során elkövethetünk? Milyen eszközök segíthetnek növényeink nedvesen tartásában? Lehet „előre” öntözni? Hogyan lehet a leghatékonyabban tárolni az esővizet? A kerti locsolással kapcsolatos legfontosabb praktikákat Csikós Áron okleveles kertészmérnöktől tudtuk meg.
A jó idő beköszöntével a kertápolással kapcsolatos eszközök a Mall.hu webáruház kínálatának legkeresettebb szezonális termékei közé katapultálnak. A melegebbre forduló időszakban az ügyfélszolgálatra befutó érdeklődések során is megszaporodnak az ideális kerti praktikákkal, kertjeink és növényeink helyes öntözésével kapcsolatos kérdések. A nagyszámú érdeklődés miatt a webáruház szakértőhöz fordult, hogy a vásárlóin túl minél több emberhez eljuttathassa kertjeink okos, takarékos és praktikus ápolásának fortélyait. A Mall.hu Csikós Áront, a Három Kertőr Kft. okleveles kertészmérnök szakértőjét kérdezte.
„Gyakran előforduló rossz gyakorlat a rendszeres, de kismértékű locsolás, mert a növények gyökérzónája így nem tud elégségesen átnedvesedni. A gyökerek ilyenkor a talaj felszíne felé törhetnek, ami miatt egy esetleges öntözés kimaradásakor még nagyobb baj lehet” – emelte ki Csikós Áron. „A locsolás során a teljes gyökérzónát áztassuk be, ami gyep és évelő növények esetében 10-15 cm, cserjéknél 15-25 cm, fák esetében pedig akár több mint 50 cm lehet. Ez utóbbi esetben még segítségünkre lehet a mélyebb talajrétegekben tárolt nedvesség is, a mélyebben gyökeresedő fák így akár rövidebb száraz periódusokat is könnyedén átvészelhetnek.”
Kiemelte, hogy nagy melegben, tűző napsütésben ne locsoljunk, mivel ez könnyen a levélzet megperzselődéséhez vezethet. Kánikula idején a kora reggeli és esti órák a legalkalmasabbak az öntözésre. Ilyenkor kisebb a párolgás is, azaz sokkal kevésbé pazaroljuk el a locsolt vizet. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy egyes növények, például az árnyéki évelők és a páfrányok egy része állandóan nyirkos talajt igényel, ezeket naponta meg kell öntöznünk. Ugyancsak naponta kell öntöznünk a cserepes és dézsás növényeket. Az átlagos vízigényű, szabadföldbe ültetett növényeket azonban elégséges 2-3 naponta, de akkor bőségesen locsolni, ami amúgy is jobban igazodik a gyökerek természetes életéhez.
Locsolás során elsősorban a földet áztassuk be! Ez különösen igaz lehet a haszonnövények esetében, ahol a levélzeten a nedvesség miatt megjelenő gombák károsak, csökkenthetik a termést. Ezzel szemben a páraigényes növények (pl. örökzöldek) nem szeretik a légköri szárazságot, ezért meghálálhatják a teljes levélzet benedvesítését.
Hosszabb nyaralás előtt érdemes „eláztatni” a földet, de a nagy melegben csupán 2-3 napnyi „előnyt” tudunk szerezni. Ebben lehetnek segítségünkre az automata öntözőrendszerek, amelyek a beállított program szerint végzik el a szükséges öntözést. A túllocsolás legfeltűnőbb jele a sárgás, kissé lógó levélzet, a kevés vízre pedig a lankadó, kanalasodó levélzetből lehet következtetni. Nagyon oda kell figyelni, mert a túllocsolás érzékeny fajok estén sajnos gyorsan végezhet a növénnyel, míg a szárazság a legtöbb esetben orvosolható lehet!
„Hasznos segítség lehet a csapadékmérő használata, 3-5 mm-t meghaladó eső esetén akár ki is hagyhatunk egy locsolást. A talajtakarás (például a fenyőkéreg mulcs, a szalma, de zöldségek esetén a műanyag fólia) ezen túl segít megőrizni a talajnedvességet és csökkenti a gyomosodást is. A sekélyen végzett talajmunkák (pl. kapálás) is segíthetnek, méghozzá azáltal, hogy megszakítják a talajban a kapillárisokat” – tette hozzá Csikós Áron.
Locsolás során érdemes felhasználni az esővizet is, ehhez a legegyszerűbb megoldást a talajfelszínen elhelyezett hordók, dézsák és kútgyűrűk jelentik, ezek kisebb kertek kézi öntözésére alkalmasak. A talajban elhelyezett beton (vagy manapság egyre inkább műanyag) műtárgyak pedig már alkalmasak lehetnek nagyobb öntözőrendszerek vízellátására is.
Automata rendszerek esetén sokan elfejtik az időjárás és az évszakok változásai szerint az öntözési programokat módosítani. Erre különösen nyár végén és kora ősszel érdemes odafigyelni, hiszen a növények vízigénye már augusztus második felétől csökken!
