Az év végéhez közeledvén megkértünk néhány, városunk életében aktívan szerepet vállaló polgárt, mondják el, mennyire hozta őket, illetve az általuk képviselt szervezetet nehéz helyzetbe a koronavírus járvány és annak következményei. Ezúttal Kisberk Balázsnak, a budaörsi Gazdakör elnökének a gondolatait olvashatják.
A 2020-as év úgy gondolom mindannyiunk számára olyan kihívást hozott, amellyel eddig
még nem találkoztunk. Az első jelentések február végén, március elején a Covid vírusról sokkolóan hatottak. Nemcsak Magyarország, hanem az egész világ lakosai is megdöbbenve vették tudomásul, hogy az életünk egy jó időre megváltozik.
Ami az én személyes érintettségemet illeti, eddig sikerült a vírusfertőzést elkerülnöm, és remélem, hogy tovább így folytathatom a Gazdapiacon és a Gazdakörben végzett munkámat. Ugyanakkor felelősséggel tartozom nemcsak magamért és családomért, hanem az általam vezetett Gazdapiac összes résztvevőjéért is. Gondolok itt az árusokra, akiknek a budaörsi piac az egyik nagyon fontos kereseti forrása, és gondolok a piacon vásárlókra. Tudok olyan gazdákról, akik félelmükben leölték az állataikat, vagy mások nem vetettek márciusban semmi zöldségfélét, amelyeket majd a piacon, az év folyamán értékesíthettek volna. Ezek az emberek most tönkrementek vagy a körül élnek. Ugyanakkor vannak olyan gazdáink is, akik felvették a harcot és rendületlenül jönnek, bár hétről hétre felélik tartalékaikat, értékesítik az áruikat.
2021-re vonatkozóan több témával is foglalkozni szeretnék, hiszen ahogy szokták mondani a téma az utcán hever. Ilyen például a Budaörsi Állatmenhely, ahova a napokban Kovalik Sándor és jómagam meghívást kaptunk Császár Margittól egy látogatás erejéig. Az ott dolgozók ember feletti munkát végeznek, de ennek ellenére elképesztő látvány fogadott bennünket. Körülbelül 140 kutya él itt és rengeteg macska. A menhely húsz éve jött létre alapítványi pénzből finanszírozva, abból a célból, hogy a kóborló vagy gazdátlan állatoknak helyet és ellátást adjanak. Húsz éve ezen a területen illetve ebben a menhelynek szolgáló épületben minimális fejlesztés sem volt. Az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a menhelyet. Ez az összeg azonban kevésnek bizonyul, hiszen a kutyák tartása, orvosi ellátása, csippel való ellátása mind igen sok pénzbe kerül, fejlesztésre lényegében nem marad forrás. Az ott dolgozók önkéntes munkát végeznek. Ami a bejárásunk tapasztalatait illeti: a bekötő út sáros, szinte járhatatlan, nincs a menhelyen csatornázás, ezért az állati ürülék vegyül más ürülékkel, jelenleg gond van az elektromos hálózattal és nincs érintésvédelem. Ezért a jövő évi célom egyike, hogy rendezzük közösen ezt a területet, Budaörshöz méltó körülményeket teremtsünk itt is, mert városunk kóbor állatai ennél sokkal többet érdemelnek.
Másik célom nem lesz újdonság, hiszen a termelői piac az évek folyamán, pontosabban 2004 óta bebizonyította létjogosultságát. Ahhoz most már nem fér kétség, hogy Budaörsnek és az itt lakóknak szükségük van a heti egyszeri piacnapra. Az viszont lassan tarthatatlan, hogy egy parkolóban legyen az árusítás. Ez lassan felőrli az erőtartalékokat, hiszen még elgondolni is nehéz, hogy milyen munkát jelent a sátrakat felállítani majd lebontani, hétről hétre. Ezért, mint önkormányzati képviselő javaslatot fogok előterjeszteni annak érdekében, hogy egy általunk kijelölt helyen, nem messze a jelenlegi Patkó utcai
parkolótól kaphassuk meg azt a területet, amelyet az érintettek megfelelőnek tartanak. Erre a területre gondolnánk egy állandó fedett épületet, ahol az árusoknak meg lenne az állandó standjuk. Ehhez a tervezést meg kell indítani, az ehhez szükséges anyagi fedezetet biztosítani kell. A cél érdekében a Gazdakör a jövő évi költségvetéshez javasolni fogja, hogy tervezzük be a tervezést, mint megvalósítandó célt és hozzá a szükséges költségkeretet.
A Budaörsi Gazdakör mindig a köz hasznára fordította energiáit. Gondolok az évről évre megtartott gyümölcskóstoltatásra az óvodákban, a mézes reggelikre, vagy a nyugdíjas klubokban tett látogatásokra, ahol a hazai ízeket népszerűsítettük, természetesen ellenszolgáltatás nélkül. A budaörsi őszibarack őshonos fajtáinak újbóli meghonosítására facsemetéket osztottunk és osztunk kin a jelentkezők között, idén több mint 120 darabot, térítésmentesen. Továbbá a piaci vásárlók és az oda látogatók több ízben lehettek ott különböző rendezvényeinken, volt kisállat simogató, libapecsenye sütögető vagy éppen főzőversenyek, amelyeket többször zenekari részvétellel tettük még vidámabbá.
S hogy mit várok 2021-től? Vírusmentes világot és azt a szabad életet, amelyet korábban mindannyian megszoktunk. A többi mind csak ezután jöhet.
A sorozat korábbi cikkei:
Dr. Gamal Eldin Mohamed: „Merítsenek erőt családjuk, barátaik szeretetéből”
