Ugyanezzel a címmel 2013. augusztusától volt már egy cikksorozatunk, amikor olvasóinknak bemutattuk az akkor még csak 3 éves Budaörs Rádió munkatársait. Elsőként Szénási Marcit, aki azóta is itt dolgozik, és a Médiatanács határozata miatt három évnyi kényszerű szünet után 2022-ben nem is volt kérdés, hogy visszatér a mikrofonhoz. És mi történt vele azóta, a rádió mellett mivel foglalkozik még? Cikkünkből kiderül.
A 2013-as cikkben egyebek között elmondtad, hogy te állítod össze a zenei kínálatot a Budaörs Rádióban, illetve akkor a reggeli műsor volt a tied. „A mi műsorunk annyiban más, mint a reggeli adások a nagy kereskedelmi rádióknál, hogy ott a műsorvezetők a háttérből ki vannak szolgálva, készen kapják az anyagot (…), ezzel szemben nekem az időm nagy része témakereséssel megy el, figyelek arra, hogy mi volt a hírekben, hogy ne ismételjem, és nálunk sokkal több zene szól a reggeli műsorban, mint máshol” – nyilatkoztad akkor. Azt is megtudtuk, hogy 1988. decemberben születtél, és a rádiózás nálad úgy indult, hogy a stúdió technikák érdekeltek, és ezzel foglalkoztál már diákként, bulikon. Majd az Illyésben érettségiztél és a szintén ott tanult Varga Brigi (vele a múlt hónapban beszélgettünk) hírolvasó ajánlott be Roczó-Nagy Zoltán főszerkesztőnek a megüresedett gyakornoki pozícióra. Majd egy délutános kolléga egyik pillanatról a másikra elköszönt, és az ő helyét vehetted át, mint élőműsor-vezető. Azt is mondtad, hogy nem tudatosan készültél erre a pályára, de indultál szavaló versenyeken, és sokat hallgattad például régi rádió kabarékat, mert szereted a konferansziékat. Amikor 2013-ban írtunk rólad, akkor jártál a Corvinus egyetemen média és kommunikáció szakra, amit gondolom azóta elvégeztél.
– Az egy érdekes időszak volt az életemben, párhuzamosan az egyetem és a rádió. Hosszan lehetne ecsetelni a részleteket, de a lényeg, az egyetem félbe maradt. Úgy éreztem, hogy az egyetemi képzésnek és a gyakorlatnak nem sok metszéspontja volt, így a kapacitásomat a rádióra csoportosítottam és a gyakorlatra fókuszáltam. Szerintem nem döntöttem rosszul. A rádiós kapcsolataim révén eljutottam többször Hollandiába és Las Vegasba nemzetközi szakmai kiállításokra, és bejártam Európa több stúdióját úgyszintén Helsinkitől Belgrádig. Többet tanultam így a szakmáról, mint az iskolapadban, ebben biztos vagyok.
Az akkori terveid között az is szerepelt, hogy pilóta legyél. Ez megvalósult?
– Igen, sokszor hallom ismerősöktől, hogy én az a „célmegvalósítós” ember vagyok. 2018-ban elég erős csapat volt a rádióban, így én jelentősen háttérbe tudtam húzódni, és a repülésre fókuszálni. Aztán jött a kényszerű leállás, így amíg csend volt az FM104.8-on, plusz a COVID is lelassított mindent, ezalatt megvalósult a gyerekkori álmom, és sikeresen befejeztem a repülős tanulmányokat. Jelenleg is főállásban egy Airbus jobb első ülését koptatom, és szelem az eget Európa szerte. Vannak nagyon menő fotóim Budaörsről is a magasból. Lehet egyszer szervezek majd egy kiállítást ’Marci repülős fotói’ címmel. Ezen kívül pedig, ahogy szabadidőm engedi, egymotoros kisgépen szoktam még repkedni, főleg a Dunakanyar és a Balaton érintésével, Budakesziről a Farkashegyi repülőtérről. Amíg küzdöttünk a frekvenciáért megtanultam, hogy jó, ha az embernek van B meg C terve, a COVID meg a repülésben mutatta meg, kell egy teljesen más láb, amire lehet támaszkodni, így a két elfoglaltság nagyon jól kiegészíti egymást.
Hogy alakult tehát összességében 2013 óra a szakmai életed?
– Belegondolni is rémes, hogy több, mint 10 év telt el azóta. Nekem mindenki elhiheti, hogy repül az idő! A rádiós szakma is teljesen átalakult, a COVID nagyon sok olyan (kényszerű) technológiai fejlesztést igényelt, ami azelőtt nem volt szükséges, ma pedig már alap elvárás, nem is tudnánk nélkülük létezni. 2013-ban az, hogy valaki távolról készítsen élő műsort gyakorlatilag elképzelhetetlen volt. Ma inkább ez a megszokott, sőt egy műsorvezető országosan akár több rádióba is be tud dolgozni, ha kell párhuzamosan, otthonról vagy egy másik stúdióból. Ez okoz napi szinten technológiai kihívásokat, és állandóan megoldandó problémákat. Sokat kellett tanulnom számítógépes rendszerekről, VPN hálózatokról és addig számomra ismeretlen dologról.
Jelenleg mi a feladatod a Budaörs Rádiónál? Meddig szeretnéd ezt csinálni?
– Jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy én már csak vasárnap reggel vezetek műsort, így az én hangom nem nagyon szól az éterben. A fő feladatom továbbra is a rádió működtetése műszaki szempontból, illetve technikai segítség nyújtása a kollégáknak, ha valahol elakadnak. Bár mindenki rutinos rádiós, azért néha előjönnek olyan problémák, amikre még nincs azonnali megoldás, és jelentős fejvakarást igényel. Ez az a feladat, ahol a hallgatók az én napi munkámmal is találkozhatnak. Ezen kívül továbbra is én vagyok a rádió zenei szerkesztője, így az én feladatom a zenei adatbázis karbantartása, és a napi műsorlisták készítése, illetve a heti és egyéb jelentések készítése a hatóságnak és a különböző szerveknek. Elég komoly adminisztrációt követelnek meg, szövegarányoktól kezdve magyar zenei arányig, és bár ez a munka már tényleg háttérmunka, elengedhetetlen a rádió működése szempontjából. És ha még mindig keresném a feladatokat, ritkán, de előfordul, hogy valaki helyett be kell ugrani gyorsan a műsorvezetésbe betegség miatt, ebben a rutinom sokat tud segíteni, szóval állandó beugrós pozíciót is ellátok, de az elmúlt években ilyenre talán, ha kétszer került sor.
Szeretem ezt a részét az életemnek, így amíg szól a rádió, én szeretnék a csapat tagja lenni.
Tehát nem okoz gondot, hogy fizikailag nincs saját stúdiója a rádiónak, így mindenki „otthonról” dolgozik? Te hogy teremtetted meg ennek a feltételeit?
– Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert ugyanannyi előnyét tudnám felsorolni, mint hátrányát, főleg műszaki szempontból. Műsorvezetői szemmel hatalmas előny, hogy otthonról lehet élőben dolgozni, ez vitathatatlan. Hátrány viszont néha a gyártott anyag minősége, és a feladat „megúszása”. Sajnos ez okozott a múltban komoly vitákat és végül személyi cseréket is. Ami nekem ebben kihívás, hogy egyszerűbb egy stúdiót összerakni és üzemeltetni, egyszer beállítani és finom hangolni, mint ha mindenki a saját gépén, otthon, más-más mikrofonnal és beállításokkal dolgozva gyártja a hanganyagokat. Tuti. hogy nem telik el úgy egy hét, hogy valakinél ne cserélné a szolgáltató a routert, ne bontanák a szomszéd házát, vagy egyszerűen nyaralni megy a kolléga és valahol a Balkán szívében mobilnetről szeretné elvégezni azt a munkát, ami erőteljesen stabil internetet és stúdió körülményeket igényelne. Ezt egy stúdióval nyilván ki lehetne küszöbölni, és én is picit később kezdenék őszülni, de már nem aggódok ezen 😊 Nekem is megvan a komplett felszerelésem, hogy bárhonnan tudjak dolgozni, bár a háttérmunkához és a napi operatív feladatokhoz elég egy laptop és internet. A rádió összes gépe elérhető nekem távoli asztallal, bármerre is járjak a világban, egyik szemem mindig a szervereken, ha kell akár telefonról is. Amikor autózok, akkor pedig folyamatosan megy a Spotify és keresem az új zenéket, vagy rég elfeledett kedvenceket, hogy a zenei palettát hogyan alakítsam. Szóval nincs megállás, még a háttérben sem.
Ha lehetne három kívánságod, mik azok?
– Erre a standard válasz úgyis az, hogy megvan mindenem, köszönöm. De ha lehet kívánni akkor miért ne: 1. Aki ezt a cikket elolvassa, tekerjen az FM104.8-ra. 2. A következő beszélgetésig ne kelljen 12 évet várni 😊 3. Plusz egy kívánság mindig jól jönne, de az 1-es pontot kívánnám újra.
Fotó: archív
A sorozat korábbi cikkei:
Ki beszél a Budaörs Rádióban? (3. rész) Varga Brigitta… – Budaörsi Napló
