Két választás között – gazdasági és politikai helyzet Magyarországon
Május 14-én tartott előadást Budaörsön Kéri László politológus és Petschnig Mária Zita közgazdász „Két választás között – gazdasági, politikai helyzet” címmel. A rendezvényt a Budaörsi TISZA Alapközösség szervezte, a moderátori szerepet Szilágyi Kitti aktivista töltötte be. A beszélgetés célja az volt, hogy közérthetően elemezze Magyarország jelenlegi gazdasági és politikai folyamatait, valamint felvázolja az előttünk álló évek kihívásait a közelgő választások tükrében.
Petschnig Mária Zita előadásában részletesen ismertette a magyar gazdaság legfrissebb folyamatait. A 2025 első negyedévi adatok szerint hazánk bruttó hazai terméke 0,4%-kal csökkent, miközben az EU átlaga 1,4%-os növekedést mutat. A magyar államháztartás hiánya már az év elején elérte az éves előirányzat 71%-át, az államadósság pedig 2300 milliárd forinttal emelkedett. Bár a 2010 és 2019 közötti időszakban a magyar gazdaság növekedési üteme meghaladta az uniós átlagot (2,7% vs. 1,3%), 2020 és 2024 között már csak 1,3%-os bővülést produkáltunk, alig múlva felül az EU 1,2%-os átlagát. Különösen aggasztó, hogy a beruházások volumene ebben az időszakban 3,8%-kal csökkent, míg a fogyasztás csak 2,4%-kal nőtt. Magyarország 2024-re az egyik legmagasabb államadóssággal rendelkező EU-tagállammá vált, a kamatszolgálat 2019-es 2%-os szintjéről 2024-re 5%-ra ugrott.
Kéri László előadásában elsősorban a politikai folyamatok mélyebb összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Szerinte a rendszerváltás után Magyarországra „rászakadt” egy nyugati típusú intézményrendszer, amely azonban nem illeszkedett a társadalom történelmi és kulturális hagyományaihoz. A 1990 és 2010 közötti időszak alapproblémája éppen ebben a feszültségben rejlett: a nyugati struktúrák keleti mentalitással párosultak. A 2010 után kialakult új rendszer ezzel szemben már inkább keleties berendezkedést mutat, ahol a parlamentarizmus fokozatos leépítése és egy szellemi „ellenforradalom” zajlott le a történelem logikája ellen. 
Kitért arra is, hogy a háborúra hivatkozva az infláció kezelését is eltolják a felelősség szintjéről, miközben a társadalom tájékozódási rendszere változóban van: egyre többen fordulnak független hírportálokhoz, és elfordulnak a hagyományos tévés hírműsoroktól.
Az előadás során szó esett a politikai preferenciák átalakulásáról is: csökken a Fidesz szavazóbázisa, ugyanakkor az ellenzéki pártok támogatottsága stagnál. Egyre többen választják a „nem tudom” kategóriát, ami a politikai bizonytalanság és elbizonytalanodás jele lehet. Kiemelt figyelem övezte Magyar Péter politikai szerepvállalását is, akinek megjelenése új dinamikát hozhat a közéletbe. Kéri szerint hasonló politikai mozgolódások már a rendszerváltás idején is voltak, ám ezeket a pártok rendszerint „lefejezték” – most viszont lehetőség nyílhat egy valódi alulról jövő kezdeményezés kibontakozására.
Az est jó hangulatban telt, a közönség aktívan figyelte az előadásokat, és az elhangzott adatokat, elemzéseket sok esetben élénk reakciók kísérték. A rendezvény végén a résztvevők kérdéseket is feltehettek, amelyek között a mindennapi megélhetést érintő gazdasági problémáktól a politikai váltás esélyeiig számos téma előkerült.
Írta: Tuza Vivien
