Keresztállítás volt tegnap – ami “most fontosabb, mint valaha”

0
344

Tegnap késő délután avattak új útszéli keresztet Budaörsön, a Szabadság út és a Szivárvány utca sarkán. Állítását a görög közösség, a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat I. Szent István magyar király emlékének szentelte, akit húsz éve avatott szentté I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka. Az esemény középpontjában államalapító királyunkon kívül a keresztállítás legújabb kori jelentősége állt, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy világi és egyházi vezetők, politikusok és civilek egyaránt képviseltették magukat, több mint félszázan.

Szent István emlékére lepleztek le keresztet tegnap, augusztus 18-án Budaörsön, annak tiszteletére, hogy húsz évvel ezelőtt, 2000. augusztus 20-án avatta őt hivatalosan a konstantinápolyi ortodox egyház részéről is szentté I. Bartholomeosz pátriárka. Az eseménynek ökumenikus jelleget adott és a keresztény egyházak közös értékrendjét szimbolizálta Vatamány Sándor görögkatolikus parókus és Varga János római katolikus plébános jelenléte.

Agárdi Bendegúz Szpírosz, a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke üdvözölte az egybegyűlteket a rendezvényen, ami a főút mellett, a görög étteremnél volt. Köszöntőjében elmondta, ennek a keresztállításnak az ötlete a budaörsi görög közösségtől származott, melynek eddig még nem volt útszéli keresztje.

Ünnepi beszédet mondott Szidiropulosz Archimédesz történész-szociológus, aki részletesen kifejtette, miért volt elengedhetetlen a kereszténység felvétele Magyarország fennmaradása érdekében I. Szent István korában, és milyen szoros együttműködésben volt akkor a Bizánci Birodalommal, még II. Baziliosz bizánci császár bolgárok elleni harcaiban is részt vett. I. Szent István király „az Európát megtartó és gyarapító keresztény kvalitások meghonosításával hozzájárult Magyarország erkölcsi és kulturális megerősítéséhez” – fogalmazott.

 

Rövid beszédében Csenger-Zalán Zsolt a térség országgyűlési képviselője kihangsúlyozta, elismerésre méltó, ahogy a budaörsi görög közösség együtt él a várossal, a magyar és a többi nemzetiséggel.

Mintegy az ő szavaira reagálva a Budaörs Város Önkormányzat képviseletében a polgármesteri kabinet vezetője, Vágó Csaba az Intelmekből idézett, melyet I. Szent István király írt Imre nevű fiához: „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.

 

 

Végül Arszeniosz Kardamakisz – aki Ausztria metropolitája valamint Magyarország és Közép-Európa exarchája – beszélt a kereszt szimbolikájáról, Magyarország és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus ezeréves kapcsolatáról, valamint arról, hogy milyen hálás azért, hogy Magyarországon még építenek templomokat és állítanak keresztény emlékműveket. Összességében, mindenki, aki beszédet mondott, említette a kereszténység Európán belüli háttérbe szorulását, ahol manapság inkább ledöntik a kereszteket, nemhogy újabbakat emelnének, és sajnálatát fejezte ki a Hagia Sofia újbóli mecsetté válása miatt.

Ezután következett az útszéli kereszt leleplezése Sianos Tamás, az Országgyűlés görög nemzetiségi szószólója (korábban a budaörsi nemzetiségi önkormányzat elnöke), Tircsi Richárd a Miniszterelnökség, Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője, Szidiropulosz László (korábban a budaörsi nemzetiségi önkormányzat elnöke) és Arszeniosz Kardamakisz metropolita által. Énekes imádságot követően a metropolita megcsókolta I. Szent István képét és a kereszt tövét, majd megszentelte az új emlékművet.  „Legyen ez a kereszt a béke, a remény és az öröm szimbóluma” – mondta.

Az esemény a görög étteremben tartott fogadással zárult.