Júniusban ezekről írtunk 10, 20 és 30 évvel ezelőtt…

0
55

Ahogy haladunk hónapról-hónapra, szinte mindig ugyanazok a témák kerülnek terítékre a 10, a 20 és a 30 évvel ezelőtti Budaörsi Napló hasábjain. S persze, szinte ugyanazok, mint a jelen júniusában is. Problémás a BKV? Persze. Beszélni kell a droghelyzetről? Persze. Szerencsére azonban nem csak a negatívumok bukkannak fel újra és újra, hanem a pozitív dolgok is, így a kamaraerdei gyereknapot évek óta sikeresen megtartják, a BSC remekel és szakrális helyeinknek is örülhetünk. Az viszont nagyon nagy kár, hogy a régi sportnapot többé már nem rendezik meg.

30 éve, 1995. júniusában

Az autóbusztalanítás okai

Budapest levegője az európai fővárosok közül minden bizonnyal az egyik legszennyezettebb. Logikus lenne tehát arra ösztönözni a lakosságot, hogy járjon busszal, villamossal vagy metróval, és ne autóval. A jelek szerint ennek ma éppen a fordítottja történik. Sorra szűnnek meg járatok, a tömegközlekedés lassúbb és gyérebb, mint volt korábban, legalábbis a HÉV viszonylatában. Szidjuk a BKV-t, vagyis azt a céget, amelyik e folyamatban valójában ellenérdekelt, és aggódunk, vajon mi az a mérték, ameddig a forgalom-visszafejlesztésben a Budapesti Közlekedési Vállalat elmegy vagy elmenni kényszerül. Itt Budaörsön is, ahol máris leállították a 40-es expresszt, és a 140-esek sem közlekednek már. Egy ideje arról is hallani, hogy a 72-es és a 88-as is hasonló sorsa jut. Schimer Erzsébetnél, a BKV forgalomfejlesztési osztályvezetőjénél az autóbusztalanítás okáról érdeklődtünk. „A viteldíjak emelése ellenére sem rendelkezünk a szükséges forrásokkal ahhoz, hogy a szolgáltatás jelenlegi színvonalát fenntartsuk. Különösen igaz ez az agglomerációban, így Budaörs vonatkozásában is. A helyi önkormányzatoktól aligha várhatunk el többlettámogatást, és az állami céltámogatás összege sem nő. Ellentétben az inflációval. Költségeink csökkentésének – a belső vállalati ésszerűsítéseken túl – egyetlen módja maradt, a kis forgalmú vagy a nagyobbrészt a főváros közigazgatási területén kívüli járatok megszüntetése” – mondta. Tehát a 72-esé és a 88-asé is. Igen. „Ezzel egy időben, vagyis az idén ősszel azonban szeretnénk a két járatot a Volán koncessziójába adni, ami iránt az említett cég élénk érdeklődést mutat.” Mindenesetre a budaörsiek szeretnének biztosak lenni abban, hogy legalább a fekete és a piros 40-es járatokhoz nem nyúlnak hozzá. Felröppent ugyanis a hír, hogy az említettek csak a Sasad Tsz központjáig, vagyis a városhatárig közlekednének, és onnan a Volán szállítaná az utasokat tovább, illetve a lakótelepre. Bár a Budapesti Közlekedési Vállalat valóban súlyos gondokkal küzd, ilyen lépés megtételét nem tervezi. Ha mégis megtörténne, akkor a racionalizálás jegyében elkövetett legésszerűtlenebb intézkedésre kerülne sor.

Újra kereszt a Kőhegyen

Kósa Pál gyűjteményéből származó század eleji képeslapot nézegetve nosztalgikus érzés fog el. Előttem a kőhegyi szikla, rajta hatalmas kereszt, tőle jobbra kis kápolna. Habár a képeslap régi, a napokban mégis átélhetünk a régi hangulatból valamit. Június 17-én, délután 16 órakor állítják fel a hegytetőn az új keresztet. A keresztről faggatom Szakály Mátyást és Joszovics Ilonát, a Budaörsért Alapítvány kuratórium tagjait. Ők szervezték a kőhegyi kereszt újrafelállítását. (…) Az alkotás 3 méter magas, és körülbelül 450 kg súlyú. Ezek után merült fel a kérdés, hogy hogyan tudják elhelyezni az eredeti helyén a Kőhegyen, Helikopterrel. Ez első hallásra komoly problémának tűnt, és csak hosszas keresgélés után találtak kivitelezőt, a Rögvest kft.-t. A Lyra dalkör énekel két dalt magyarul és németül, a kereszt történetéről pedig Kósa Pál beszél. Matthias Schmidt pedig ünnepélyesen átadja a keresztet, és leleplezi az emléktáblát, melynek szövege igen figyelemreméltó: „A budaörsi Kőhegy szikláján álló régi keresztet a századfordulón állították fel, és a II. világháború után rombolták le. A németek Budaörsről 1946-ban történt elűzésének emlékére, és a megbékélés jeléül újra felállították.”

Új elnöke van a BSC-nek

Február 17-én a Budaörsi Sport Club (BSC) közgyűlése elfogadta az új alapszabályzatot, megválasztotta az elnököt és az elnökségi tagokat. Az új elnök Regényi János lett, akivel a klub terveiről beszélgettünk. „Erre az évre az önkormányzattól 7 millió forintot kértük, amit először lecsökkentettek 3,9 millióra, de végül sikerült a keretet 4 millió 710 ezerre feltornáznunk. Mire elég ez a pénz? Három szakosztályt támogatunk belőle, az asztaliteniszt, a cselgáncsot és a labdarúgókat. Március óta azonban létezik egy új – már most 22 leigazolt tagot számláló – szakosztályunk is, a tenisz. Ezentúl ők is a BSC színeiben sportolnak, de külön költségvetési keretet kaptak, 380 ezer forintot.

20 éve, 2005. júniusában

Drogveszélyben

Teltházzal tartották a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) és a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében, a budaörsi Városi Klubban május 20- án a „Drogveszélyben” című szakmai konferenciát. Igaz a rendezvényen sokan vettek részt a környező településekről, meglepő, hogy budaörsiként csak egy iskolaigazgató volt jelen. A KEF feladata a megelőzés a hathatós prevenciós tevékenység segítése, a drogstratégia létrehozása. A Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnak törvényben előírt kötelessége a drogtémával való folyamatos foglalkozás. A szolgálat különös hangsúlyt szeretne e kérdésre fektetni, mivel nap, mint nap foglalkoznak a drogosokkal, problémáikkal és igyekeznek a segítségnyújtás megfelelő módját kialakítani. Szenvedélybetegnek senki sem születik, csak azzá lesz. Ezt kell megakadályoznia a családnak, az oktatási intézményeknek, a lakóhelyi környezetnek és az államnak.

Havi húsz órát internetezhetnek ingyen a hátrányos helyzetű budaörsiek

A digitális esélyegyenlőséget biztosító támogatás teszi lehetővé. Az úgynevezett közösségi önkormányzati program 2003. szeptemberében indult. Ennek részeként jött létre a Telekuckó, illetve nyílt mód az idősek ingyenes internetes képzésére, és ez a mostani támogatás is ennek a része.

A sport napja

Nagy találmány a sportnap, amikor évente egyszer összegyűlnek azok, akik szeretik űzni vagy csak nézni a sportot, reggel fél tíztől este hétig. Szép park, a természet ölelésében, ahol lehet sétálni, napozni, játszani, de ilyen extrém esetekben még kézműveskedni, légvárban ugrálni, jó magyar kolbászt enni, sört inni, lángosozni – egyszerűen kellemesen eltölteni néhány órát. Furcsa, de örvendetes látni azt is, hogy most kivételesen nem küldi el senki a másikat sehova a pályán, mert – bármennyire utópisztikus is – ilyenkor talán tényleg nem vérre megy a játék.

10 éve, 2015. júniusában

Okosváros konferencia

„Az, hogy Budaörs átalakuljon „okosvárossá”, elengedhetetlen a városhoz méltó és fenntartható fejlődéshez, ami megtartóerőt jelenthet a következő generációk számára” – áll abban a meghívóban, amit a Fidesz helyi szervezete küldött az Első Okosváros Budaörs Konferenciára. Az okosváros koncepció fontos részét képezi az energiahatékonyság, a modern közlekedésszervezés, valamint az informatikai alapon nyugvó közszolgáltatások rendszere (oktatás, ügyintézés, turizmus, állampolgári kapcsolattartás) – érvelt a konferencia fontossága mellett a szervező.

Csökkent az óvodákban a túljelentkezés

112 gyereket nem vettek fel első körben a kiszemelt óvodába, de nekik is meglesz a helyük, mire betöltik a harmadik életévüket – tudtuk meg. Az óvodaválasztáskor a szülők sok mindent mérlegelnek, de az tény, hogy minden óvodánk magas színvonalon működik. Évekig gondot jelentett Budaörsön, hogy az igények meghaladják a kapacitást. „Sajnos van olyan óvoda, ahova a körzetes jelentkezőket sem tudtuk felvenni. Sokan nem vállalják még, hogy hatévesen elviszik gyermeküket iskolába, így van olyan intézmény, ahol mindössze 19 szabad férőhely keletkezett, és 66 jelentkező volt, köztük sok körzetes is. De a városon belül, tehát az immár tizenegy óvoda valamelyikében mindenkinek tudunk elhelyezést biztosítani, és általában törekszünk a lakhelyhez közel megtalálni azt.”

Gyermeknapi beszámoló

Gyermeknapként hirdette meg a részönkormányzat a Hosszúréti-patak melletti tisztásra a Kamaraerdei Napot május 30-án, de a felnőttekre is gondoltak. A hagyományos főzőverseny résztvevői egy kisebb utcányi helyet foglaltak el. A hangulat igazi vásári volt, állatsimogatóval, ugráló várral és csúszdával, dodzsemmel, a jurtánál őskori eszközökkel célba dobással, mézeskalácsossal, kézművesekkel. A színpadon pedig a zene, mesék, a helyi ovisok előadása és remek harci bemutatója váltotta egymást.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here