A tegnap délután lezajlott Nyitnikék tavaszváró rendezvény idén is nagyon jól sikerült. A Budaörsi Kertbarátok és a Jókai Mór Művelődési Ház közös szervezésében az esemény változatos programlehetőséget kínált. Az ilyenkor megszokott vetőmagbörzén, növényvédelmi tanácsadáson és pogácsaversenyen kívül igen fontos témában hangzott el két előadás; az egyik a permakultúra lényegét bontotta ki, a másik pedig Budaörs Város Önkormányzata kezdődő ökológiai szemléletváltozását bizonyítandó, a városban csapadékvíz megtartó rendszerek kialakításának szándékát vázolta fel.
Napsütéses, kertészkedő kedvet csináló nap volt a tegnapi, melyen megtartották a Nyitnikék elnevezésű kertészeti rendezvényt 12. alkalommal, a Jókai Mór Művelődési Házban. Az esemény koordinátora a művelődési ház igazgatóhelyettese, Hanzelik Éva művelődésszervező volt, aki a programokat felkonferálta.
A korábbi évekkel ellentétben idén a vendégváró falatozással, budaörsi borkóstolóval, kötetlen beszélgetős magbörzével és Reiderné Saly Klára agrozoológus növényvédelmi tanácsadásával hangolódhattak az érdeklődők a kertészeti programokra már négy órától.
A színházteremben délután ötkor kezdődött a program, először a festőművész Monok Zsuzsanna előadta saját, Tavaszodik című versét. A művelődési ház galériatermében tegnap az ő festményeiből nyílt egy kiállítás is, ahol április 25-ig meg lehet tekinteni alkotásait. Ezután következtek a vetítéses előadások.
Az előadók közül elsőként Simon László, a Budaörsi Kertbarátok Dr. Luntz Ottokár Egyesületének elnöke foglalta össze az egyesület egyéves munkáját, amely jelentősebb tevékenységeiről beszélt, így például a sikeres, mintegy nyolcvan fő érdeklődésére számot tartó gyümölcsfa metszési bemutatóról, amit a Heimatmuseummal közösen szerveztek, illetve az iskolai osztályoknak tartott kerti és kertészeti ismeretterjesztésről.
Hangsúlyozta, a kertbarát egyesület azért jött létre (idestova húsz évvel ezelőtt), hogy népszerűsítse a kertművelést, hogy terjessze a hagyományos budaörsi gyümölcsfajtákat és – környezetünk jövője érdekében – a pázsit és tujasor telepítése helyett „tegyük termővé Budaörs kertjeit!” Az egyesület az összejöveteleit minden hónap első szerdáján tartja, a művelődési házban vagy a nyugdíjasok házában, szívesen vesznek be maguk közé új tagokat.
A következő előadó a meghívott szakértő, Lőrinczi István permakultúra tervező volt, aki az általa, egy belvárosi bérház gangján létesített permakultúráról beszélt, illetve közösségi kertekről és óvodai projektekről, amelyeket szintén a permakultúra elvén hozott létre, bizonyítva, hogy városban is meg lehet azt valósítani.
A permakultúra lényege, hogy együttműködjünk a természettel; egy fenntartható környezeti körforgás, amelyben minden összetevőnek megvan a maga szerepe. Ahogy a természetben is, minden természeti elem kapcsolódik egymáshoz. Ahol például egy pitypang nem gyom, hanem olyan növény, ami karógyökerével levegőssé teszi a talajt, hogy a talajlakó mikroorganizmusok is levegőhöz jussanak. Ebből is látszik, hogy az élőhelyek annál stabilabbak, minél többféle élőlény népesíti be.
„A permakultúra alapvetően egy tervezési módszert jelent, melyben olyan ökoszisztémát állítasz össze, ami a természettel való együttműködésen alakul: elkezd benne együttműködni az állatvilág, a föld, a növények, a klíma, és valamilyen szinten a legtöbb munkát át is veszik az embertől” – mondta, majd hozzátette: „úgy is nevezik, hogy a lusta kertészeknek való.”
Lőrinczi István a koronavírus idején létesített permakultúrát a lakása előtt a körfolyosón. Részben azért, hogy a gyerekeinek legyen közvetlen kapcsolata a természettel, az élelmiszertermeléssel, másrészt pedig ki akarta próbálni, működhet-e városban egy ilyen kis ökológiai sziget. Az eredmény pedig: igen, működik. A lényeg, hogy az ember úgy tervezze meg, hogy például az esővizet gazdaságosan tudja felhasználni szinte önlocsoló berendezésekkel, megakadályozza a talaj vízveszteségét okozó párolgást mulcsozással, a mikroklíma pedig nem csak a növényeknek teremt elviselhetőbb környezetet, hanem az embernek is kellemesebb hőmérséklet alakul ki a nyári kánikula idején. (Lőrinczi István honlapja: www.varosipermakultura.hu)
A permakultúra szakember munkája, hobbija és hivatástudata, hogy minél több emberrel megismertesse ezt a szemléletmódot és a kivitelezés módjait, mert nyilvánvaló, hogy a mai nagyüzemi mezőgazdálkodás, műtrágyázós, rovarölőszeres, monokultúrás növénytermesztés nem tartható fenn már sokáig – erre először az ausztrál Bill Mollison világított rá még az ötvenes években és hívta fel a figyelmet arra, hogy a természetes környezetet nem romboló megoldásra van szükség.
Az önkormányzat környezetvédelmi ügyintézője, Székelyné Szatmári Csilla tartott még előadást az est folyamán Budaörs város azon terveiről, mihez fog kezdeni a jövőben a csapadékvízzel, amelytől eddig csak szabadulni igyekezett. Előadásának előzménye az a tapasztalat, hogy évről-évre egyre többször, egyre hosszabb aszályos időszakoktól szenvednek a növények, holott nagyjából ugyanannyi csapadék hull, mint régebben, csak éppen ennek a csapadékmennyiségnek az eloszlása más: időről-időre egyszerre érkezik nagyobb mennyiség, úgynevezett villámárvizek alakulnak ki, a talaj nem képes ilyen gyorsan beszívni magába a vizet, az a korábbi évek, évtizedek bevett gyakorlataként kiépített betonárkokban hamar elfolyik a városból.
Budaörs már évek óta igyekszik megoldást keresni a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére, illetve a klímakatasztrófa kialakulásának lassítására, és ennek az erőfeszítésnek az egyik kézzelfogható eleme a város környezetvédelmi tanulmánya, melyet ötévenként frissít. A legutóbbi ilyen frissítés társadalmi egyeztetés fázisában a budaörsi kertbarát egyesület és a Teremtésvédelem Ökumenikusan Budaörsön közösség is olyan javaslatokat dolgozott ki, amelyek nélkülözhetetlenek egy valódi környezetvédelmi programból.
Ezek a javaslatok többek között a Budaörsön lévő hegyoldalakról lezúduló csapadékvizek kezelésével foglalkozott, elsősorban víztározók és esőkertek kialakításának ötletét ajánlva. Úgy alakult, hogy e témával kapcsolatos, Kecskeméten megtartott szakmai előadásra is eljutottak néhányan a kertbarátok közül (Kecskeméten foglalkoztak először Magyarországon esőkertekkel), amelyen Székelyné Szatmári Csilla is részt vett, akinek nem csak a munkája része, de valóban szívügye is ez a téma.
A Nyitnikéken tartott előadásában tehát a környezetvédelmi ügyintéző már a városvezetés azon konkrét terveit vázolta, amelyeket a civilek javaslatai és a kecskeméti tanulmányi úton tapasztaltakból állított össze. Így például beszélt arról, hogy hova szeretnének létesíteni záportározót, valamint arról, hogy idén már készítenek esőkertet is kísérleti jelleggel. Valamint tovább növelik az évelők arányát az egynyáriakkal szemben a közterületekre kiültetett dísznövények körében, illetve visszafogják a kaszálás mértékét, hogy a hőségben ne égjenek ki a növények. Hosszabb távú terveik között pedig szerepel az átfogó csapadékkezelési stratégia kidolgozása, így például vízáteresztő burkolatok kialakítása, zöldtetők létesítése.
Természetesen a lakosságot is próbálják bevonni ezekbe a csapadékkezelési startégiákba, így például – ahogy tavaly komposztáló berendezésre lehetett pályázni – idén esővízgyűjtő edényt lehet igényelni. A polgármesteri hivatal megbízásából a BTG 300 darab esővízgyűjtőt fog kiosztani. A jelentkezés részleteiről a BTG honlapján lehet tájékozódni, ahova hamarosan felkerülnek az erre vonatkozó információk.
A kulturális program a Szélrózsa Néptáncegyüttes népzenei műsora volt.
Ezután kihirdették a III. Pogácsasütő Verseny eredményét. A vendéglátóipari egységek közül a Hollósy cukrászda pogácsája nyert, a magánszemélyek versenyében pedig:
- Strangl Erzsébet
- Hoffmann Ádám
- Bukovszkyné Baján Krisztina
