Jól debütált a közmeghallgatás új rendszere tegnap

0
54
Hat témacsoportot állított össze az önkormányzati hivatal a november 9-i közmeghallgatásra az előzetesen beadott kérdések alapján, illetve a hatodik az egyebek lett volna, ám e témában végül senki nem kért szót. A 17 órakor kezdődő, szünet nélküli lakossági fórum így – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – alig két és fél óra múlva, 19 óra 20 perckor véget is ért, az új felszólalási rendszernek köszönhetően pedig sokféle téma került terítékre.
A korábbi évek hosszan tartó és zűrös közmeghallgatásai után idén úgy döntött a városvezetés, hogy előre beosztják a felszólalni óhajtó lakosokat témakörök szerint és háromperces időkorlátot vezetnek be. Mivel a közmeghallgatás is testületi ülésnek számít, a jelen lévő tizenhárom képviselő (a rendkívüli testületi ülés után Ritter Gergely rendelőjébe távozott dolgozni) először megszavazta a témacsoportok tárgyalási sorrendjét. Ezt követően Wittinghoff Tamás polgármester összefoglalta az elmúlt egy-két év fontosabb gazdasági, társadalmi mérföldköveit. Beszámolója az idei évről – ami kicsit 2021-re és 2023-ra is átnyúlt –  hamarosan teljes egészében látható lesz a városháza honlapján. A prezentációt kiegészítette azzal a friss hírrel, ami az egészségügy átalakításáról kezdett terjedni, miszerint az állam kétszáz településen – köztük Budaörsön is – meg akarja szüntetni az orvosi ügyeletet. Bár Menczer Tamás, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselője pár napja még azt mondta neki, hogy nem aktuális téma az egészségügy átalakítása, de sikerült megszereznie egy belügyminisztériumi tervezetet, ami szerint hasonlóképpen államosítanák, mint néhány éve az oktatást, és ha valóban így lesz, a polgármester szerint ahhoz hasonlóan fog ez is lepusztulni. „Mindent meg fogunk tenni azért, hogy az ügyeleti rendszer fennmaradjon, amihez rengeteg pénz kell majd, de még az is kérdéses, hogy engedik-e az önkormányzatnak, hogy ellássa ezt a feladatot” – mondta.
A polgármesteri beszámolóból egyebek között kiderült, hogy a hivatalos adatok szerint Budaörs lakosainak létszáma a 2005-ös szintre esett vissza, de ez az utóbbi idők építkezései és a beköltözések miatt a valóságban biztosan nem így van. A polgármester beszélt az állami elvonásokról is, ami az elmúlt öt évben meghaladta a 12 milliárd forintot, s amit most tetéznek az energiaár növekedésből adódó többletköltségek. Ezzel együtt azonban az emberek általában elégedettek a hivatal munkájával – évek óta 4-es fölött van. Beszélt továbbá Budaörs egyre inkább színes kulturális életéről is, és arról, hogy az Illyés gimnázium idén is előkelő helyet foglal el a középiskolák rangsorában.  Pályázati sikerek az energiahatékonyság kiterjesztésére vonatkozóan vannak, de épült belőlük minibölcsőde is. Szolidaritás jellemzi az önkormányzatot a tanárok mellett, az oktatási intézményeket támogatják azok alapítványain keresztül, illetve anyagi keret elkülönítéséről döntöttek nemrégiben az elbocsájtással megfenyegetett tanárok anyagi biztonságáért. A szociális ellátás mellett az önkormányzat egyéb speciális módokon igyekszik segíteni a város a lakosainak.
A felmérés szerint most is 74%-a a lakosságnak nagyon szeret itt élni és csak 2%-a nem.
Budaörs Közösség létrehozására törekszik a város, melybe gazdasági társaságokat vonnak be elsősorban és céljuk ezzel, hogy társadalmi felelősségvállalás keretében csökkentsék az önkormányzat terheit.
A beszámoló után rátértek a közmeghallgatás lényegi részére.
Az első témacsoporton belül – környezetvédelem, köztisztaság, hulladékgazdálkodás – először Bass Katalin szólalt fel, meglátása, hogy még mindig sokan tüzelnek hulladékkal, de azt is tapasztalja, hogy jellemzően nem a lakosság szegényebb rétege csinálja. A gyorshajtást is megemlítette, mint általános problémát, javasolta, hogy a rendőrség használjon sebességmérőt az Alsóhatár utcában, ami fényképeket is készít, hogy büntetni tudjanak. A szervizút mellett, a hangfal mögötti sétányra közvilágítást kért. A nyári szúnyoggyérítésért köszönetet mondott.
Dr. Bocsi István jegyző a válaszában elmondta, hogy mindezeket a problémákat már ismeri a városvezetés. A légtisztasági feladatokkal a kormányhivatal foglalkozik, de helyi szinten is közbe lehet lépni, például az önkormányzat által létrehozott zöld szám hívásával. A közlekedés terén az önkormányzat a rendőrséggel együttműködve fogja megtenni a szükséges intézkedéseket.
Bárdos Adrienne a lomtalanítás rendjét kifogásolta, mondván nincs arányban az egyén kevés lomja azzal, hogy házhoz jöjjenek érte. Másik dilemmát a fakivágások körüli szabályzat okozta benne: a nyáron elpusztult cseresznyefája kivágásával kapcsolatos procedúra lényegét nem értette, mi szükség rá, ha úgysincs regisztrálva az összes fa Budaörsön, mindenkinek csak a saját becsületén múlik, mit csinál a fákkal. A jegyző fontosnak gondolja, hogy a fák pótolva legyenek, és bár nem számolják a fákat az egyes telkeken, a légi felvételekből úgyis kiderül, hol csökken drasztikusan a számuk, a rendelet nem a becsületes és természetszerető lakosok ellen irányul.
A lomtalanításról elmondta, még így is jóval olcsóbb a szolgáltatónak házhoz menni néha a lomok miatt, mint megszervezni akár csak háromévente egyszer a lomtalanítást az egész városra.
A második – Település üzemeltetés és közbiztonság – témacsoportban Jánosik Péter a Baross utca – Ifjúság utca tömbjében lakók fontos észrevételeit sorolta fel. A házak előtti járdát felpúposítják a gyökerek és a közvilágítás csak az úttestet világítja meg, a járda sötét. Tulajdonjogi rendezetlenségek okáról is érdeklődött, hiszen húsz éve már, hogy az előketeket az ingatlanokhoz csatolták. Ezen kívül saját kocsibeállója állapota miatt aggódik, naponta rengeteg autó fordul ott meg, ami azt tönkre teszi, ki fogja akkor azt kijavítani?
Lőrincz Mihály a műszaki ügyosztály vezetője válaszolt kérdéseire. A kocsibeállót a tulajdonosnak kell rendbe hozni, bárki miatt megy tönkre. A tulajdonrendezés három ütemben történik, a harmadiknál vannak problémák, a Tigáz kifogása miatt, hogy a vázrajzon nem szerepelnek a vezetékei. A sérült járdaszakasz kijavítását megígérte, a közvilágítást jövőre megvizsgálják, esetleg a lombkoronától alacsonyabb szinten, mert emiatt fákat nem fognak kivágni.
Nagy Sándorné a saját mini közösségi kertjéről számolt be, amit két éve ajánlott fel művelésre és jól bevált. Üdvözölte a városháza hasonló kezdeményezésének szándékát. Szeretné, ha abban őszibarack fajták bemutatója is helyet kapna. Lőrincz Mihály elmondta, hogy a Cserebogár utcában már megvan az ingatlan, amit ilyen célra szeretnének hasznosítani, a víz bevezetését is intézik már a locsoláshoz. E mögött egy szervezetnek kell állnia, ennek érdekében több civil szervezettel egyeztetnek, tárgyalnak, köztük a Kertbarátokkal is.
Mosonyi József az Alsóhatár út – Budapesti út kereszteződésébe tervezett körforgalomról érdeklődött, a XI. kerületi oldalra felépített lakópark miatt megnövekedett reggeli csúcsforgalom okán. Ezen kívül vezetékekre, házakra veszélyessé vált óriás fűzfa visszavágását szeretné, már bejelentette, de még nem kapott választ. Lőrincz Mihály elmondta, a legideálisabb megoldás a szervizút Egérútba vezetése lenne, ez ügyben próbálnak egyeztetni a XI. kerülettel, akár úgy is, hogy Budaörs besegít. A körfogalomhoz a tervek elkészültek, közműegyeztetés van (üvegszáloptikát kell például kiváltani), illetve pereskednek a határon lévő ingatlan tulajdonosával, aki szabálytalanul kijjebb építette a kerítését.
Szabó Péterné a Nefelejcs utca – Kossuth Lajos – Farkasréti út forgalmi rendjét kifogásolta, az ott kilátást akadályozó transzformátort, és a tükröket, melyek oszlopai folyton kidőlnek. Lámpás forgalomirányítást javasolt. Lőrincz Mihály elmondta, a tükröket soron kívül meg fogják erősíteni. A forgalom mértéke nem indokolja a lámpákat, de figyelemfelkeltő, rázó útfelfestés lehetséges, hogy a fentről jövők érzékeljék, a kanyar a főútvonal. A trafót sajnos 40 millióért helyeznék át, ez túl sok.
A harmadik témakörben – humán szolgáltatások: egészségügy, stb. – ismét Mosonyi József szólalt fel, az Egészségügyi Központ nem időpontfoglalós rendeléseire tett javaslatot, mivel sokszor már az első órában annyi beteg gyűlik fel, hogy nem fogadnak több érkezőt, ezt a tényt jelezzék a honlapon, így nem mennének hiába az emberek. Zsákai Zoltán, az egészségház vezetője válaszolt, tény, hogy orvoshiány van, de sürgős esetben az ügyelethez is lehet fordulni a szakrendelőkön kívül. A finanszírozás az állami rendszerhez igazodik, mindenesetre ők arra törekednek, hogy javuljanak az ellátási körülmények.
A negyedik témacsoport keretében, mely a településfejlesztésekre, beruházásokra vonatkozott, Szirbek Ádám közös képviselő kérdezte, társasházak energiahatékonyságát növelő pályázat van-e az önkormányzatnál. Wittinghoff Tamás jelezte, hogy most nem ez a prioritás, mert a távfűtés még dotált. Ezen kívül a közös képviselő jelezte, hogy sajnos az általa képviselt házban lévő dohánybolt köztéri kocsmaként üzemel, lehet-e tenni valamit ez ellen. A jegyző néhány éve már a rendőrséggel közösen sikerült lépni, a probléma kiújulása miatt a polgármester kéri, menjenek be egyeztetésre újra.
A betervezetten kívül felszólalt a témában Éles Gyula, aki szerint kevés a mozgássérült parkoló, például a buszvégállomásnál sincs. Ezt a polgármester kételkedve fogadta, de ígérte, ellenőrzik.
Az ötödik témakörben a korábbi évek közmeghallgatásait eluraló frankhegyi kérdések kerültek terítékre.  Pusztayné dr. Jakab Róza az ottani társulás elnöke szerint az elégedettségi mutatókból valószínűleg a frankhegyieket nem kérdezték meg, és a közmeghallgatás átszervezése se tetszik neki. A víziközmű problémák most kerülnek majd nyilvánosságra  – mondta –  és szándéka szerint nem politikai felhanggal, de bizony a helyi választások előtt.
A jegyző válaszában megjegyezte: “Remélem, hogy a következő hozzászóló majd azt mondja el, hogyan haladnak a közművek fejlesztésével, hiszen évtizedek óta erre várunk”.  A polgármester hozzátette: „Én örülnék, hogy ott közmű legyen, de arról nem lehet szó, hogy az önkormányzat milliárdokat tudjon oda betolni.
Lévay Tibor szintén a Frankhegyről az idő rövidsége miatt nem olvassa fel előre megírt beszédét, de azt mondta, hogy pert nyertek már az önkormányzattal szemben és bizony hazugsággal vádolta a jegyzőt. “Szeretnénk vizet, csatornát megvalósítani és gazdasági támogatást kérünk ehhez, nem eszmeit” – fogalmazott. Ne akadályozzák őket – kérte.  A jegyző újfent megerősítette, hogy “ugyanazt gondoljuk erről is. Az önkormányzat nem akadályoz senkit, de van egy koncepciója, hogy miként képzeli el ennek a területnek a jövőjét.” Vesztes perről pedig ő nem tud,  mert “eddig egy per zajlott a viziközmű társasággal és azt nem veszítettük el.” De nem ez a lényeg, hanem hogy fogadjanak végre fel egy tervezőt! – szögezte le.
Gulyás Kálmán a Mozdony utcában él húsz éve, szülei már előbb itt laktak, és 30 év alatt valósították meg ezen a részen a közműveket. Az ide költözőknek szerinte figyelembe kéne venni a már itt élőket, hiszen ha fölöttük beépül, vajon a meglévő csatorna elbírja az ő  szennyvizüket is? Az utakról, a közlekedésről már volt szó… “Az ideköltőznek nem lehet az alattuk lévőket nehezebb helyzetbe hozni, mint ami már most is van“.
Bodnár Margit a Völgy utcával kapcsolatban egy telekrendezési probléma miatt kért szót, és azért ide kapcsolódóan mert ez a Frankhegy határa és szintén a 1990-es évek elején összközműves utcává vált. A jegyző sajnálatát fejezte ki, hogy lassú és nehézkes a földhivatali eljárás, “de rendeződni fog az önök problémája” – mondta.
Nyárai András a Naphegy utcából nem igazán érti a Frank hegyieket, így is nagy a forgalom, nem bírja el, ha még többen költöznének a környékre. „Nagy ellendrukkere vagyok az önök ügyének” – fogalmazott és a saját utcájukba fekvőrendőrt szeretne, amit a hivatal megvizsgál.
Wittinghoff Tamás azzal rekesztette be a közmeghallgatást, hogy “bár ért minket kritika az új szabályozok miatt és igyekszünk még ezen csiszolni, de bevált, hiszen olyan kérdések jöttek elő, melyek a korábbi években nem tudtak.”

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here