Idén is folytatjuk a 30, 20 és 10 évvel ezelőtti cikkeink szemlézését. Egyrészt, mert mi magunk is meglepő párhuzamokat találunk a jelenlegi aktuális eseményekkel, másrészt mert úgy tűnik a visszajelzésekből, hogy olvasóink szeretik ezeket az összeállításokat.
Húsz évvel ezelőtt az év eleji, Wittinghoff Tamással készült interjúban az egyik kérdés arra vonatkozott, befolyásolhatja-e a helyi egészségügyi központ helyzetét a privatizációellenes társadalmi hangulat? Erre a polgármester azt a választ adta, hogy nem, ugyanis a 2004. év végén végzett, telefonos közvélemény-kutatás is azt igazolja vissza, hogy a lakosság látja: a magántőke segítségével a budaörsi egészségügyi központ sokkal jobban működik, mint másutt.
Erről írtunk 30 éve, 1995 januárjában
Budaörs Város Önkormányzati Képviselő-testület tagjai: Wittinghoff Tamás polgármester, Arató Andrea, Balázs Gábor, Biró Gyula, Dudás László, Gáspár Tibor, Dr. Keszy-Harmath Péter, Kolarits György, Dr. Kovács Attila, Mánik Gusztávné, Nagy György, Pénzesné Végvári Ágnes, Romsics Sándor, Szabó Zsolt, Tari Miklós, Tarján Ernő, Dr. Vándor András, Dr. Zacher Gábor, Pénzügyi és ellenőrző bizottság elnöke: Romsics Sándor, Népjóléti bizottság elnöke: Gáspár Tibor, Településműködtetési és vagyongazdálkodási bizottság elnöke: dr. Vándor András, Közoktatási és művelődési bizottság elnöke: Biró Gyula, Ügyrendi bizottság elnöke: Szabó Zsolt, Kamaraerdei Részönkormányzat vezetője: Pénzesné Végvári Ágnes
A Romsics Sándorral készült interjúból kiderült, hogy a városnak kevés a pénze, és valahonnan bizonyára le lehetne faragni a kiadásokból, csak nem tudja, honnan, szerinte a szakapparátusnak kellene átgondolnia ezt. Egy-két érdekességet megtudhattunk a városházán dolgozókról, egyfelől azt, hogy száztízen voltak, másfelől pedig a keresetüket, ami bruttó 20-30 ezer forint körül volt, az osztályvezetők pedig – a megkívánt felsőfokú végzettséggel – bruttó 50 ezret.
Biró Gyula arra a kérdésre, mi lenne a három kívánsága, így válaszolt: „Szeretném, hogy az önkormányzat működőképes legyen. Másodsorban, hogy a kulturális bizottság munkájával – melynek vezetőjévé választottak – elégedett legyen a lakosság. Harmadszor szeretném, ha a lakótelepi fűtőmű körül meglévő bonyodalmak végre nyugvópontra jutnának. Pótkívánságként szeretném, ha az új budaörsi piac beváltaná a hozzá fűzött reményeket.” Később hozzátette még az elérendő céljait firtató faggatásra: „Foglalkozni kívánok a környezetvédelemmel. Nagyon zavar a városunkban egyre inkább eluralkodó kosz, a piszok, az „ottfelejtett” autóroncsok.”
Iskola az Őszibarack utcában
A Kesjár Csaba Általános Iskola és Gimnázium igazgatójával, Simon Máriával készült interjúból kaphatunk képet az iskola harminc évvel ezelőtti életéről. Akkor még két-két párhuzamos évfolyam egyik osztálya volt testnevelés tagozatos, a másik osztály egyik fele angol tagozatos, a másik fele általános tantervű. A beszélgetés első kérdése arra vonatkozott, hogyan lett Őszibarack utcai iskolából Kesjár? Simon Mária elmondta, testnevelés tagozatos iskola lévén mindenképpen a sport területéről szerettek volna névadót találni, de a tanárok ajánlatai idegenek voltak a gyerekek számára. „Azután Kesjár Csaba neve egyre többször merült fel, és mi felkerestük a szüleit, akik ellátogattak hozzánk, és méltónak tartották az intézményünket arra, hogy a fiuk nevét felvegyük” – mesélte el a névadás történetét. 1995-ben még egészségnevelési programban is részt vett az iskola a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet által szervezett „Egészségesebb iskolák” elnevezésű program keretében. Ennek keretében a személyi higiéniáról, az egészséges táplálkozásról, az elsősegélynyújtásról tanulnak a gyerekek, illetve a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Az iskola eredetileg 12 tantermesnek épült, de jellemzően 16 általános iskolai osztálynak kellett a hely, így eleve négy tanterem hiányzott. „Ezt szerettük volna pótolni tetőtér-beépítéssel. Az önkormányzatnak jeleztük az igényünket, de a képviselő-testület úgy döntött, hogy csak akkor tudja finanszírozni a tetőtér beépítését, ha létrehozunk egy gimnáziumi osztályt is” – így vált gimnáziummá is a Kesjár a kilencvenes évek közepén. További érdekesség, hogy akkoriban még minden évben itt rendezték meg a megyei tanulmányi versenyt
Téglaház a bódésoron
Részrehajlási botrány kerekedett a testületi ülésen még 1994 novemberében, amikor egyes képviselők kimentek az ülésteremből, hogy ne születhessék döntés abban az ügyben, melyben egy képviselőtársuk érintett. Előzménye, hogy a lakótelep egyik szabad területére jó néhány évvel azelőtt az akkori tanács tizenkét kereskedőnek közterületfoglalási-engedélyt adott ki, konténerek telepítésére. Az engedélyeket csak alumínium bódékra adták ki, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ha már nem lesz rájuk szükség, azokat a város elszállíttathassa onnan. 1992-ben azonban az egyik testületi képviselő – Bor Ferenc – ugyanis elkezdte építgetni a bódék közé saját üzletét, méghozzá téglából. Arra a kérdésre, hogy volt-e közterület-foglalási és építési engedélye, azt válaszolta, hogy a város műszaki osztályától kapott építési engedélyt és azért mert téglaépületet építeni alumínium helyett, mert egyébként is van egy területrendezési terv a helyszínre, amelyen már téglából készült üzletek szerepeltek, az alumínium bódékat előbb-utóbb úgyis lebontatják majd. A műszaki osztály ügyintézője azonban nem volt eléggé körültekintő az engedély kiadásakor, hibája miatt fegyelmi eljárást folytattak ellene. Az ügy mellékvágánya és jól mutatja az érdekek egyoldalú szelektálását, hogy a műszaki osztály „jóhiszemű” ügyintézője korábban, amikor a kereskedők befogadtak egy kóbor kutyát, és házat állítottak neki a bódék mellé, felszólította őket arra, hogy a kutyaházat távolítsák el, merthogy az közterületen áll, engedély nélkül. „Úgy látszik, hogy a hivatal szigora csak a kutyaházra érvényes, Bor úr üzletére nem” – jegyezte meg az egyik kereskedő, Nagy Ferenc.
„Szent Ferenc karácsonya” a templomban
Gitár- és szintetizátor-zenével, fiatal hangok énekével telt meg a templom december 29-e és január 1-je között a budaörsi templomban. A Pax et Bonum és a Pax vobis énekkarok adtak koncertet. Illéssy Mátyás káplán elmondta, hogy körülbelül másfél évvel korábban (1993-ban) alapították a templom Pax et Bonum együttesét. Az énekes mag ugyanaz volt, amely évek óta szolgáltatták az ünnepi szentmisék kíséretét. Ehhez verbuváltak még lelkes, zenekedvelő fiatalokat és a Béke Nevelőotthon Pax vobis együttese is csatlakozott. Céljuk az volt, hogy a kallódó, beilleszkedési zavarokkal küzdő tinédzsereknek érdeklődését és idejét lekössék. „Nemcsak zenélünk, énekelünk együtt, hanem ünnepi alkalmakkor mesejátékokat és igényes irodalmi műsorokat is előadunk a templomban, mint például most karácsonykor egy Lázár Ervin mesejátékot, és a „Szent Ferenc karácsonya” című irodalmi összeállításunkat” – mesélte a káplán.
Mi újság az orvosi rendelőben?
A Dr. Kovács Attila igazgató főorvossal készített rövid interjúban többek között szó esett arról, mi lett a vége annak a vitának, ami az egyik lakótelepi körzeti orvos rendelési helyének megváltozása miatt pattant ki (a páciensek tiltakoztak, hogy áthelyezzék a rendelőt az egészségügyi központba a lakótelepről). „A rendelés lakossági nyomásra visszakerült a lakótelepre, de ezt higiéniás szempontból nem tartom helyesnek, hiszen a váró zsúfolt, a takarítás a rendelések között problémás” – számolt be a fejleményekről az akkori igazgató. Februártól egy újfajta ügyeleti rendszert vezettek be, amelyről úgy nyilatkozott, hogy sikeres választásnak bizonyult a délután 3-tól másnap reggelig tartó ügyelet megszervezése. Az akkor frissen elkészült kamaraerdei rendelő elkészült, s át is lehetett volna adni, ám az egy meglehetősen meredek domb tetejére épült, és sem járda, sem rendes út nem vezetett oda föl. Mint kiderült, télvíz idején nem is akarták megcsinálni, mondván úgyis csatornázni fognak itt, így addig nem tartják szerencsésnek az út megépítését. Úgyhogy bár a rendelő készen volt, a téli időszakban nem javasolták a megközelítését, mondván veszélyeztetné a betegek testi épségét. Javasolták, jobb lenne megvárni a márciust, mert akkorra az önkormányzat meg tudná építeni a szükséges járdákat, korlátokat, utat is.
Budaörs XVIII. századi történetéből III. rész
Filipszky István sorozatában – melyben a két évszázaddal korábbi Budaörsöt mutatta be – ezúttal két nagyhírű tudósról írt, akik a XVIII. század első és utolsó negyedében műveikben megemlékeztek Budaörsről.
Bél Mátyás (Ocsova, 1684 – Pozsony, 1749): evangélikus lelkész, tanár, történetíró, az államismereti kutatások úttörő kezdeményezője, kiemelkedő tudósa. Magyarország államismereti és földrajzi összefoglalását kezdte el elvégezni megyénként. Műveinek sorozata a XVIII. század legjelentősebb tudományos vállalkozása még befejezetlenül is, 1735-től 1742-ig jelent meg, címe: Notitia Hungariae novae historico geographica (Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése). Öt kötet jelent meg belőle a XVIII. században, amelyek tíz megye leírását tartalmazzák. Műve az első magyarországi helytörténeti lexikon.
Budaörsről így ír ebben: „Budaörs községet 1722-től kezdték a sváb telepesek megszállni, földesura a Zichy család. Van 26 szabadon költöző úrbérese, inkább zsellérek, mint jobbágyok, csak kettőnek van földje, 17 viszont szőlőt telepített. Az újonnan telepített községben „a sváb nemzet legszegényebbjei élnek, akik koldulással és kézi m unkával szerzik meg kenyerüket”. Az összeírtak között egy magyar és huszonöt német nevű van.
Buda –Örs: A Zichy grófok birtoka a Sas-hegyen túl, a fővárostól délre egy mérföldnyire bájos völgyben húzódik meg. Kicsi falu nemrég összeköltöztetett német telepesekkel. A házak közül elsősorban a vár formájára kiképezett földesúri lakhely tűnik ki. Gr. Zichy Péter örököseinek gyakori szórakozóhelye. Bár a falu határa szűk, de termékeny s a szemben lévő domboldalon kedves szőlőhegyeken jó gyümölcsöt termelnek.”
Vályi András (Miskolc, 1764 – Pest, 1801): geográfus, statisztikus, egyetemi tanár. 1791 -től haláláig a pesti egyetem akkor alapított magyar nyelv és irodalom tanszékének első tanára. Fontos forrásértékű műve a korabeli Magyarország helyismereti kézikönyve, amelyben betűrendben tárgyalta a települések földrajzi, népességi, gazdasági viszonyait. Műve: Magyarország leírása I—III. Buda 1796-1799. Ennek első kötetében ez olvasható a községről: Budaörs elegyes német falu Pest és Pilis Vármegyében, birtokosa a Királyi kamara, fekszik Budától nem messze: nádon kívül minden javai, s hasznos piatza is lévén, első Osztálybéli. A második kötet 733. oldalán olvasható az alábbi ismertetés községünkről: Örs, Buda: Sváb falu Pest. Várm. földes Ura a Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Budához két kis mértföldnyire, határja középszerű, vagyonaikat és boraikat is könnyen eladhatják. Ispotálya is van, piatzok jó.
Vállalkozói portrék
Az építkezők és a lakásfelújítók már akkor is jól ismerték az Europlus fűtéstechnikai szaküzletet a Szabadság útról, ami 1995 elején a Károly király út 5. szám alá költözött. A tulajdonosok – Litavszky Sándor és Balázs István – üzletüket többéves szakmai tapasztalatuk birtokában nyitották meg még 1991. november 1-jén. „Törekszünk arra, hogy a vásárlók a szükséges anyagokat, szerelvényeket egy helyen találják meg, és az átlagos piaci ár alatt meg is vásárolhassák. Célunk a modern víz- és fűtéstechnika bevezetése volt, modern alatt a réz- és műanyag csöves szerelési technológiát értve” – mondta Litavszky Sándor, a cég ügyvezető igazgatója.
Úszhatunk a boldogságban?
Budaörs egyetlen uszodájában, ami az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában volt, 1995 januárjában a víztükör és a medence helyett csak egy szörnyű látványt nyújtó, tátongó lyukat lehetett találni, pedig alig öt éve adták át. Az uszoda állapotáról és a helyreállítás munkálatairól Garai László, a gimnázium testnevelője, úszásoktató számolt be. „A szigeteléssel már a kezdetek óta gondok voltak, 1994-re pedig tarthatatlanná vált a gépház, illetve a gondnoki lakás beázása, így teljes felelősséggel tovább nem használhattuk” – mondta. Az önkormányzat versenytárgyalást írt ki az uszoda átépítésére. A pályázatot elnyerő cég a költségeket 8-10 millióforintra becsülte, de tízévi garanciát is vállalt a munkájára. Az eredeti kivitelezőt akkor már nem lehetett megtalálni, céget ugyanis jogutód nélkül felszámolták.
És a januári számban már készült naptár is:
Erről írtunk 20 éve, 2005 januárjában
Nagykorú lett a város, ideje hát, hogy annak is nézzen ki!
Az év eleji, Wittinghoff Tamással készült interjúban az elmúlt évről beszélgetett a főszerkesztő asszony az akkor már tizennégy éve hivatalban lévő polgármesterrel. Az egyik kérdés arra vonatkozott, befolyásolhatja-e a helyi egészségügyi központ helyzetét a privatizációellenes társadalmi hangulat? Erre a polgármester azt a választ adta, hogy nem, ugyanis a 2004. év végén végzett, telefonos közvélemény-kutatás is azt igazolja vissza, hogy a lakosság látja: a magántőke segítségével a budaörsi egészségügyi központ sokkal jobban működik, mint másutt. Éppen ebből adódnak a gondjaink, hogy a környék településeiről egyre többen jönnek át hozzánk gyógyíttatni magukat, és a szakrendelők nem bírják kapacitással. Ugyanbből a felmérésből, melyet a Sonda Ipsos végzett 700 fős mintán, az is kiderül, hogy a megkérdezettek mindössze négy százaléka nem szeret Budaörsön élni, és a beruházási programot egy 5 fokú skálán 4,4-re értékelték. Mi volt az elmúlt évben a három legfontosabb esemény az életében? „Húszéves lett a fiam, ami arra döbbentett rá, hogy milyen gyorsan lepörgött az elmúlt tizennégy év, amit polgármesterként töltöttem el. Dani egyébként főiskolás, és nagyon tud velem együtt örülni, ha valami sikerül, de nálam is jobban megviseli, ha igaztalanul támadnak. S nagykorú lett a város, vagyis éppen tizennyolc éve kapta meg Budaörs a városi rangot. Ideje hát, hogy annak is nézzen ki! 2004. eseményei között mindenképpen a legfontosabb Magyarország európai uniós csatlakozása, aminek a valódi jelentőségét tíz év múlva érezzük majd, ha most élünk a kapott történelmi lehetőséggel. A személyes életemből megemlíteném még a köztársasági érdemrendet, amit augusztus 20-án kaptam, és ahogy akkor is mondtam, ezt az egész város elismerésének énem” – volt a válasz.
Városházi hírek:
Bokrétaünnepség
Kedves – egyébként régi sváb szokás -, hogy amikor egy építkezés elérkezik a szerkezetkész állapothoz, akkor úgynevezett bokrétaünnepséggel köszöntik az építőket. 2004. december 18-án a városházánál ezért jött össze mintegy ötven ember. Köszöntő beszédet mondott a tervező, a kivitelező cég vezetője, és természetesen Budaörs polgármestere, majd mindenki átvonult a szemben lévő Atronyx irodaház nyolcadik emeletére, ahonnan tökéletesnek bizonyult a rálátás az építkezésre. A városháza tervezett átadási ideje 2005. augusztus. Ha sikerül tartani, ekkor egy olyan multifunkcionális épületet vehetünk birtokba, amilyen még nincs az országban, és ami nem csak a polgármesteri hivatali székhelye lesz, hanem egy társadalmi, kulturális, regionális központ is, átriumos földszinti aulával.
Megalakult a Szociális Kerekasztal
Budaörs önkormányzata rendkívül fontosnak tartja a városban a szociális ellátás folyamatos javítását, azt, hogy az érintetteknek tényleges segítséget nyújtson, és minden rászoruló a problémájának megfelelő ellátást kapja. A közelmúltban elkészült egy szociális térkép a helyzet felmérésére, s ennek eredményeképpen született meg az a városi szolgáltatásszervezési koncepció, amely Budaörs szociális ellátását hosszú évekre meghatározza. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2004. (IV. 20.) rendeletével összhangban megalakult a Szociális Kerekasztal, melynek fő feladata a városi szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
Jó év volt 2004
Az évzáró körkérdésre adott válaszok szerint 2004 egy jó év volt. Dr. Csorba Magdolna gyermekorvos több, évek óta nem látott külföldi családtagjával is találkozott, többek között az Amerikában élő lányával.
Tompits János, az egykor a Fiúiskolában tanított fizika-matematika szakos tanár 2004-ben töltötte be 90. életévét, ebből az alkalomból több, hasonlóan kerek évszámú születésnapost, elsősorban német származásúakat köszöntött egy közös ünnepségen Ritter Imre a Friedman-házban. Ez volt meghatározó esemény számára 2004-ben, illetve a kőhegyi kápolna avatása, ahova kocsival nem tudták felszállítani, így a Kőhegy lábától a mentősök és tűzoltók székekben vitték föl azokat, akik gyalog nem tudtak volna fölmenni.
Árendás Péter, aki 2004 szeptember 1-től lett igazgatója az Illyés gimnáziumnak, azt emelte ki, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz. „Nem a diákok utazására vagy a külföldön való nyelvtanulásra gondolok, mert az már azelőtt is lehetséges volt. A komoly áttörést a nemzetközileg közösen végzett munkák hozhatják meg, ezek a projektek valós lehetőségeket rejtenek magukban. Miképpen a rendszerváltás után is új kapuk nyíltak meg a diákok, az emberek előtt, a csatlakozástól is hasonlókat várhatunk” – hangsúlyozta.
Ecseri Imre, mint a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége budaörsi tagszervezetének elnöke ebben a minőségében értékelte a 2004-es évet. közül. „Fontos dolognak tartom, hogy sor került Budaörs útrekonstrukcióira. Ezekben a munkálatokban a MEOSZ budaörsi tagszervezetének több másik társegyesületével egyetemben én is tevékenyen kivettem a részem, hiszen hetente ellenőriztük az építkezéseket, hogy az utak akadálymentesítése megfelelő legyen. A tanácsainkat minden esetben figyelembe vették. A helyzetünket viszont némileg nehezítette, hogy rekonstrukciós tervet ugyan készítettek az építtetők, de akadálymentesítésit nem” – mondta. Annyi azonban megtörtént, hogy a kerekesszékesek közlekedését nagyban megkönnyíti, hogy most már minden buszmegállóba fel tudnak hajtani, minden gyalogosátkelőt zökkenőmentesen tudnak használni és hogy a lépcsők mellé sok helyen rámpákat alakítottak ki. „Kiemelném még az önkormányzat által létrehozott, szeptember elseje óta működő Támogató Szolgálatot és a május elsején megnyílt Szociális Foglalkoztatót, amelyek szintén nagy segítséget jelentettek ebben az évben a sérült embereknek. A Támogató Szolgálat célja az, hogy a fogyatékkal élő személyek életvitelét segítse” – nyilatkozta.
Balogh Csaba a sakkal kapcsolatos eredményeit emelte ki: „Egyrészt sikerült a nemzetközi nagymesteri cím megszerzése, ami sakkban a legmagasabb elérhető szint, így jelenleg én vagyok az ország legfiatalabb nagymestere. Másrészt tizenhét évesen bekerültem a felnőtt magyar válogatottba, Lékó Péter, Polgár Judit, valamint a legjobb magyar sakkozók közé. Végül azt emelném ki, mely az egész magyar sakksport kimagasló eseménye volt ebben az évben, s ez pedig Lékó Péter sakkvilágbajnoki párosmérkőzése Kramnyik ellen. Ez már csak akkor lehetett volna nagyobb élmény, ha a 7-7 helyett magyar világbajnoka lenne a sakknak.”
Konferencia a budaörsi kistérség civil szervezeteinek
2004. december 15-én szervezte meg Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és az Integrációs Bizottság a kistérségben működő civil szervezetek első konferenciáját a Károly király utcai Ifjúsági Klubban. A rendezvényt megnyitó Wittinghoff Tamás polgármester örömét fejezte ki az érdeklődők nagy számát illetően, ami bizonyítja a civil szervezeteknek a társadalomban betöltött, egyre inkább felértékelődő szerepét. Azz eseményen Dr. Szabóné Müller Tímea, a budaörsi Integrációs Bizottság elnöke az európai uniós és hazai pályázatokban rejlő lehetőségekről számolt be. A 2004 végéig élt kiírásokon olyan célokra lehetett vissza nem térítendő támogatást igényelni, mint például a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése, a non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása vagy a szakmai továbbképzés és átképzés. Dr. György István, a Pénzügyminisztérium vezető főtanácsosa volt, aki a hallgatóságot a közhasznú szervezetek, alapítványok és egyesületek működési szabályainak rejtelmeibe avatta be. Expozéjában kiemelte a civil szervezetek esetében a szervezeti és működési szabályzat meglétének fontosságát, valamint a Magyarországon nem túl gyakori, ám annál több lehetőséget rejtő tartós adományozás előnyeit. A köz- és magánszféra együttműködésének a városfejlesztésben rejlő lehetőségeit vázolta fel a konferencia következő előadója, Széplaki Ferenc, a Zöldháló Közhasznú Egyesület referense. A szakember szerint a szokásos városfejlesztés több éves folyamata során jelentős összegű infrastrukturális beruházások valósulnak meg, ami önmagában serkentően hat a helyi építési vállalkozók tevékenységére. Ám az igazi gazdaságélénkítő hatásuk a városfejlesztési akciók nyomán létrejövő ingatlanfejlesztési projekteknek van.
A Nevelési Tanácsadó programja 2005-ben
A budaörsi Nevelési Tanácsadó 2005-ben még több szolgáltatással várja a nevelési problémákkal küzdő családokat, és a segítségnyújtásban tevékenykedő pedagógusokat – számolt be jövő évi terveikről Hanély Judit pszichológus, a helyi Tanácsadó vezetője. Körzetükbe nemcsak Budaörs összes gyermekintézménye tartozik, hanem a törökbálinti óvodák és iskolák is. A magas létszámú ellátáshoz folyamatos fejlesztésekre van szükség. A Nevelési Tanácsadó felnőttképzésre jogosult intézmény. 1999 óta működik az a pedagógus továbbképző program, amelynek alapítási és indítási engedélyét 2004 szeptemberében a szaktárca újabb öt évre akkreditálta. A speciális továbbképzés a problémás gyermekek neveléséhez nyújt segítséget továbbá a helyi, és környéki gyermekintézmények pedagógusainak hatékonyabb együttműködését szolgálja. A korábbi tanfolyamok pozitív tanulsága, hogy a szakmán belüli előítéletek csökkennek, szakmai féltékenység helyett, valódi kapcsolatok születnek a város különböző oktatási intézményeiben dolgozó szakemberek között.
Rövid hírek:
A BKV Rt-vel új közszolgáltatási szerződést köthet a polgármester a testületi felhatalmazás alapján 2005. január 1-jétől 2012. december 30-ig. A tárgyalásokon fel kell vetnie a 88-as járatok sűrítését, illetve azt, hogy a 140E és a 40E megállóját a Dayka Gábor útról helyezzék át a Sasadi útra (a piros 40-es itt áll meg.) Továbbá, hogy az 1 órakor közlekedő 40É, éjszakai járat Kamaraerdőt is érintse.
II. Rákóczi Ferencnek állít szobrot a város 2005-ben. A műalkotás elkészítésére a helyi művészeket előnyhöz juttató, meghívásos pályázatot hirdetnek március 31-ig. A szobrot 2005. október 31-ig kell elkészíteni.
Közoktatási megállapodást kötött az önkormányzat a Budaörsi Tanodával, határozatlan időre. Az intézmény – a Polgárok Házában – immár két éve, nagy sikerrel zárkóztatja fel a hátrányos helyzetű tanulókat, és az önkormányzat korábban is támogatta tehetséggondozó programjukat.
Erről írtunk 10 éve, 2015. januárjában:
Budaörs és az új útdíj-rendszer
A kormány 2015. január 1-től fizetőssé tette az autópálya díjat az agglomerációban, a bevezető szakaszokra is, vagyis a Budapest környéki település lakóinak, így a budaörsieknek is autópálya matricát kellett vásárolniuk onnantól azok haszálatához. Ez nagy port kavart, Budaörs soha ekkora publicitást nem kapott, mint akkor. A polgármester, Wittinghoff Tamás ugyanis határozottan fellépett a várost fenyegető dugók és környezetszennyezés ellen (hiszen a belső útjaink járhatatlanná válása az, ami alighanem a legdurvább következménye lehet az eddig nem fizetős, a városunkat elkerülő utak fizetőssé tételének), s ez nagy visszhangot keltett. Minden országos médium azzal foglalkozott, hogy Budaörs válaszlépésként megtagadta az autópálya érintett szakaszán az eddig a város által fizetett közvilágítás további finanszírozását.
A témáról közérthető és érzékletes módon Szarvas Róbert írt Wittinghoff kontra Állam címmel az IFL blogon: „Én azt látom, hogy Budaörs azon ritka városok egyike, ahol megvalósult az önfenntartás és a fenntartható fejlődés motívuma. Ez a város gyakorlatilag függetlenítette magát az Államtól, a mindenkori széljárástól. (…) Nem a megyei matricákkal van a probléma, hanem az agglomeráció megadóztatásáról, ahonnan napi szinten több százezer ember próbál eljutni a városba GDP-t termelni. Ezt így nem lehet. Ráadásul egy percig emlékezzünk meg a környezetvédelmi többletről is, amit a megnövekedett autós forgalom fog jelenteni minden városban és Budapesten. Jelen állás szerint a Kormány nem akar foglalkozni a gyermekeink életével, a jövő Budapestjének élhetőségével. Úgy érzi, hogy a jelen adó m illióiért cserébe eladhatja a jövő levegőjét és környezetét. Ez pedig nem egy álszent vagdalkozás részemről, hanem tudományosan bizonyított tény (több autó, nagyobb dugó= több káros gáz kibocsájtás = baromi rossz lesz nekünk). (…) És mi a bajunk ezzel a fizetősdivel? (…) Ami érdekel minket, hogy a nehéz munkával, tudatosan felépített élhető városunkat tönkre akarják tenni. És nem csak a miénket. Úgy hallottam, hogy elég sok embert, családot és várost érint ez a blama, amit a kormány rezsicsökkentésnek árazott be, de közben semmi más, csak lehúzás. (…) Nem meghunyászkodni kell, hanem közösen egy jobb országot felépíteni!”
Csenger Zalán Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselőnk elég meglepő ötlettel állt elő a kialakult helyzet rendezésére: „A budaörsiek számára egy buszjegy árába fog kerülni havonta a matrica – nyilatkozta a Buda Környéki Televíziónak. – S én javasolni fogom a kormánynak, hogy az önkormányzatoknak adjunk esetleg lehetőséget arra, hogy azoknak az autósoknak, akiknek ott van regisztrálva az autójuk az adott településen, részben vagy egészben ezt megtérítsék. Példának mondom, mert most mindenki borzasztó nagy számokra gondol, hogy Budaörs esetébenpontosan nem tudom, hogy hány autó van, de 10-15 ezer körül lehet – ez 50 millió forint egy 15 milliárdos város költségvetéséből. Nem gondolom, hogy éppenséggel ezt ne lehetne kigazdálkodni.”
Mindeközben pedig Büki Zoltán tiltakozást szervezett az interneten 2015. március 1-re. „A tervezett blokád nem 1-2 órás útlezárás lesz, hanem akár több napos. Addig tart, míg eredményt nem érünk el. Nem félpályás forgalomlassítás, hanem teljes sávszélességben autópálya és gyorsforgalmi útszakaszok, határátkelőhelyek lezárása. Ennek a megszervezésére a két hónap is eléggé szűkös, de meg lehet oldani. A március 1-je azért lett kiválasztva, mert vasárnap. Nincs nagy forgalom, így könnyebb megoldani a zárásokat.”
Évindító interjú Wittinghoff Tamás polgármesterrel
A pártpolitikai csatározásoktól mentes, együttműködő önkormányzatra, s a megszokott szolgáltatásokra, kiegyensúlyozott fejlődésre szavaztak a budaörsiek, amikor az önkormányzati választásokon őt és csapatát bízták meg újabb öt évre a város vezetésével – mondta Wittinghoff Tamás polgármester. 2014-ben az önkormányzati választásokon a pollgármester csapata, a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjei nyerték meg valamennyi egyéni körzetet, méghozzá nagyon meggyőző fölénnyel. „Természetesen az ilyen arányú győzelem óriási felelősség is” – jelentette ki. „Megadatik számunkra, hogy ne kényszerüljünk rossz kompromisszumokra a képviselő-testületben, így azonban a döntések felelőssége is a miénk. A Budaörs Fejlődéséért Egyesület soraiból választott alpolgármester mellé a Fidesz-KDNP korábbi frakcióvezetőjét kértem fel másik helyettesemül. Természetesen a bizottsági helyeket is a legtisztességesebb módon osztottuk el, úgy, hogy a kisszámú ellenzék mindenütt képviselteti magát.”
A polgármeser az interjúban beszélt az ígéreteikről, amelyeket igyekeztek nagyon mértéktartóan és realistán megfogalmazni. „Legfontosabbnak a szolgáltatások jelenlegi szintjének megőrzését és folyamatos fejlesztését tartjuk” – mondta. „Ezért az általunk vállalt másik legfontosabb feladat, a helyi bevételek szinten tartása és lehetőség szerinti növelésének biztosítása. Ehhez a helyi gazdaságot kell minden erőnkkel támogatni és fejleszteni, hiszen csak az itt megtelepült vállalkozások adójából tudunk fejlődni.” Állandó feladataik továbbá az útfelújítások, a vízelvezetés, parkok és játszóterek építése, a meglévő intézményeink rekonstrukciója és bővítése. „Még az idén elkészül az idősek klubjának új épülete” – tette hozzá. Valamint ekkor határozták el, hogy létrehozzák az esélyegyenlőségi helyi ombudsman intézményét.
Szó volt arról is, hogy mivel 2014-ben átvette a közoktatást az önkormányzatoktól az állam, ennek ellenére ezt a kérdéskört Budaörs továbbra is stratégiai jelentőségűként kezeli. „Jól tudjuk ugyanis, fejlődésünk egyik záloga, hogy jól képzett fiatalok kerüljenek ki iskoláinkból. Ezért, mint ahogyan eddig tettük, ezután is folytatni fogjuk az oktatási intézményekben folyó szakmai munka anyagi támogatását, beleértve a tanárok bérkiegészítését a Clementis ösztöndíjon keresztül” – közölte a polgármester.
2015. január elsejétől szinte minden állami szociális támogatás megszűnt, és az önkormányzatokra hárult a felelősség, hogy mit kezdenek a szegényekkel. Kriminalizálják őket vagy segítik. Arra a kérdésre, hogy mit kíván tenni Budaörs vezetése, a polgármester elmondta, hogy szerencsére Budaörsön mind a munkanélküliség, mind a szegények aránya jóval kisebb az országos átlagnál, de ennek ellenére Budaörsön is jelen van a szegénység, ezért „a szolidaritás elvét a legmesszebbmenőkig figyelembe véve, mindig úgy alakítottuk a város költségvetését, hogy ennek a problémának a kezelésére több jusson, mint amennyi kötelező lett volna. A különböző segélyek mértékét a maximumon tartottuk, és azt az értékhatárt is jelentősen megnöveltük, ami alapján valaki támogatható. Olyan intézményrendszert építettünk ki, amelynek figyelme valamennyi rászorulóra kiterjed” – tájékoztatott Wittinghoff.
Lámpacsere
Bejelentették, hogy az összes utcai, köztéri lámpát kicserélik a városban 2015. március végéig. A beruházás során új, takarékosabb és strapabíróbb LED- es lámpatesteket helyeznek ki mindenütt a régiek helyére. A munkát közbeszerzésen elnyert cég, az Enerin Kft. ezt olyan konstrukcióban vállalta, hogy ő maga finanszírozza a beruházást és a város az ennek révén keletkezett energia megtakarításból, 12 év alatt törleszt.
Ne csak karácsonykor segíts!
A Budaörsi Napló – karöltve a Buda Környéki Televízióval és a Budaörs Rádióval – meghirdette a „Ne csak Karácsonykor segíts!” kampányát. Ami – ellentétben a kampány szó jelentésével – egész éven át kívánt tartani. „Az igazi odafigyelésre ugyanis az ünnepek előtt és után van szükség. Még akkor is, ha városunkban az országos helyzethez képest a szociális háló sűrűbb szövésű. Mi, mint média, nem az arra hivatott szervezetek feladatát kívánjuk átvenni. Nem szervezünk külön gyűjtést. Azt kívánjuk tenni folyamatosan, ami a mi dolgunk: felhívni az Önök figyelmét több súlyos, csak társadalmi összefogással kezelhető problémára.”
Újévi körkérdés
Melyik nap volt 2014-ben a legemlékezetesebb számodra és miért? Az ideinél jobb, rosszabb vagy ugyanolyan évre számítasz-e 2015-ben, mint az idei volt? – ezt kérdeztük meg néhány budaörsitől.
St. Martin, azaz Szentmártoni Imre: Egyet nem, de két dolgot ki tudott emelni. 1. Fia, Norman sikert sikerre halmoz a Szépség és a szörnyeteg musicalben nyújtott alakítéásával/éneklésével, ezért rá nagyon büszke. 2. Augusztus 20-án a Tiszán, egy uszályon zenélt egy 80tagú szimfonikus zenekarral 40-50 ezer ember előtt. érzést. 2015-re: „A filozófiai tanítás szerint ez a jót és a rosszat egyaránt el kell viselni, de persze a jót könnyebb. Ezért 2015-re azt kívánom magamnak, Budaörsnek, az országnak és mindenkinek: mindenből eleget.”
Pintér Krisztina, a lakótelepi közösségi ház vezetője: A Közösségi Ház szerintem nagyon jó évet zárt. Igazi közösségi élet alakult ki az épületben, egyre több a látogatónk,nagyon sok pozitív visszajelzést kapok. 2015-re: „Ha megtanulunk örülni annak amink van, és ha beépítjük a hálát az életünkbe, hát bizony megfordíthatjuk a világot! Nagyon fontos,hogy mire fókuszálunk! Ezt kívánom az egész országnak; keresni és megtalálni a pozitív oldalt mindenben és mindenkiben és gyűlölködés helyett erre koncentrálni.”
Nyikes Fatime, a BULÁKE elnöke: Az egyesületünk javára szervezett jótékonysági során koncert volt az év legszebb napja számomra, október 25-én, több szempontból. Nagyon sokan, szervezők, városvezetők, a lakosság fogtak össze velünk, értünk, hogy megvalósuljon, 2015-re: Az egyesületünk életében örülnék, ha a 2014 évihez hasonló jó időszak köszöntene ránk ismét, hiszen annyi remek eseményünk volt, amiből ha csak egy van, elégedett lehet egy egyesület.
Nagy Sándor András, Amerika szakértő: A legemlékezetesebb napok azok voltak, amik kisfiaimhoz fűződnek, amikor hajnalban ébresztettek, hogy menjünk már pecázni, biciklizni, legózni és birkózni, és amikor este a karjainkban aludtak el a kisbocsok. A legszebb napok ezek voltak. A jövő évre nézve bízom abban, hogy sikerül új fejezetet nyitni Budaörsön, mely az összefogásról, az építkezésről, és a megújulásról szól.
Vargóczky Judit, a Sapszon Ferenc Kórus titkára: 2014. november 30. volt a legemlékezetesebb, mert nagy belső élmény volt számomra három kórussal együtt Erkel gyönyörű zenéjéből opera részleteket énekelni a Zeneakadémián. 2015-re: Az országunk sorsa és jövője nem vonatkoztatható el a világban zajló eseményektől. Valamikori királyainknak folyamatos gondot okozott a nyugati és keleti hatalmakkal való jó viszony megtartása, ha kellett politikai, ha kellett katonai, vagy házasságkötési eszközökkel, de mindenképp védeniük kellett a két hatalmi központ között fekvő csodaszép országot. Ezt ők sikerrel véghez tudták vinni. Ma sincs ez másként. A feladat ugyanaz.
Nagy Gábor, mentőápoló, az OMSZ budaörsi állomásának vezetője: Az idei év legemlékezetesebb napja számomra egyértelműen október 1- je volt, ugyanis ezzel a dátummal neveztek ki állomásvezetőnek az Országos Mentőszolgálat budaörsi mentőállomásának élére. Minden téren az ideinél jobb és eredményesebb évre számítok 2015-ben az ideinél. Magánéletemben a főiskolai tanulmányaim lezárása az elsődleges célom. Budaörs életében az önkormányzati választásokon elért budaörsi sikerek nyomán szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködésre törekszem a mentők, az önkormányzat, a lakosság és a társszervek, valamint a kistérség többi egészségügyi szolgáltatója között.
Tűzesetek
Tűz volt december 28-ról 29-re virradó éjjel, egy családi ház gyulladt ki. A katasztrófavédelem híradása szerint a háromemeletes ház egyik szobájában égett meg a berendezés. Az épületből hét gázpalackot is ki kellett hozni. A lángokat a budaörsi önkéntes és a törökbálinti hivatásos tűzoltók fékezték meg, és a tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani. A tűz eloltása után azonban egy elhunyt emberre találtak rá a lakásban. Szilveszterkor többségében valamilyen pirotechnikai eszköz miatt keletkezett tűzhöz riasztották a tűzoltókat. A legtöbb ilyen káreset Budapesten és Pest megyében volt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője. Budaörsön nyolc, udvaron tárolt motor gyulladt meg petárdák miatt. Sérültekről nem érkezett jelentés.
Másra lenne még kíváncsi?
Budaörsi Napló havilap – 1992-től 2019-ig az összes megjelenés – Budaörsi Napló
A havilapok 2016-tól a legfrissebb számig: Havi Budaörsi Napló – Budaörsi Napló
Az online újság 2016 előtt egyelőre nem érhető el, a hiba kijavításán dolgozunk.
